| Mobile | RSS

Az Orbán-kormány kivéreztette az önkormányzatokat, 214 milliárddal kevesebbet költhetnek, mint 2010-ben

A helyhatóságok az idén 3181 milliárd forintból, a GDP 5,6 százalékából gazdálkodhatnak. 2010-ben az arány még ennek kétszeresére rúgott.

Papp Zsolt

SZERZŐ
PUBLIKÁLÁS DÁTUMA

2022.01.21. 06:00

FRISSÍTVE:

2022.01.22. 00:18

KÜLDÉS LEVÉLBENLINK MÁSOLÁSA

Az elmúlt 12 évben az Orbán-kormány kivéreztette a hazai önkormányzatokat. Egyes ellenzéki települések ma már ott tartanak, hogy ha áprilisban nem alakul egy, a településeket gyorssegélyben részesítő, új kormány, csődbe, ezzel pedig pénzügyi és jogi értelemben is kormányzati gyámság alá kerülnek. Nem csak az ellenzéki helyhatóságok helyzete nehéz. Az Orbán-kormány egy-egy újabb, a hazai településeket sújtó intézkedése ellen immár saját polgármestereik is fel- felszólalnak. A tavaszi választás után át kell gondolni az önkormányzatok és az állam közötti feladatmegosztást, illetve annak pénzügyeit – nyilatkozta például Cser-Palkovics András, Székesfehérvár fideszes polgármestere az Indexnek azután, hogy a települések képviselői még január elején a Pénzügyminisztériumban tárgyaltak a 2022-es többlet-forrásigényekről.

Az elfogadott költségvetési törvény szerint az önkormányzatok 2022-ben 3181 milliárd forintot költhetnek. Ez bő 200 milliárddal marad el az önkormányzatok 2010-es kiadásaitól. 12 év alatt tehát számszerűleg is csökkent az összeg. Reálértéken még inkább, hisz azóta 30 százalékos inflációt mért a KSH. Az önkormányzati kiadások GDP-n belüli aránya még inkább érzékelteti a forráselvonást. A 2010-ben ténylegesen elköltött 3395 milliárd az akkori GDP 12,5 százalékára rúgott.
Ezzel szemben az idei tervezett szint a várható GDP-nek már csak 5,6 százalékát teszi ki. Vagyis a GDP-arányos kiadások az elmúlt 12 évben megfeleződnek.Eközben átalakultak a polgármesteri hivatalok feladatai is. 2012-2013-ban például elvették tőlük az egészségügyi és az oktatási intézményeket. De már 2011-ben, majd az államosítások után is csökkentek a települések GDP-arányos kiadásai, így ma már alapvető fejlesztéseket sem képesek önerőből indítani. Amikor a kabinet megszabta az alrendszer idei, 3181 milliárd forintos kiadását, még azzal számoltak, hogy 2022-ben a helyhatóságok megkapják a helyi iparűzési adó rájuk eső bevételeit. Ám decemberben a kormány, illetve a parlament a járványhelyzetre hivatkozva a kis- és középvállalkozások iparűzési adójának felső határát egy százalékban határozta meg. A döntés önmagában több tízmilliárd forinttal rövidíti meg a hazai településeket. Az iparűzési adóbevétel-kiesés elsősorban a nagyobb városok költségvetésében jelent nagyobb érvágást. Az év elején az önkormányzatok mintegy 200 milliárd forintos többletigényt fogalmaztak meg a kormánnyal szemben. A települések szerint a támogatások bővítését elsősorban az infláció – különösen az energiaárak megugrása -, az év eleji béremelések és a minimálbér 20 százalékos növelése indokolja. Az elmúlt napokban a kormány az önkormányzatok kérésére úgy döntött, hogy megtéríti a minimálbér-emelésből fakadó többletköltségeiket. Bár nem ez menti meg a magyar településeket, azért a Magyar Közlönyben megjelent kormányrendelet tanúsága szerint a döntés tízmilliárdos nagyságrendű többletforrást biztosít a számukra. Az ország közel két hónap múlva választ. Ezután, de még idén, hosszú távú modellt alkotva, alapjaiban újra kell gondolni a helyhatóságok pénzügyeit. Ebben politikai nézetektől függetlenül egyet értenek úgy a települések vezetői, mint a helyi gazdálkodással foglalkozó szakemberek.Ehhez képest a Fidesz önkormányzati terveiről semmit nem tudni: a kormánypárt semmilyen programmal nem készült a választásokra. Igaz, az ellenzéki összefogás Közös Alap nevű programja sem nyújt túl sok fogódzót.Mindazonáltal az irat hitet tesz az önkormányzati függetlenség visszaállítása mellett. A dokumentumból az is kiderül, a 2010 előtti gyakorlatot visszaállítva az önkormányzatok is részesülnének a központi adókból. A személyijövedelemadó-bevételekből a 2000-es években még 40 százalékot kaptak a települések. Igaz, az az arány később egyre csökkent. Egyes vélemények szerint hasonló elosztás érvényesülhetne akár a társasági adó esetében is. Az ellenzéki program szerint lehetővé kell tenni, hogy egyes – meg nem nevezett – adókat ne az állam, hanem az önkormányzat vethessen ki. A „szolidaritási hozzájárulás” helyett valódi kiegyenlítő eljárás szükséges, az alacsonyabb adóerőképességű települések számára is lehetővé téve a közszolgáltatások megfelelő színvonalú ellátását – olvasható az ellenzék Közös Alap című programjában.

fecsego.eu/népszava.hu

Leave a Reply 64 megnézve, 1 alkalommal mai nap |