| Mobile | RSS

Égette a pénzt az Orbán-kormány, és már idén is elkezdte a trükközést

A magyar államadósság nőtt a leggyorsabban az Európai Unióban tavaly a harmadik negyedéves adatok szerint. Eközben a kormány 5 ezer milliárddal költött többet a költségvetési törvényben engedélyezettnél.

Papp Zsolt

SZERZŐ
PUBLIKÁLÁS DÁTUMA

2022.01.22. 09:30

KÜLDÉS LEVÉLBENLINK MÁSOLÁSA

Szeptember végén 42 105 milliárd forint volt a magyar államadósság, ez a GDP 80,3 százaléka. Az Eurostat összesítése szerint a harmadik negyedévben az egész Európai Unióban a magyar államadósság nőtt a leggyorsabban, a GDP 2,9 százalékával. Az éves mutatót nézve sem sokkal jobb a helyzet, 2020 harmadik negyedéhez képest a GDP 6,5 százalékával nőtt ugyanis az államadósság. 

Ez a második leggyorsabb adósságnövekedés az EU-ban. A hazai helyzet romlását jól jelzi, hogy az államháztartás kamatkiadásai – vagyis a növekvő államadósság finanszírozásnak költségei – 1274,3 milliárd forintra rúgtak, ami példátlan 30 százalékos növekedést jelent egyetlen év alatt.Eközben tavaly már az uniós országok többsége jelentősen, akár GDP-je 4-6 százalékával csökkentette adósságát, az Orbán-kormány viszont gyakorlatilag égette a költségvetési forrásokat a gazdaság helyreállítására hivatkozva. Ezzel érte el, hogy tavaly 6 százalék felett nőtt a GDP. A magyar kormány csak a tavalyi évben 30 095 milliárd forintot költött el. Ez szűk 2 ezer milliárd forinttal magasabb az előző évi kiadásoknál, és 5 ezer milliárd forintos túllépést jelent a költségvetési törvényben engedélyezett 25 052 milliárd forinthoz képest – derül ki a Pénzügyminisztérium 2021-es költségvetési jelentésből. A bevételek ezzel szemben „csak” 2300 milliárd forinttal lettek magasabbak az elképzeltnél. Ez pedig nem éppen elhanyagolható költségvetési tervezési hiba. A kiadások jóval gyorsabb emelkedése miatt tavaly az államháztartás hiánya végül 5101,5 milliárd forint lett, ami alig marad el 2020-as 5311,3 milliárd forintos deficittől. Ám míg 2020-at lezárások, komoly gazdasági korlátozások sújtották, és 5 százalékos gazdasági visszaesés jellemezte, addig tavaly 6 százalék feletti ütemben nőtt a magyar gazdaság. Ennek ellenére nem sikerült érdemben csökkenteni az államháztartás hiányát – emiatt szállt el végül 2021-ben is az államadósság. Tavaly számos területen nőttek a kiadások. Többet költött például a kormány lakástámogatásokra, az önkormányzatokra, az államadósság finanszírozására, illetve az állami vagyonnal kapcsolatos kiadásokra. A lakástámogatásokra fordított kiadások összege tavaly 376,5 milliárd forint volt, ez az előző évinél 125 milliárd forinttal több. A növekedésben szerepet játszott a 2021. január 1-jétől bevezetett otthonfelújítási támogatás és az ehhez februártól kapcsolódó kölcsön meghirdetése. A családtámogatások viszont csökkentek. Tavaly 1,2 milliárd forinttal kevesebbet, összesen 398,2 milliárd forintot fordítottak erre a célra. A visszaesést a kormány a csökkenő születésszámmal magyarázza, de eközben a fő családi ellátások összege sem nem emelkedett (2008 óta).  
Tavaly hatalmas, az előző évinél 150 milliárd forinttal nagyobb összeget, 1457,9 milliárd forintot emésztettek fel az állami cégek támogatásai, holott már 2020-ban is kiugró mértékben költött a kormány az állami cégekre. A pandémia a kormány számára lehetőséget teremtett a korlát nélküli költekezésre, mivel az Európai Unió felmentette a tagállamok kormányait a maastrichti szabályok alól. A brüsszeli figyelem hiányát a magyar kormány az állami cégek feltőkésítésre, illetve gyarapításra használta fel. A költségvetési beszámolóban a kormány egy szót sem ejt arról, mire költötte ezt a csaknem 1458 milliárdot. Korábban lapunk azonban megírta: az MVM például 230 milliárd forintot kapott a rezsicsökkentés miatti veszteségek pótlására. Ez csak a jéghegy csúcsa, hiszen decemberben ezen felül további 400 milliárdot nyeltek el ismeretlen állami cégek. A magyar állam tavaly 4117 milliárd forintot költött nyugdíjakra, ami 473 milliárd forintos, azaz 13 százalékos emelkedés az előző évhez képest. Ennek oka a magas infláció miatti többszöri nyugdíjemelés, illetve a nyugdíjprémium és a 13 havi nyugdíj egy hetének kifizetése volt. Egészségügyre ezzel szemben csak 1880 milliárd forint ment el, vagyis a nyugdíjkiadások kevesebb, mint fele. Az egészségügyi kiadások ezzel együtt 268 milliárd forinttal emelkedtek. Ez részint a béremelések következménye, de több jutott a tényleges gyógyító tevékenységre is, mint az előző évben.

Már el is kezdte a kormány az idei trükközést

 A kormány 20 napig bírta ki, hogy ne módosítsa az idei költségvetési törvényt. Egy csütörtök estikormányhatározattal összesen 29,5 milliárd forintot vett ki a büdzséből olyan célokra, amelyek eredetileg nem szerepelnek a költségvetési törvényben. Ötmilliárd forintot különítettek el „Beruházás ösztönzési célú képzési támogatásokra”. A kormányhatározat nem magyarázza el, melyek azok a beruházások, amelyeket képzésekkel akarnak ösztönözni. Ezen felül 24,5 milliárd forintot kapott a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. is. Ebből a vagyonkezelő 5,5 milliárdot költhet állami cégek feltőkésítésre, és 19 milliárd forintot közelebbről meg nem nevezett cégek megvásárlásra. Az elmúlt hetekben több cég megvásárlását is bejelentette a kormány, ilyen például a debreceni repteret üzemeltető önkormányzati cég. Kisebbségi részesedést vásárolt a kormány 2021 utolsó napjaiban két hazai biztosítóban, az Aegonban, illetve az Unionban is. Az előbbi biztosító eladása esetében vizsgálódik az Európai Bizottság. Az előzetes EB-megállapítás szerint a kormány ugyanis megsértette az uniós jogot, amikor megakadályozta, hogy az Aegon Magyarország egy osztrák biztosítóhoz kerüljön.   

fecsego.eu/népszava.hu

Leave a Reply 64 megnézve, 1 alkalommal mai nap |