| Mobile | RSS

Alkotmánybírósági Hírlevél – 2022. január 28.

ALKOTMÁNYBÍRÓSÁGI HÍRLEVÉL

LEGUTÓBBI DÖNTÉSEK (HATÁROZATOK)

• AB határozat jogszabályi rendelkezés szövegrészének megsemmisítéséről (III/3839/2021.)
Az ügy tárgya: Az adózás rendjéről szóló 2017. évi CL. törvény 271. § (1) bekezdése elleni bírói kezdeményezés (adómegállapítási jog elévülési ideje)
Összefoglaló a döntésről: Az Alkotmánybíróság alaptörvény-ellenesnek nyilvánította és megsemmisítette az adózás rendjéről szóló 2017. évi CL. törvény (Art.) 271. § (1) bekezdésének „és a megismételt” szövegrészét. Az Art. 271. § (1) bekezdése a megsemmisítést követően a következő szöveggel marad hatályban: „E törvény rendelkezéseit a hatálybalépését követően indult eljárásokban kell alkalmazni.” Az eljárás alapjául szolgáló ügyben a Szegedi Törvényszék bírója az előtte folyamatban lévő közigazgatási perben az eljárás felfüggesztése mellett egyedi normakontroll eljárást kezdeményezett az Art. 271. § (1) bekezdése alaptörvény-ellenességének megállapítása és megsemmisítése, illetve ezen jogszabályi rendelkezés általános és az előtte folyamatban levő peres eljárásban való alkalmazási tilalmának elrendelése iránt. A bíróság előadása szerint az Art. 271. § (1) bekezdése alapján az Art. szabályait a hatálybalépését, azaz 2018. január 1-jét követően indult és megismételt eljárásokra rendeli alkalmazni. A bíróság álláspontja szerint az Art. 271. § (1) bekezdésének az a fordulata, hogy az Art. rendelkezéseit, így az anyagi jogi szabályait a hatálybalépését követően megismételt eljárásokban is alkalmazni kell, sérti a jogállamiság és jogbiztonság elvét, illetve annak részét képező hátrányos tartalmú visszaható hatályú szabályozás tilalmát, a tisztességes hatósági eljáráshoz való jogot, valamint a védett tulajdonhoz való jogot. Az Alkotmánybíróság határozatában megállapította, hogy a hátrányt okozó visszaható hatályú jogalkotás tilalma az Art. 271. § (1) bekezdése azon fordulatából következik, amely arról szól, hogy a megismételt eljárásokban is az Art.-t kell alkalmazni. A sérelmet a törvényi elévülési idő folyamatban lévő, megismételt eljárásokra is kiterjedő meghosszabbítása okozta. E mondatrész alkalmazása nélkül az elévülés meghosszabbodására akkor sem kerül sor, ha a támadott bekezdésben szereplő többi rendelkezés érvényben és hatályban marad. Ezért az Alkotmánybíróság az „és a megismételt” normaszöveget megsemmisítette.
• AB határozat alkotmányjogi panasz elutasításáról (IV/1977/2021.)
Az ügy tárgya: A Pesti Központi Kerületi Bíróság 4.Szk.17.966/2020/7. számú végzése és a gyülekezési jogról szóló 2018. évi LV. törvény 3. § (1) bekezdése elleni alkotmányjogi panasz (gyülekezési joggal visszaélés szabálysértés)
Összefoglaló a döntésről: Az Alkotmánybíróság elutasította a Pesti Központi Kerületi Bíróság támadott végzése alaptörvény-ellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló alkotmányjogi panaszt. Az eljárás alapjául szolgáló ügyben a veszélyhelyzetre tekintettel elrendelt általános gyülekezési tilalom idején 2020 áprilisában és májusában több tiltakozó eseményt is meghirdettek egy közösségi oldalon, ahol többek között az indítványozót szervezőként tüntették fel. E tiltakozások lényege az volt, hogy a résztvevők a meghirdetett helyszínen és időpontban autóikban ülve hangjelzéssel fejezzék ki tiltakozásukat bizonyos politikai kérdésekben. Az indítványozó ellen szabálysértési eljárás indult, amelyben a szabálysértési hatóság pénzbírságot szabott ki. Az indítványozó a szabálysértési hatóság határozata ellen kifogást nyújtott be, amelynek nyomán a Pesti Központi Kerületi Bíróság az alkotmányjogi panaszban támadott végzésével a cselekményt négy rendbeli gyülekezési joggal visszaélés és a közúti közlekedési szabályok kisebb fokú megsértése szabálysértésként minősítette, és a pénzbírságot mérsékelte. Az indítványozó az alkotmányjogi panaszában úgy vélte, hogy az eljáró bíróság kellő mérlegelés nélkül fogadta el a véleménynyilvánítási jog és a gyülekezési jog közérdekre hivatkozással történő korlátozását. Azzal továbbá, hogy a bíróság elmulasztotta annak mérlegelését, hogy az autóból adott hangjelzés az adott esetben a véleménynyilvánítás nonverbális módja volt, és e körülménytől függetlenül, tehát az alapjog-korlátozás arányosságának vizsgálata nélkül megállapította a közlekedési szabályok kisebb fokú megsértése szabálysértést, megsértette az indítványozó véleménynyilvánításhoz való jogát. Az Alkotmánybíróság határozatában megállapította, hogy az indítványozó magatartását általános gyülekezési tilalom időpontjában a gyülekezési törvény hatálya alá tartozó és abba ütköző módon megtartott gyűlés helyszínén tartózkodva, annak szervezőjeként és résztvevőjeként fejtette ki, ezért az a vizsgált esetben nem élvezte a véleménynyilvánítás szabadsága alapjogának oltalmát, nem minősült olyan nonverbális véleménynyilvánításnak, amely védelmet élvez. Az Alkotmánybíróság nem adhatott alapjogi jogvédelmet a közlekedés rendjét sértő szabálysértési tényállást kimerítő olyan magatartás (dudálás) esetén, amelyet veszélyhelyzetben, jogszabállyal elrendelt általános gyülekezési tilalom időszakában, a gyülekezési törvénybe ütköző módon, előzetes bejelentés nélkül szervezett gyűlésen tanúsítottak, amelynek szervezői gyülekezési joggal való visszaélés szabálysértését valósították meg. Erre tekintettel az Alkotmánybíróság teljes ülése az alkotmányjogi panaszt elutasította. A határozathoz különvéleményt fűzött Czine Ágnes, Marosi Ildikó és Schanda Balázs alkotmánybíró. Párhuzamos indokolást írt Salamon László, Márki Zoltán és Szabó Marcel alkotmánybíró.

• AB határozat alkotmányjogi panasz elutasításáról (IV/1055/2021.)
Az ügy tárgya: A Pesti Központi Kerületi Bíróság 6.Szk.15.213/2020/8. számú végzése elleni alkotmányjogi panasz (veszélyhelyzetre meghatározott magatartási szabályok megszegése szabálysértés)
Összefoglaló a döntésről: Az Alkotmánybíróság elutasította a Pesti Központi Kerületi Bíróság támadott végzései alaptörvény-ellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló indítványt. Az eljárás alapjául szolgáló ügyben az indítványozó 2020 májusában, a veszélyhelyzetre tekintettel elrendelt általános gyülekezési tilalom idején közösségi oldalán nyilvános eseményként közzétett egy előre meghirdetett autós tiltakozást, ahol a felhívás szerint a résztvevők a forgalomban dudálással adhattak hangot politikai véleményüknek. Az eseményen az indítványozót a rendőrök intézkedés alá vonták, majd a szabálysértési hatóság az indítványozóval szemben szabálysértési bírságot szabott ki. Az indítványozó a szabálysértési hatóság határozata ellen kifogást nyújtott be, amelynek nyomán a Pesti Központi Kerületi Bíróság az alkotmányjogi panaszban támadott végzésével a szabálysértési határozatot részben megváltoztatta, a pénzbírságot mérsékelte. Az indítványozó alkotmányjogi panasza szerint az eljáró bíróság a rendkívüli jogrendben hozott korlátozó intézkedések alatt jogszerűen gyakorolt véleménynyilvánításhoz való jogot minden alkotmányos indok nélkül minősítette a gyülekezési jog hatálya alá tartozó eseménnyé, amely az indítványozó Alaptörvényben foglalt jogai sérelméhez vezetett. Az Alkotmánybíróság határozatában kifejtette, hogy a bíróság a támadott végzésekben értékelte, hogy az indítványozó az eseményt nyilvános eseményként hirdette meg, közügyben tartott véleménynyilvánítás céljából. Az eseménynek volt célja, napirendje, helyszíne, kezdési és befejező időpontja, az indítványozó pedig a helyszínen koordinálta az eseményeket, sajtótájékoztatót tartott, ezáltal szervezői tevékenysége megvalósult. Ugyan közvetlenül az Alaptörvényből nem olvasható ki általános meghatározás a véleménynyilvánítási szabadság és a gyülekezéshez való jog alkotmányos védelmi köreinek az elhatárolására, a vizsgált esetben nem volt megállapítható, hogy a bíróság olyan szempontokat értékelt volna a gyűlés és a gyűlés szervezésének meghatározása során, amelyek sértették volna az indítványozónak az Alaptörvényben foglalt jogait. Ezért az Alkotmánybíróság az alkotmányjogi panaszt elutasította. A határozathoz párhuzamos indokolást fűzött Márki Zoltán, Czine Ágnes és Marosi Ildikó alkotmánybíró.
• AB határozat alkotmányjogi panasz visszautasításáról (IV/936/2021.)
Az ügy tárgya: A Pesti Központi Kerületi Bíróság 12.Szk.14.366/2020/4. számú végzése elleni alkotmányjogi panasz (közlekedési szabálysértés autós gyűlésen)
Összefoglaló a döntésről: Az Alkotmánybíróság elutasította a Pesti Központi Kerületi Bíróság autós gyűlésen történő szabálysértés tárgyában hozott támadott végzése alaptörvény-ellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló alkotmányjogi panaszt. Az eljárás alapjául szolgáló ügyben az indítványozó 2020 májusában, a veszélyhelyzetre tekintettel elrendelt általános gyülekezési tilalom idején egy előre meghirdetett autós tiltakozó eseményen vett részt, amelynek során a járványügyi előírásokat betartva, a követelését kifejező molinóval ellátott autójában maradva néhány kört tett meg a gyűlés helyszíneként meghirdetett körforgalomban, és közben dudálással adott hangot a válságkezelő intézkedésekkel kapcsolatos tiltakozásnak. A gyűlésen résztvevőket a rendőrök intézkedés alá vonták, majd a szabálysértési hatóság az indítványozóval szemben bírságot szabott ki. Az indítványozó a szabálysértési hatóság határozata ellen kifogást nyújtott be, amelynek nyomán a Pesti Központi Kerületi Bíróság az alkotmányjogi panaszban támadott végzésével a szabálysértési határozatot megváltoztatta, a pénzbírságot mellőzte és az indítványozót figyelmeztetésben részesítette. Az indítványozó alkotmányjogi panaszában kifejtett álláspontja szerint az, hogy a bíróság megállapította, hogy az indítványozó a véleménynyilvánítási szándékkal történő dudálással közlekedési szabálysértést követett el, sérti a békés gyülekezéshez való jogát, valamint a véleménynyilvánításhoz való jogát. Az Alkotmánybíróság határozatában megállapította, hogy az indítványozó magatartását az általános gyülekezési tilalom időpontjában a gyülekezési törvény hatálya alá tartozó és abba ütköző módon megtartott gyűlés helyszínén tartózkodva, ahhoz csatlakozva, annak résztvevőjeként fejtette ki, ezért az a vizsgált esetben nem élvezte a véleménynyilvánítás szabadsága alapjogának oltalmát, nem minősült olyan nonverbális véleménynyilvánításnak, amit a jelen esetben a mondott alapjog alkotmányos védelmi körében lehetett volna elhelyezni. Az Alkotmánybíróság nem adhatott alapjogi jogvédelmet a közlekedés rendjét sértő szabálysértési tényállást kimerítő olyan magatartás (dudálás) esetén, amelyet veszélyhelyzetben, jogszabállyal elrendelt általános gyülekezési tilalom időszakában, a gyülekezési törvénybe ütköző módon, előzetes bejelentés nélkül szervezett gyűlésen tanúsítottak, amelynek szervezői gyülekezési joggal való visszaélés szabálysértését valósították meg. Az Alkotmánybíróság teljes ülése ezért az alkotmányjogi panaszt elutasította. A határozathoz különvéleményt fűzött Czine Ágnes és Schanda Balázs alkotmánybíró. Párhuzamos indokolást írt Salamon László, Marosi Ildikó, Márki Zoltán és Szabó Marcel alkotmánybíró.

KÖVETKEZŐ TESTÜLETI ÜLÉSEK NAPIRENDJE

• Az Alkotmánybíróság 1. öttagú tanácsának február 1-jei ülése
• Az Alkotmánybíróság 3. öttagú tanácsának február 1-jei ülése

A LEGUTÓBB KISZIGNÁLT ÚJ ÜGYEK LISTÁJA

• A legutóbb kiszignált új ügyek listája
Az Alkotmánybíróság a honlapján közzéteszi a legutóbbi 10 napban előadó alkotmánybíróra kiszignált ügyek listáját.

EGYÉB AKTUALITÁSOK AZ ALKOTMÁNYBÍRÓSÁG DÖNTÉSEIVEL KAPCSOLATBAN

• Az Alkotmánybíróság elutasította a “dudálós” tüntetések résztvevői által benyújtott alkotmányjogi panaszokat

Leave a Reply 66 megnézve, 1 alkalommal mai nap |