| Mobile | RSS

Pedofília és lélekgyilkosság Isten házában – Amit a gyónás sem oldozhat fel

Történelminek nevezhető súlyos egyházi belháborút indíthat el, hogy XVI. Benedek pápa elismerte, hamisan állította, hogy nem vett részt egy tanácskozáson, amelyen magas rangú egyházi vezetők jóváhagyták, hogy egy pedofíliáért elítélt pap egy újabb egyházmegyében tovább gyakorolhassa a hivatást. Ám az, hogy az egyház rendszerszinten eltussolja a szexuális visszaéléseket, egyáltalán nem új keletű. Perintfalvi Rita katolikus teológus-író, a Grazi Egyetem oktatója szerint az abúzus a hazai egyházakban is jelen van, neki 44-en mesélték el történetüket, míg a hivatalos álláspont szerint „alig tíz-egynéhány” gyermekbántalmazási ügyet követtek el a papok.

Muhari Judit

SZERZŐ
PUBLIKÁLÁS DÁTUMA

– Újabb, 1900 oldalas szakértői jelentés tárta fel a papok által elkövetett szexuális visszaélések döbbenetes mértékét és az ügyek helytelen kezelésében az egyházi vezetők, köztük Benedek pápa felelősségét. Önt ez meglepte? – Egyértelműen nem. A német jelentés, amit egy független, jogászok által vezetett bizottság készített, leg­alább 497 áldozatról és 235 feltételezett elkövetőről ír. A dokumentum szerint az emeritus pápának még München és Freising érsekeként felelőssége volt négy szexuá­lis visszaélés helytelen kezelésében. Két papi elkövetőt korábban a világi bíróság is elítélt, a bűncselekmény egyértelműen beigazolódott. Egy ordináriusi tanácskozáson az egyik pap sorsáról döntöttek, az volt a kérdés, felvegyék-e az egyházmegyébe a gyermekmolesztálót. Benedek pápa először azt állította, nem vett részt a tanácskozáson, majd beismerte, hogy jelen volt. Azzal, hogy lehetővé tette az elkövető számára a további papi szolgálatot, bűnrészessé vált abban, hogy ez a pap újabb gyerekeket bántalmazhatott. Egyébként bevett gyakorlat az egyházon belül, hogy aki elkövet egy bűncselekményt, azt áthelyezik oda, ahol erről a hívek nem tudnak.   – A katolikus egyház eddig is igen megosztott volt a szexuális bántalmazások ügyében. A konzervatív főpapok most is felsorakoztak Benedek mellé, Ferenc pápa viszont az egyházi törvények szigorú betartását követelte. Mi várható Benedek beismerése után az egyházban? – A vallomás mindenképpen történelminek nevezhető, és szerintem súlyos egyházi belháborút indít el. De a botrány nem most, hanem még 2018-ban pattant ki Németországban. Akkor zárult le a vizsgálat, amit a német püspöki kar indított, mert tisztán akarta látni a helyzetet. Óriási számok láttak napvilágot, 3677 áldozatról és nagyjából 1700 elkövetőről írt a jelentés. És ez a jéghegy csúcsa, hiszen csak azokat az eseteket vizsgálták, amelyek dokumentálva voltak. Párhuzamosan folyt az Ulmi Egyetem kutatása, amit nem az egyház, hanem az egyetem Gyermek- és Ifjúságpszichiátriájának igazgatója, Jörg Fegert vezetett. Ő 114 ezer áldozatról számolt be ugyanarra az időszakra nézve, és kijelentette, nagyjából akkor járunk a valós eredménynél, ha az egyházi dokumentumokban szereplő áldozatok számát harminccal megszorozzuk. A dermesztő számadatok olyan botránysorozatot indítottak el Németországban, hogy az egykori pápának, Benedeknek reagálnia kellett, pedig lemondásakor megfogadta, soha semmilyen ügyben nem szólal meg többé nyilvánosan.

Mégis megtette, és állásfoglalásában az 1968-as szexuális forradalmat tette az összes szexuális bántalmazási ügy okává. Szerinte akkor természetessé vált, hogy a szexualitás terén korlátlanul mindent szabad, ez a szabadosság hatott a katolikus papokra is. Nem strukturális problémákról, a cölibátusról, a homoszexualitás démonizálásáról, az eltussolás rendszeréről beszélt, hanem hamis bűnbakképzésbe állt bele. Már akkor sejtettem, hogy ha ennyire elfedi a valós okokat, valami súlyos egyszer még felszínre kerül. Az sem derült ki soha igazán, miért lépett vissza a pápai hivatalából. Rengeteg híve van még ma is, ő a konzervatív tábor fővezére és ikonja. A mostani beismerő nyilatkozata nehezen egyeztethető össze az eddigi viselkedésével.– Az új jelentés Reinhard Marx német bíborosra nézve is terhelő vádakat fogalmaz meg. Ő München és Freising jelenlegi érseke, és a haladó táborba, Ferenc pápa hívei közé tartozik. – Ő tavaly júniusban fel is ajánlotta Ferenc pápának, hogy visszalép érseki hivatalából. Ez már előre jelezte, hogy a vizsgálat az ő bűnösségét is feltárhatja. Így is lett, Marxot két visszaélési ügy kapcsán is helytelen eljárással vádolják. Ferenc pápa viszont nem fogadta el a lemondását, amin sok teológus felháborodott. Végre akadt egy egyházfő, aki vállalja a felelősséget, így lemondásának elfogadása szimbolikus tett lehetett volna. Ferenc pápa azonban másképpen döntött, kérdés, hogy most mit fog lépni. – Hogyan fogadta a jelentést itthon a katolikus egyház? – Lehozták a hírt az egyházi sajtóban, már ez is valami. Talán már gondolkodnak azon, hogyan kellene minderre reagálniuk. – Az, hogy itthon sincsen minden rendben, ha máshonnan nem is, az Amire nincs bocsánat – Szexuális ragadozók az egyházban című könyvéből kiderül. Mi sarkallta a megírására? – Még 2019 februárjában volt egy vatikáni csúcstalálkozó, amit Ferenc pápa hívott össze a témában. Zéró toleranciát hirdetett a szexuális visszaélésekkel szemben, és azt mondta, egy pap, aki ilyet tesz, elárulja az Úr testét, az egyház pedig nem maradhat közönyös ebben az ügyben. Ezt követően mondta itthon Veres András, a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia elnöke, hogy ő tíz-egynéhány esetről tud Magyarországon. Én meg azt gondoltam, ismerve a német számokat, hogy ha ilyen kevés abúzus derült ki itthon, vagy hamisak ezek a számok, vagy még nem tudunk semmit erről a súlyos problémáról. Úgy döntöttem, ennek utánajárok. A mai napig 44-en jelentkeztek nálam, az ő eseteiket írtam le. Ma már mindannyian felnőtt emberek, a legtöbben tíz-húsz évvel ezelőtti történetüket mesélték el nekem. A legrégebbi a 80-as években történt, a legfrissebb 2019-ben. A kiskorú gyermekek és serdülők mellett van közöttük papi növendék, akit az elöljárója bántalmazott. De jelentkeztek apácák, és olyanok is, akiket családanyaként molesztált a gyóntató papjuk. Mindannyiukra jellemző, hogy súlyos traumát éltek át. – Ferenc pápa úgy fogalmazott, a szexuális bántalmazók életben hagyják áldozatukat, de elpusztítják a lelküket. Mit mondtak erről az interjúalanyok? – Az egyik áldozat, Zsófi ugyanezt fogalmazta meg: ez egy lélekgyilkosság. Súlyos mentális betegségek, depresszió, öngyilkossági gondolatok kínozzák őket. Van, akinek nem működik a szexuális élete, más képtelen bensőséges párkapcsolat kialakítására, mert bizalmatlanná vált. Az áldozatok hosszan, lassan felépített érzelmi manipulációról számoltak be, ami megalapozta az akár éveken át tartó szexuálisan bántalmazó viszonyt. A gyakoriságot tekintve Imre esete a legdurvább, őt több mint 300 alkalommal vitte bele a pap a bűncselekménybe. Vagy úgy, hogy őt elégítette ki orálisan, vagy Imrének kellett ezt megtennie. Annyira perverz volt az elkövető, hogy számolta az alkalmakat, és kis szívecskékbe írta, hányadik az adott aktus. – Mi tartja az áldozatot akár egy évtizeden át a bántalmazó viszonyban? – Az, hogy a pap Isten képviselője. Amit ő tesz, az nem lehet rossz. Az áldozatok többsége olyan családból jött, ahol bigott vallásosság jellemző, az engedelmesség és az autoritás meghatározó. Egy gyerek nem mondhat ellent egy felnőttnek, amit pedig egy pap mond, az megkérdőjelezhetetlen. „Ha nem teszem meg, amit kér, én követek el bűnt.” Az elkövetők egy része erre rá is játszik, használja a hatalmát, manipulálja vele a gyermeket. Imrének a pap azt mondta, hogy ami köztük van, az amor sanctus, vagyis szent szerelem. Együtt kapták Istentől, és ha visszautasítják, bűnt követnek el. Bernadett 12 éves volt, amikor szombatonként a templomban gyakorolta a felolvasást. Közben a pap mögé állt és a szoknyája alá nyúlt, masszírozta a fenekét és a combját. A kislány ezt elpanaszolta az anyukájának, aki azt mondta: „Ne legyél már ilyen finnyás. Imre atya mindenkivel ezt csinálja, így ijesztget.” Olyan is volt, aki a közösségtől kért segítséget. Hiába, mert ott pedig működik – szakkifejezéssel élve – a vár mentalitás. Ez a mi várunk, amit meg kell védenünk, összezárunk, bármi áron. Nem az áldozatnak hittek a hívők, hiszen „a papot mindenki szereti, nem létezik, hogy ilyet csinál, kedves ember, díjat is kapott”. – Mi hozhatja meg az áldozatokban az áttörést? – A felismerés általában hosszú és nehéz folyamat, ami külső hatás, segítség nélkül nem megy. Van olyan olvasóm, aki úgy döbbent rá, hogy bántalmazták, hogy Bibliáért ment a könyvesboltba, de a kezébe akadt a könyvem. Felcsapta valahol, és azt mondta, te jóisten, ez mintha velem történt volna. Ahogy olvasta, kívülről látta magát, és rájött, hogy ami vele történt, nem normális. Megkeresett, azóta ő is jár az áldozatvédő csoportba. Idáig eljutni azért is nehéz, mert az elkövetők először mindig adnak az áldozatnak. Szeretetet, odafigyelést, törődést, megértést, dicséretet. A kisgyerekek vagy kamaszok érzelmileg kötődni kezdenek, van, aki bele is szeret az elkövetőjébe. Több áldozatra jellemző, hogy nem volt őszinte kapcsolata a szülőkkel, vagy bántalmazták a társai. Zsófi 12 éves volt, amikor ketten megerőszakolták. A szüleinek ezt nem is merte elmondani, mert őt hibáztatták volna. Meggyónta a papnak, aki ezt követően hét évig manipulálta, abuzálta a kislányt. Imrét az osztálytársai bántották. Szegény családban élt, a pap gyakran behívta a szobájába, ahol mogyoróval és kólával kedveskedett neki. Liliánának a fogai rendbetételében segített a pap, a szülei ugyanis nem tudták kifizetni a fogorvosi kezeléseket. – Az Esztergom-budapesti Egyházmegye 2017-ben szabályozta a kiskorúakkal foglalkozás módját, Ferenc pápa utasítására pedig 2019-től minden ügyet az egyházmegyék szakértői bizottságának kell kivizsgálnia. Elindult a megtisztulás? – A gyakorlatban ebből nem látszik sok minden. A rendszer elvben működik, de egyáltalán nem transzparens. Nem lehet tudni, hány bejelentés érkezett, azokat milyen módon és kik vizsgálják ki, és milyen segítséget kapnak az áldozatok. Nagyon mélyek a gyökerek, és én egyelőre nem látom a megoldást. Ide kapcsolódnak a fel nem tárt ügynökakták is. Nem vonták felelősségre az akkori besúgókat, nem kerültek ki a magyar egyház rendszeréből. Egy történész kollégámmal kutatásba kezdtünk, arra voltunk kíváncsiak, van-e párhuzam az ügynökmúlt és a gyermekbántalmazások között. Találtunk ilyen eseteket, több elkövetőt azért szervezhettek be, mert zsarolható volt az általa elkövetett gyermekbántalmazással.De amíg az egyházak a kormányzati propaganda részei, addig erről és az abúzushelyzetről is hallgatniuk kell.Lerombolt hitelességgel politikailag semmit nem érnének. – A könyv megírásával befejezte a papi abúzus feltárásával összefüggő munkát, vagy van még terve? – Szeretnék indítani egy független áldozatvédő intézményt, hogy a még el nem évült bűncselekményeket feltárjuk és jogi útra tereljük. Várom azt is, hogy a magyar egyház kimondja, megkezdi a kártérítést. Megkeresi az áldozatokat, hogy legalább anyagilag jóvátegye mindazt a lelki, mentális szenvedést, amit az egyházi alkalmazottak okoztak. – Április 3-án gyermekvédelminek mondott népszavazás is lesz, noha a kormány nem a bántalmazástól, hanem a szexuális neveléstől akarja ezzel megóvni a gyermekeket, akik így is nehezen tudják felmérni a határokat, meddig tart a törődés, hol kezdődik az abúzus. Mi a véleménye erről? – Nagyon veszélyes ez. Eddig is probléma volt Magyarországon a szexuális felvilágosítás és nevelés hiánya. A téma tabusítása az elkövetőknek kedvez. A nemi identitás, a szexuális orientáltság kérdésével pedig igenis találkozniuk kell a fiataloknak, hogy megérthessék saját magukat és a társaikat. Most a szülőkre hárítanának egy olyan döntést, amelyhez nincs kompetenciájuk. A nagyon vallásos, bigott emberek biztosan azt mondják majd, az ő gyereküknek senki ne beszéljen a szexualitásról, hiszen ez a téma otthon is tabu. Közben a homoszexualitást kriminalizálták, éppen a miniszterelnök mosta össze egy bűncselekménnyel, a pedofíliával. Beláthatatlan következményei lehetnek ennek. Amit el kell fojtani, az előbb-utóbb agresszióban tör ki. Aki nem szeretheti magát olyannak, amilyen, egész biztosan sérül. Tényleg boldogtalanságra ítéljük a jövő generációit?

fecsego.eu/OLKT

Leave a Reply 617 megnézve, 2 alkalommal mai nap |