| Mobile | RSS

Rakétákkal borítanák lángba a közel-keleti turistaparadicsomot, de ehhez Amerikának is lesz még szava

Húszik Jemen

GLOBÁL

Kiss Csaba2022. február 04. 13:25

Miközben az északi féltekén tél van, az Egyesült Arab Emírségek turistaparadicsomában, Dubajban 25 Celsius fok körüli, kellemes hőmérséklet uralkodik. Az idegenforgalom ilyenkor van a csúcson: az Egyesült Államoktól Európán át Oroszországig számtalan pénzes turista tölti itt szabadidejét, jelentősen gazdagítva a pazarló látványosságairól ismert várost. Január közepe óta azonban sorozatban sújtják rakéta- és dróntámadások az Emírségeket, melyek eddig elsősorban a főváros, Abu-Dzabi ellen irányultak, de Dubaj is a célpontok között van. A támadók Jemen síita lázadói, a húszik, akik ellen a jemeni kormányerőket támogatva többek között Szaúd-Arábia és az Emírségek is harcol. A lázadók mögött sokan a síita iszlám köztársaságot, Iránt sejtik. A közel-keleti konfliktusba mindinkább bevonódik az Egyesült Államok, illetve Izrael is, amely a 2020-as Ábrahám-egyezmények óta egyre szorosabb kapcsolatot ápol az Emírségekkel.▾hirdetés

A jemeni polgárháború

A jemeni polgárháború immár 2014 óta tart, az ENSZ szerint pedig azóta a világ legnagyobb humanitárius katasztrófája bontakozott ki az Arab-félsziget délnyugati részén fekvő államban. A világszervezet becslése szerint a jemeni polgárháborúban eddig 377 ezren haltak meg, közülük mintegy 227 ezren a konfliktus közvetett következményei – az ivóvíz hiánya, az éhezés és a betegségek – miatt. Az ország több mint 30 millió lakosának mintegy 80 százaléka függ a humanitárius segélyektől.

Bár a polgárháborúnak számos résztvevője van – például az Iszlám Állam és az al-Kaida is beszállt a küzdelembe –, a két legfontosabb harcoló fél a fővárost, Szanaát is uraló síita húszi lázadók, illetve a hivatalosan regnáló, de valójában már jó ideje Szaúd-Arábiában tartózkodó elnök, Abed Rabbo Manszúr Hádi csapatai. Mindkét csoport mögött azonban sokkal nagyobb támogatók állnak:

SOKAK SZERINT VALÓJÁBAN NEM MÁSRÓL, MINT EGY IRÁN ÉS SZAÚD-ARÁBIA KÖZÖTT ZAJLÓ PROXYHÁBORÚRÓL VAN SZÓ.▾hirdetés

Bár a húszik és Irán is tagadja ezt, erős a gyanú, hogy a síita köztársaság fegyverrel és pénzzel támogatja a hozzá vallásilag is közel álló húszikat, míg az elnök mellett Szaúd-Arábia vezetésével szunnita államok koalíciója áll. A koalíció többnyire légitámadásokat hajt végre Jemen területén, míg a húszi lázadók nemcsak az országon belül harcolnak, hanem rendszeresen ballisztikus rakétákkal és felfegyverzett drónokkal támadnak szaúdi, és újabban már az Egyesült Arab Emírségekben található célpontokat is.

Az Egyesült Államok mint Szaúd-Arábia és az Emírségek támogatója közvetetten a koalíció mellett avatkozott be a küzdelembe. Donald Trump elnöksége idején ez a támogatás nagyon látványos volt: Amerika támadó fegyverekkel, logisztikával és hírszerzéssel segítette a húszik elleni küzdelmet. Azonban a szaúdi támadásoknak rengeteg civil is áldozatul esett, ráadásul az ENSZ szerint nemcsak a lázadók, hanem az ellenoldal is háborús bűncselekményeket követett el, ezért még 2019 júliusában az amerikai törvényhozás mindkét háza – mind demokrata, mind republikánus képviselők támogatásával – megszavazta, hogy megtiltják a Szaúd-Arábiába és az Egyesült Arab Emírségekbe irányuló fegyvereladásokat. Trump azonban vétót emelt a tiltó határozat ellen, így továbbra is folytatódott a szaúdi koalíció aktív támogatása. Nem sokkal hivatali idejének lejárta előtt pedig Trump terrorszervezetnek nyilvánította a húszi mozgalmat.

A tavaly év elején hivatalba lépő új elnök, Joe Biden azonban fordulatot ígért az ügyben, és rögtön januárban be is fagyasztotta a Trump-féle fegyvereladásokat. Februárban a húszi mozgalmat is levetette a terrorszervezetek listájáról, azzal az indoklással, hogy a humanitárius katasztrófában szenvedő, a húszik által ellenőrzött területeken élő lakosság nem juthat segélyekhez.

Azonban a Biden vezette kormány az év végén mégiscsak folytatta a Szaúd-Arábiának történő fegyvereladásokat, méghozzá egy 650 milliárd dollár értékű fegyverüzletet hoztak tető alá, melynek keretében az Egyesült Államok többek között 280 levegő-levegő rakétát adna el Szaúd-Arábiának. Bár a Szenátusban Bernie Sanders, illetve két republikánus szenátor útját akarta állni az üzletnek, végül nem sikerült kellő számú szenátort megnyerniük ügyük mellé.

Mindennek hátteréről ebben a cikkünkben írtunk részletesen:

Célkeresztben az Emírségek

Míg Szaúd-Arábiát rendszeresek érték rakéta- és dróntámadások az elmúlt időszakban, a Jementől jóval távolabb fekvő Egyesült Arab Emírségek ellen eddig csak kevés ilyen támadást indítottak a húszi lázadók, s ezek nagy részét az Emírségek eddig tagadta is.

JANUÁR 17-ÉN AZONBAN KONCENTRÁLT TÁMADÁS ÉRT TÖBB EMÍRSÉGEKBELI CÉLPONTOT.

A legsúlyosabb a főváros, Abu-Dzabi repülőtere közelében, egy olajfinomítónál történt, ahol három üzemanyagszállító teherautó robbant fel. A támadásban a jelentések szerint hárman vesztették életüket – két indiai és egy pakisztáni vendégmunkás –, illetve hatan megsérültek.

A húszik szóvivője szerint négy cirkálórakétát és egy ballisztikus rakétát, illetve nagyszámú drónt indítottak Abu Dzabi és Dubaj repülőtere, egy olajfinomító és számos más érzékeny célpont ellen. A koalíció közben azt jelentette, hogy megsemmisítettek nyolc, Szaúd-Arábia felé indított drónt.

Az Emírségek külügyminisztériuma közleményben ítélte el a támadást, hozzátéve, joguk van válaszolni a terrorista akcióra. A válasz nem sokáig váratott magára: alig egy nappal később a 2019 óta legsúlyosabb légicsapás sújtotta Jemen fővárosát, a húszik ellenőrizte Szanaát. A célpont egy magasrangú katonatiszt, Abdullah al-Dzsunajd volt, de a támadásban húszan vesztették életüket, köztük a tiszt és családja. Pár nappal később egy ennél is súlyosabb támadás történtjanuár 21-én egy börtönre csapott le a szaúdiak vezette koalíció, legkevesebb 60 ember életét vesztette.

Jemen légitámadás
Füst gomolyog a házak fölött a jemeni kormányerőket támogató szaúdi vezetésű arab katonai koalíció húszi célpontok elleni légicsapásait követően a jemeni fővárosban, Szanaában 2022. január 17-én. Húszi lázadók dróntámadásaiban ezen a napon legkevesebb három ember meghalt, hat megsebesült az Egyesült Arab Emírségek fővárosában, Abu-Dzabiban. MTI/EPA/Jajha Arhab

2015 óta az Egyesült Arab Emírségek is részt vesz a húsziellenes koalíció harci tevékenységeiben, de 2019 óta jelentősen csökkentette katonai jelenlétét. Azóta inkább a Jemenben harcoló helyi erők kiképzésében és felfegyverzésében segít. Hogy az Emírségek újabban a húszi rakétatámadások célpontjává vált, annak fő oka, hogy jelenleg

HEVES HARCOK FOLYNAK JEMEN MÁRIB RÉGIÓJÁBAN A HÚSZIK ÉS AZ ABU-DZABI ÁLTAL TÁMOGATOTT JEMENI ERŐK KÖZÖTT, AMELYEK EGYELŐRE ELLENŐRZÉSÜK ALATT TARTJÁK AZ ENERGIAHORDOZÓKBAN GAZDAG VIDÉKET.

Jemen, szemben az Arab-félsziget többi országával, nem rendelkezik jelentős olajkészletekkel vagy más energiahordozóval – az egyik kivétel éppen a máribi régió, ahol fontos földgázmezők és egy gáztüzelésű erőmű van. Márib egyben a jemeni kormányerők utolsó jelentősebb bázisa.

Egy héttel az első támadás után, január 24-én újabb rakétatámadás történt Abu-Dzabi ellen, méghozzá egy olyan katonai bázist célozva meg, ahol amerikai katonák is tartózkodtak. A húszik rakétáit amerikai Patriot légvédelmi rákétákkal sikerült elfogni, így károk nem keletkeztek.

Egy hét elteltével újabb rakétatámadás történt Abu-Dzabi ellen, a húszik ezúttal az izraeli elnök, Isaac Herzog látogatására időzítették a csapást. Az Emírségek légvédelmének ezt a rakétát is sikerült elfognia.

Február 2-án, szerdán pedig már a negyedik rakétatámadás történt: ezúttal három drón lépte át az Emírségek légterét, amelyeket a légvédelemnek sikerült elfognia. Ezúttal nem a húszik jelentkeztek elkövetőként: a hírszerzés szerint egy „Valódi Ígéret Brigádok” nevű csoport volt felelős a támadásért.

Izrael egyre jobban közeledik a szunnita arab országokhoz

A jemeni polgárháborúba nemcsak a szunnita arab országok és Irán vonódnak be, hanem közvetetten az Egyesült Államok és Izrael is. Washington már régóta jó viszonyt ápol Szaúd-Arábiával és az Emírségekkel, amely együttműködést csak erősít az, hogy Amerikának és Szaúd-Arábiának is a legnagyobb térségbeli ellenfele a síita Irán. De van egy ország a Közel-Keleten, amely szintén nagyon ellenséges viszonyban van Iránnal, ez pedig a zsidó állam. Az Izraellel való kapcsolattartás azonban sokáig elfogadhatatlannak számított az arab világon belül, elsősorban az izraeli–palesztin konfliktus miatt. Ez a helyzet az évtized kezdetétől jelentős változásokon ment keresztül.

2020-ban az akkor még Trump vezette Amerika bábáskodásával megszülettek az úgynevezett Ábrahám-egyezmények előbb Izrael és az Emírségek, majd Izrael és Bahrein között. Ezek keretében Abu-Dzabi, majd Manáma is fölvette a diplomáciai kapcsolatokat Tel-Avivval. A két Ábrahám-egyezményt aztán újabbak követték: Marokkó, majd Szudán is rendezte diplomáciai kapcsolatait a zsidó állammal – igaz, a Szudánnal az októberben lezajlott államcsíny miatt azóta megakadt a folyamat.

Január végén Yair Lapid izraeli külügyminiszter egy rádiónyilatkozatában reményét fejezte ki, hogy az Ábrahám-egyezményeket a jövőben további országokra is kiterjeszthetik, és megnevezte Szaúd-Arábiát és Indonéziát. A két ország azért fontos, mert előbbiben található az iszlám két legszentebb városa, Mekka és Medina, illetve a Közel-Kelet politikájában döntő szerepet játszik, Indonézia pedig ma a világ legnépesebb muszlim országa. Lapid ugyanakkor azt elismerte, hogy még idő, amíg ezekkel az országokkal is felvehetik a kapcsolatokat.

Szaúd-Arábia eddig is már titokban nyitott Izrael felé: például megengedték, hogy az izraeli miniszterelnök, Naftali Bennett a szaúdi légtéren repüljön keresztül, amikor decemberben az Emírségekben tett látogatást, illetve 2020-ban a korábbi kormányfő, Benjamin Netanjahu titkos látogatást tett Szaúd-Arábiában (bár utóbbi fél tagadta ezt).

Ha Szaúd-Arábiával még nem is, az Emírségekkel 2020 óta meglehetősen nyílt az izraeli együttműködés. A zsidó állam az elmúlt hetekben is sietett elítélni az Abu-Dzabit érő rakétatámadásokat. Rögtön az első rakétatámadás után biztonsági és hírszerzési segítséget ígért az Emírségeknek az izraeli miniszterelnök, aki decemberben első ízben találkozott az országot de facto vezető emírrel, Mohammed bin Zájed Ál Nahjánnal.

Izrael elkötelezett az Önökkel való szoros együttműködés mellett a térség szélsőséges erői elleni folyamatos harcban, és továbbra is partnerek leszünk közös ellenségeink legyőzésében

– írta Bennett az emírnek küldött üzenetében.

A zsidó állam támogatását a hétfőn az Emírségekbe látogatott izraeli államfő is megerősítette.

Izrael már közös tengeri hadgyakorlaton is részt vett novemberben az Egyesült Arab Emírségekkel és Bahreinnel a Vörös-tengeren, február elején pedig

ÚJABB TENGERI HADGYAKORLAT KEZDŐDÖTT A PERZSA-ÖBÖLBEN AZ EGYESÜLT ÁLLAMOK VEZETÉSÉVEL, AMELYBEN NEMCSAK IZRAEL, AZ EMÍRSÉGEK ÉS BAHREIN, DE AZ IZRAELLEL EGYELŐRE DIPLOMÁCIAI KAPCSOLATOKKAL NEM RENDELKEZŐ SZAÚD-ARÁBIA ÉS OMÁN IS RÉSZT VESZ.

Eközben Beni Ganc izraeli védelmi miniszter szerdán Bahreinben tett látogatást – ez volt az első alkalom, hogy izraeli védelmi vezető érkezett az arab országba, illetve az első alkalom, hogy izraeli katonai repülőgép landolt az országban. Bahreinben található egyébként az amerikai haditengerészet fő bázisa a Perzsa-öbölben

Az Egyesült Államok is egyre aktívabb

Nemcsak Izrael, az Egyesült Államok is egyre inkább aktivizálja magát a térségben. Szerdán Lloyd Austin amerikai védelmi miniszter bejelentette, az Egyesült Államok irányított rakétákkal felszerelt rombolóhajót és ötödik generációs vadászrepülőgépeket küld az Egyesült Arab Emírségekbe. Austin leszögezte, hogy a szállítmánnyal Washington támogatni kívánja az Emírségeket az őt érintő fenyegetés elhárításában, s rámutatott arra, hogy jelezni kívánják: az Egyesült Államok hosszútávú stratégiai partnerként tekint az arab országra.

A január 17-i halálos rakétatámadás után az Emírségek arra kérte az Egyesült Államokat, hogy a húszikat újra vegyék fel a terrorszervezetek listájára. Joe Biden elnök azt mondta, gondolkoznak ezen a lehetőségen, de azóta nem léptek ebben a kérdésben.

Ugyanakkor január végén

AZ AMERIKAI KÜLÜGYMINISZTÉRIUM A LEGMAGASABB FIGYELMEZTETÉST ADTA KI, ÉS AZ EMÍRSÉGEKBE TÖRTÉNŐ UTAZÁS ÁTGONDOLÁSÁT JAVASOLTA AZ AMERIKAI ÁLLAMPOLGÁROKNAK A RAKÉTA-ÉS DRÓNFENYEGETÉSEK MIATT.

Hasonlóan tett Nagy-Britannia is.

Az Emírségek, elsősorban Dubaj közismert turistaparadicsom, és különösen sokan keresik fel most, amikor az északi féltekén tél van. Így a jelenlegi támadások a lehető legrosszabbkor érik az Emírségeket. Az idegenforgalom Dubaj GDP-jének 13 százalékát tette ki még a koronavírus-járvány első évében, 2020-ban is, azóta pedig emelkedett a turisták száma, és az ágazatban dolgozók igen jó szezonra számítanak idén. A Reuters riportja szerint a húszi rakéta- és dróntámadások egyelőre nem okoztak fennakadást a turizmusban, egy szállodaigazgató szerint náluk lemondások sem voltak a támadások miatt. A húszi lázadók mindenesetre azzal fenyegetőznek, nemcsak Abu-Dzabi, Dubaj ellen is megindítják rakétáikat és drónjaikat.

Címlapkép: Húszik tüntetnek Jemen fővárosában, Szanaában a Szaúd-Arábia vezette koalíció ellen 2022. február 1-jén. Forrás: Getty Images

fecsego.eu/Portfolio

Leave a Reply 84 megnézve, 1 alkalommal mai nap |