| Mobile | RSS

Hivatalos: Orbán Viktor valóban kéri a teljes uniós hitelkeretet

Orban Viktor EU helyreallitasi alap hitel

UNIÓS FORRÁSOK

Portfolio | MTI2022. március 22. 16:23

Orbán Viktor kormányfő az Európai Unió vezetőinek írt levelében valóban kérte a helyreállítási programban elérhető hitelkeret lehívását Magyarország számára – erősítette meg az MTI-nek Havasi Bertalan, a Miniszterelnöki Sajtóiroda vezetője kedden. Aztán a kormány hivatalos oldalán is közzétették a levelet eredeti angol formájában. A kormány az ukrajnai menekültválság rendkívüli terheire hivatkozva kéri a mintegy 3400 milliárd forintnyi teljes hitelkeretet, amellyel párhuzamosan a támogatások körében is többet kér, mint ami a jelenlegi szabályrendszer alapján járna.▾hirdetés

Havasi Bertalan ezzel megerősítette a 444.hu értesülését, amely szerint a kormányfői levél múlt pénteken ment el Brüsszelbe. A Miniszterelnöki Sajtóiroda vezetője a hírügynökség rendelkezésére bocsátotta a teljes kormányfői levelet is, és ennek egyik bekezdése így szól:

“Magyarország a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Tervében megfogalmazott fejlesztési igények mellett és annak jóváhagyási folyamatától függetlenül a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszközben biztosított hitelkeret azonnali rendelkezésre bocsátását kéri védelmi, határigazgatási, humanitárius és egyéb akut válságkezelési feladatok ellátásához. Jelen körülmények között ellenállóképességünk erősítése szempontjából ezek a legfontosabb fejlesztési területek. Tényleges és érdemi segítséget az Európai Unió akkor tud nyújtani, ha ezekre a célokra biztosít azonnal és rugalmasan felhasználható forrásokat” – írta az Európai Bizottság elnökének címzett, az Európai Tanács elnökének, tagjainak és az Európai Parlament elnökének is eljuttatott levelében Orbán Viktor.

Amint az eredeti értesülés alapján rámutattunk: a helyreállítási program teljes hitelkeretét védelmi, határigazgatási, humanitárius és egyéb akut válságkezelési feladatok ellátásához kéri a kormány, miközben a források nem ilyen célokra valók a 2020 nyarán rögzített célok alapján, hanem elsődlegesen a zöld átállással és a digitalizációval összefüggő projektekre.▾hirdetés

A levélben azonban a kormányfő azt hangsúlyozza, hogy a szomszédunkban dúló háború rendkívüli menekültáradatot okozott, jelenleg már több, mint 450 ezer embert fogadtunk és Havasi jelzése szerint ennek többszörösére számít még a kormány, és ezért rendkívüli döntésekre van szükség.

A levélben a szóvivő szerint a kormányfő „csak” annyit kért, hogy Magyarország a lehető leghamarabb és ténylegesen hozzájuthasson a számára előirányzott uniós forrásokhoz, és azokat rugalmasan, a válság kezelésére leginkább alkalmas célokra használhassa fel – fogalmazott. A miniszterelnök a tájékoztatás szerint tehát azt kérte, hogy az Európai Bizottság soron kívül hagyja jóvá az Európai Unió keleti határait védő tagállamainak Helyreállítási és Rezilienciaépítési Terveit, Partnerségi Megállapodásait és Operatív Programjait. Kérte továbbá, hogy a Bizottság az előfinanszírozási, társfinanszírozási és átcsoportosíthatósági korlátok feloldásával tegye lehetővé az uniós költségvetési források gyors, célzott és rugalmas felhasználását.

A miniszterelnök levelében emlékeztetett: a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz keretében 2026 végéig felhasználható támogatások 30 százalékát 2022. június 30-ig újra kell osztani a 2020-2021-es gazdasági növekedési mutatók fényében. Az újraelosztás az Európai Unió keleti határait védő valamennyi tagállam számára forrásvesztéssel járna, ami egyes tagállamok esetében akár az elérhető támogatások 16 százalékát is elérheti, ami a kormányfői levél szerint „elfogadhatatlan”. Ezért Orbán Viktor kérte az újraelosztási rendszer felülvizsgálatát, és annak biztosítását, hogy a háborús válság terheit leginkább viselő és egyúttal az Európai Unió gazdasági növekedéséhez jelentősen hozzájáruló tagállamok ne veszítsenek uniós forrásokat.

Amint megírtuk: a korábbi GDP-növekedési előrejelzések alapján Magyarország 2511 milliárd forintnyi támogatásra számíthatott a helyreállítási programban, és éppen ekkora fejlesztési igényről adott be tervet tavaly májusban (addigra a kormány már lemondott a 3400 milliárd forintnyi hitelkeretről a kötöttségek miatt). Azóta viszont kiderült, hogy a vártnál jobban teljesített tavaly a magyar (és számos más régiós) gazdaság, így a már 2020-ban kialakított szabályrendszer alapján csak 2080 milliárd forint körüli támogatásra jogosult. Ezt jelenti a kormányfő által is említett 16%-os mínusz, de éppen ennek eltörlésére, azaz az eddig gondolt támogatási összeg biztosítására kéri a brüsszeli döntéshozókat.

Mivel a forráselosztási szabályokat egyhangúan, 27 tagállam döntésével hozták, így azokat szintén csak 27 tagállam támogatásával lehet megváltoztatni és nagy kérdés, hogy ezen a téren hajlandóak lesznek-e erre. Múlt héten egy másik témában, a 2014-2020-as megmaradt (még nem allokált) források, illetve a két ciklus közötti kohéziós források (REACT-EU) teljes áthangolására, illetve a menekültválság gyors kezelésére fordítására már hajlandóak voltak, amely lehetőségekből Magyarország is jelentős összegekre lesz jogosult. Így tehát kérdéses, hogy ennek a 16%-nyi forrásvesztésnek a felülírására is hajlandó lesz-e a közösség, az pedig még inkább kérdéses, hogy abba belemennek-e, hogy a 3400 milliárd forintnyi hitelkeretünket tényleg a menekültválság enyhítésére használhatjuk-e fel, mint ahogy azt Orbán Viktor a levélben felvázolja.

Címlapkép forrása: MTI/Európai Tanács. Brüsszel, 2022. február 24. Az Európai Tanács által közreadott képen OrbánViktor miniszterelnök (k) megérkezik az Európai Unió állam- és kormányfői rendkívüli csúcstalálkozójára, amelyet az orosz-ukrán válság ügyében tartanak Brüsszelben 2022. február 24-én. Mellette Havasi Bertalan, a Miniszterelnöki Sajtóiroda vezetője (j).

fecsego.eu/portfolio

Leave a Reply 178 megnézve, 1 alkalommal mai nap |