| Mobile | RSS

Újra egekben a kórházak adóssága, a 13 milliárd forint csak a jéghegy csúcsa/////Am Himmel ist die Verschuldung der Krankenhäuser mit 13 Milliarden HUF nur die Spitze des Eisbergs

Hiába az átalány finanszírozás és a harmadával kevesebb beteg, a kórházi adósság egyre nő.

Szerző
Danó Anna

Publikálva:2022.03.31. 05:45

KÜLDÉS LEVÉLBENLINK MÁSOLÁSA

Újra egekben a kórházak adóssága, a 13 milliárd forint csak a jéghegy csúcsa
Fotó:Pavel Bogolepov| Forrás:Népszava

A Magyar Államkincstár által közölt legutolsó adat szerint február végén 13 milliárd forinttal tartoztak az egészségügyi ellátók a beszállítóiknak. Ebben ráadásul még nincsenek benne az egyetemi klinikák kifizetetlen számlái. Az orvosképző egyetemek ugyanis tavaly augusztustól alapítványi formában üzemelnek, így a náluk felgyűlő egészségügyi adósság is kikerült az állami kimutatásból. (Amikor még együtt hozták nyilvánosságra akkor az látszott, hogy a kórházi adósság mintegy ötöde az egyetemi klinikáknál keletkezik.)

A havi 4-5 milliárdos tartozás ráadásul most úgy jön össze, hogy az állam átalány finanszírozást nyújt, azaz a kórházak annyi pénzt kapnak, mint az utolsó békeév, 2019 havi átlagában. Annak ellenére, hogy körülbelül harmadával kevesebb beteget fogadnak, mint a járvány előtti években. 2019-ben az ágyak országos átlagos kihasználtsága 71,8 százalékos volt, most a KSH adatai szerint 52 százalék. (A Covid-járvány két éve alatt ez a mutató 50 és 59 százalék között ingadozott.) Jelenleg alig több mint 1800 covidos-beteget ápolnak a kórházakban, de az ágyaik tíz százalékát – körülbelül 6700-at – tartalékolniuk kell egy esetleges újabb járványhullámra.

Noha Orbán Viktor 2020 elején azt közölte, a kórházak nem növelhetik az adósságaikat, a miniszterelnöki óhaj teljesülése máig várat magára.

Akkor kormányhatározat is született arról, hogy a gyógyító ellátásokat értékén kell finanszírozni, de ezt sem teljesítették. Nemhogy a finanszírozás elemeit nem igazították ki, még csak az ellátás költségeit sem mérte fel eddig senki.

Elvben fékezhette volna a túlköltekezést az intézményrendszer járvány alatti átalakítása, az ellátórendszer megyei (centrum) kórházakba való integrációja – hiszen kevesebb helyen, kevesebb szolgáltatás, kevesebb pénzbe kerül –, ám ez sem jött be.

A lapunk által megkérdezett kórházi vezetők szerint lehetetlen az egyre növekvő árak mellett a rendszert mind olcsóbban üzemeltetni. Egyikük úgy fogalmazott: miután az elmúlt 15 évben nem volt olyan költségelemzés, amiből kiderült volna, hogy konkrétan mennyibe kerül az ellátás, így még azt sem tudni, mennyi pénzre lenne szükség egy adósságmentes működéshez.

Egy másik vezető szerint hiába kapták meg az orvosi béremelésekre szükséges összeget a kórházak, a működtetéssel kapcsolatos többletkiadásokat évek óta nem ellentételezik a finanszírozásban. Ilyen például a forint romlása – az egészségügyben használt áruk jelentős részét ugyanis valutáért vásárolják. De a kórháznak kell kompenzálnia azt is, hogy a minimálbér-emelések miatt egyre drágábban tudják megvenni az olyan kisegítőszolgáltatásokat, mint például a takarítás. S nincs fedezete a nem egészségügyi feladatot végző, de a kórház működéséhez nélkülözhetetlen gazdasági-műszaki szakemberek piaci bérének sem. Hozzátette: piaci áron vásárolják a kórházak az energiát is. Csak emiatt is megduplázódtak a rezsiköltségeik egyik évről a másikra.

Lapunknak Weltner János sebész főorvos, egykori szakfelügyelő főorvos megjegyezte: az átlagfinanszírozás összegét 2019-es teljesítmény adatok alapján határozták meg, ami

már akkor is alulfinanszírozást jelentett, az akkori működési költségeket sem igen fedezte, de azóta ez még inkább így van.

Nőtt az infláció, ami az egészségügyben, például a gyógyszerek, gyógyítási anyagok árában hatványozottan jelentkezik, csak a forint több mint tíz százalékot romlott. Azt sem tudni, hogy ezeket az árhatásokat az irányító kormányzati hivatalokban egyáltalán figyeli-e valaki. Vagy tervez-e bárki kompenzációt.

fecsego.eunépszava.hu

Am Himmel ist die Verschuldung der Krankenhäuser mit 13 Milliarden HUF nur die Spitze des Eisbergs

  1. März 2022 | Post Verfassungsgericht, Aktuelles, Veranstaltungen, Gerichtshof der Europäischen Union, Gericht / Staatsanwaltschaft / Berufungsgericht Szeged, Deszki Public Life, Lebensministerium, Pictures of Life / Tabloid, Eszter.balazs@europarl.europa.eu, EU Press Room, European Union Council of the European Union, europarl .europa.eu / news / en, europarl.hu, Consumer Protection, Editor-in-Chief Blog, Public Life, Culture, Hungarian Helsinki Committee, Szeged Court, White House
    Trotz Pauschalfinanzierung und einem Drittel weniger Patienten wächst die Krankenhausverschuldung.

Autor
Danó Anna
Gepostet: 31. März 2022 05:45

KOPIEREN IHRES SENDENBRIEFES

Am Himmel ist die Verschuldung der Krankenhäuser mit 13 Milliarden HUF nur die Spitze des Eisbergs
Foto: Pawel Bogolepow | Quelle: Volkswort
Laut den neuesten Daten, die von der ungarischen Staatskasse veröffentlicht wurden, schuldeten Gesundheitsdienstleister ihren Lieferanten Ende Februar 13 Milliarden Forint. Zudem sind noch nicht bezahlte Rechnungen von Universitätskliniken darin enthalten. Die medizinischen Fakultäten arbeiten seit August letzten Jahres als Stiftungen, sodass die von ihnen angehäuften Gesundheitsschulden aus den staatlichen Aufzeichnungen gestrichen wurden. (Als es noch zusammen veröffentlicht wurde, entfiel etwa ein Fünftel der Krankenhausschulden auf Universitätskliniken.)

Hinzu kommt, dass die Verschuldung von 4-5 Milliarden im Monat nun mit einer pauschalen Staatsfinanzierung zusammenkommt, sodass die Krankenhäuser so viel Geld erhalten wie im Durchschnitt des letzten Friedensjahres 2019. Obwohl sie etwa ein Drittel weniger Patienten erhalten als in den Jahren vor der Epidemie. Im Jahr 2019 lag die nationale Durchschnittsauslastung der Betten laut CSO-Daten bei 71,8 Prozent, jetzt bei 52 Prozent. (In den zwei Jahren seit der Covid-Epidemie schwankte diese Zahl zwischen 50 und 59 Prozent.) Derzeit werden etwas mehr als 1.800 Covid-Patienten in Krankenhäusern versorgt, aber sie müssen zehn Prozent ihrer Betten – etwa 6.700 – reservieren eine mögliche neue Welle von Epidemien.

Obwohl Viktor Orbán Anfang 2020 sagte, dass Krankenhäuser ihre Schulden nicht erhöhen könnten, steht die Erfüllung des Wunsches des Premierministers noch aus.

Damals wurde eine Regierungsentscheidung getroffen, Heilungsleistungen zum Wert zu finanzieren, aber dies wurde nicht erfüllt. Nicht nur die Finanzierungselemente wurden nicht angepasst, auch die Pflegekosten wurden bisher von niemandem bewertet.

Im Prinzip hätten Mehrausgaben durch die subepidemische Transformation des institutionellen Systems, die Integration des Versorgungssystems in Kreiskrankenhäuser (Zentrum) eingedämmt werden können – da es an weniger Orten weniger kostet, weniger Leistungen, aber es kam nicht zum Tragen entweder.

Laut den von unserem Fonds befragten Krankenhausmanagern ist es unmöglich, das System immer billiger zu betreiben. Einer von ihnen hat es so formuliert: Nach den letzten 15 Jahren gab es keine Kostenanalyse, die genau gezeigt hat, wie viel die Vorteile kosten werden, sodass Sie nicht einmal wissen, wie viel Geld für einen schuldenfreien Betrieb benötigt würde .

Ein anderer Manager sagte, dass trotz der Höhe der medizinischen Lohnerhöhungen, die Krankenhäuser erhalten haben, die zusätzlichen Betriebskosten seit Jahren nicht in der Finanzierung verrechnet wurden. Dies ist die Verschlechterung des Forint – ein erheblicher Teil der im Gesundheitswesen verwendeten Waren wird gegen Währung gekauft. Das Krankenhaus muss aber auch kompensieren, dass es Nebenleistungen wie die Reinigung wegen Mindestlohnerhöhungen immer teurer einkaufen kann. Sie deckt auch nicht die marktüblichen Löhne von wirtschaftlichen und technischen Fachkräften ab, die nichtmedizinische Aufgaben erfüllen, aber für den Betrieb des Krankenhauses unerlässlich sind. Er fügte hinzu, dass Krankenhäuser auch Energie zu Marktpreisen kaufen. Nur deshalb haben sich ihre Gemeinkosten von Jahr zu Jahr verdoppelt.

János Weltner, Chefchirurg und ehemaliger Chefarzt, bemerkte zu unserem Papier, dass die durchschnittliche Finanzierung auf der Grundlage von Leistungsdaten für 2019 ermittelt wurde, die

sie war bereits unterfinanziert, sie deckte damals nicht die betriebskosten, ist es aber seitdem noch mehr.

Die Inflation ist gestiegen, was im Gesundheitswesen übertrieben ist, zum Beispiel bei den Preisen für Medikamente und medizinische Substanzen, wobei nur der Forint um mehr als zehn Prozent an Wert verlor. Es ist auch nicht bekannt, ob diese Preiseffekte überhaupt von den Regierungsstellen überwacht werden. Oder plant jemand eine Entschädigung.

fecsego.eunépszava.hu

Leave a Reply 176 megnézve, 1 alkalommal mai nap |