| Mobile | RSS

Magyar futball, avagy vergődés és kútba dobott milliárdok

Mérlegen Orbán Viktor kedvenc hobbijának teljesítménye. Mire jutott a labdarúgás 12 évnyi kistafírozottsággal?

Szerző
Varga T. Róbert

Publikálva:2022.04.01. 16:30

KÜLDÉS LEVÉLBENLINK MÁSOLÁSA

Magyar futball, avagy vergődés és kútba dobott milliárdok
Fotó:Ladjánszki Máté| Forrás:Népszava

Korántsem túlzás azt állítani: semmi nem példázza jobban a miniszterelnök kormányzóképességének hatékonyságát, mint a futball. Orbán Viktor fanatikus rajongója a sportágnak. Rendszeres látogatója a Bajnokok Ligája- Eb- és vb-meccseknek, rendre feltűnik a Fehérvár díszpáholyában, sőt, alacsonyabb osztályú találkozókon is kedvtelve szotyolázik. A 2010-es ismételt hatalomra kerülése előtt fejébe vette: abban a kicsiny országban, ahol a sport, de kiváltképp a labdarúgás egykor elhitette az emberekkel, hazájuk milyen kiemelt szerepet tölt be a világban, a futball felvirágoztatásával visszaadható az önnön nagyszerűségükbe vetett meggyőződés. Hogy a politikai akarata és mániája épp összetalálkozott, korábban soha nem tapasztalt pénzáradatot eredményezett a sportágban. Orbán minden eszközt megadott, hogy célját elérje.HIRDETÉS

És? Mire jutott az ember a megrögzöttségében? Lássuk!

Muszbek Mihály sportközgazdász lapunk március 28-i számában azt mondta, számításai szerint az elmúlt 12 évben mintegy 6000 milliárd forintot fordított az ország a sportra. Ebben az összegben minden benne van, a közvetlenül a költségvetést terhelő kiadások mellett a bujtatott támogatások, a tao, a rendeleti úton kiosztott pénzek, minden. Ennek az összegnek a 40 százaléka a létesítményfejlesztésre ment, a második legjelentősebb részét a labdarúgás kapta.

Amíg 2010-ben az akkor még 16 csapatos NB I mezőnye alig 8 milliárd forintból gazdálkodott összesen, ma csak a Ferencváros ennek minimum másfélszereséből működik, de a Fehérvár ugyancsak jócskán egymaga 10 milliárd fölött költ. A mesterségesen felpumpált summa nem elég: a futball egészen kivételezett helyzetére jellemző adalék, hogy a játékosok immár 500 millió forintos határig vehetik igénybe a kedvezményes ekho adózási formát… Ma már ott tartunk, hogy az NB I-ben az átlagkereset jócskán 3,5 millió forint fölött van. De még az utánpótlás korosztályú tinédzserek is több százezres összeget kapnak. Ezek után ugye most fölösleges volna citálni a pedagógus béreket?…

Egyébként Orbán visszatérően hangoztatja Puskás Ferenc legendás mondatait, hogy „Kis pénz, kis foci, nagy pénz, nagy foci”, csakhogy ez ebben a mesterségesen, a piaci és valódi versenyt teljességgel nélkülöző rendszerben ez nem állja meg a helyét.

A magyar futball ugyanis az elmúlt három kormányzati ciklusban semmit nem lépett előre. Mondanánk, hogy vegetál, de milliomossá tett ezrek esetében ez elég viccesen hangozna.

Fotó:Erdős Dénes

| Forrás:Népszava

Való igaz, az évtizedeken át elmaradt infrastrukturális fejlesztések terén volt változás, csakhogy totál feleslegesen. A túlárazott és túlméretezett stadionokban tudniillik lézengenek az emberek. Muszbek kalkulációja szerint a székek átlagosan 17 százalékban vannak kihasználva.

A Magyar Labdarúgó Szövetség 2011-re elkészült stratégiájában, amely a Megújulás évtizede 2010-2020 alcímet viseli, azt vetítette előre: 2019-re 8000 lesz az élvonalbeli bajnokság meccseinek átlagos látogatottsága. A bátor célkitűzés csöppet befuccsolt. Az anyag megjelenésekor 2800 volt ez az adat. Ma 2600. „Nézők csak akkor lesznek, ha kulturált környezetbe, európai körülmények közé érkezhetnek a drukkerek” – szólt anno az érvelés az eszement stadionépítési láz elhatalmasodásakor. Ez lett belőle. Csökkenés. A pénzügyi lehetőségek, az új stadionok megléte nem tette vonzóbbá az NB I-et. Arról ugyanis Orbán elfeledkezett: kontraproduktív valódi produkciót nem nyújtó játékosokat, edzőket pénzzel kitömni. A szurkoló teljesítményre, szórakozásra vágyna, de a jelenlegi berendezkedés csupán elborzasztásra szolgál: mindenki látja, hogy teljesítménykényszer híján csak folynak szét a milliárdok.

A miniszterelnök kezdeti tervei már 2015-re totálisan befuccsoltak. 2007-ben létrehozta Felcsúton a Puskás Akadémiát, amely az utánpótlás-nevelésre szakosodott, akkor azt mondta, 7-8 éven belül 50 olyan játékos lesz, aki eljut a 4-5 top európai bajnokságba, majd amikor ez nem jött össze, a tao legnagyobb nyerteseként egyesülete inkább az NB I-es dobogót célozta meg. A Felcsút most harcban van a bajnoki címért, más kérdés, hogy kerete hemzseg a légiósoktól…

Az MLSZ-stratégia célszámaként anno megfogalmazták, hogy a nemzeti csapatunk „tartósan a top30-ban legyen a FIFA-világranglistán. Ez csak átmenetileg sikerült, volt a gárda a 18. is (a 2016-os Eb-nyolcaddöntő folytán), ám most mindössze két hellyel van előrébb, mint volt 2010 végén: akkor 42., jelenleg a 40. A nagyratörő tervek között azt legalább sikerült teljesíteni, hogy a válogatott 2020-ig legalább két világversenyre kijusson. Ez úgy jött össze, hogy 2016-ban annak nyomán szerepelhetett ott a csapatunk, hogy az Európa-bajnokság létszámát 16-ról fölemelte az európai szövetség (UEFA) 24-re; a koronavírus-járvány miatt 2021-es halasztott következő kontinenstornára pedig Szoboszlai Dominik a pótselejtezős finálé 92. percében egy káprázatos egyéni megmozdulás nyomán lőtte ki Marco Rossi alakulatát. Az izlandi kapu bal alsó sarkába bombázó legértékesebb magyar futballista amúgy nem a magyar képzés terméke«: az egyéni foglalkozásokra specializálódott edző édesapja kezei alatt fejlődött azzá, aki.

Az adatok alapján úgy tűnik, a tömegbázis megteremtése megvalósult, mindazonáltal sokaknak fenntartásai vannak ennek kapcsán is, azt vallják, a számok manipulációja tetten érhető.

A szakemberképzés kész kudarc, de talán a legnagyobb blamázs mégiscsak az: „A labdarúgás, ha jól üzemeltetik, a költségvetés nettó befizetőjévé válhat a nettó haszonélvezőjéből. Ezen összefüggés megvalósításával és a társadalom tagjaival való elismertetésével 2018-2020-ra elérhető a magyar labdarúgás fenntartható felemelkedése” – volt olvasható a 2011-es tervekben.

Szóval a magyar futballnak már hoznia és nem vinnie kellene a közpénzt.

Mókás. Vagy még inkább: siralmas.

Ezek után összegezvén: a kormánypárti oldalon visszatérő és elég hangos narratíva, hogy a Fidesz kormányozni legalább tud. A megállapítás az élet ezer területén megbukott. De sehol nem olyan szembeszökő a kudarc, mint a futballban.

Mit várhatunk egy olyan miniszterelnöktől, aki mindent megtett kedvenc hobbijának felvirágoztatásáért, és semmit nem tudott elérni abból? Orbán a hatalom centralizálása és megtartása terén valóban tehetség.

Másban?

Hogy őt idézzük: na, ugye!    

Stadion stadion hátán

Ár (milliárd forint) / Befogadóképesség (fő) / Tervezett ár (milliárd forint)

1. Ajka** 0,4 / 3000 / 0,4

2. Balmazújváros** 0,640 / 2500 / 0,64

3. Békéscsaba** 2 / 5500 / 0,93

4. Budapesti Honvéd 17 / 8000 / 5

5. Budaörs 1,5 / 1500 / 1

6. Cegléd** 0,593 / 3000 / 0,4

7. Debrecen 13,5 / 20 340 / 12,5

8. Diósgyőr 13 / 14 655 / 10,9

9. Dorog** 0,685 / 1000 / 0,685

10. Dunaújváros** 2 / 10 000 / 0,6

11. Fehérvár 18,7 / 14 201 / 9

12. Felcsút, Pancho Aréna 3,8 / 3816 / 3,8

13. Groupama Aréna 14,7 / 23 704 / 13,5

14. Gyirmót** 0,9 / 4500 / 0,9

15. Haladás 15,2 / 8903 / 9,6

16. Kaposvár** 0,56 / 5000 / 1,061

17. Kazincbarcika** 2,4 / 1000 / 1

18. Kisvárda 2,5 / 2990 / 0,12

19. Kozármisleny** 0,44 / 2000 / 0,4

20. Mezőkövesd** 1,25 / 5000 / 1

21. MTK 8,31 / 5322 / 5,65

22. Nyíregyháza* 19 / 8000 / 10,3

23. Paks 2,213 / 6 163 / 1,4

24. Pápa** 0,8 / 5000 / 0,56

25. Puskás Aréna 190 / 63 000 / 100

26. Siófok** 1,1 / 3500 / 0,6

27. Sopron ** 0,552 / 4000 / 0,4

28. Szeged 13,4 / 8000 / 9,4

29. Szigetszentmiklós*** 1,5 / 3000 / 0,12

30. Szolnok** 2,5 / 3750 / 2,5

31. Tatabánya** 0,630 / 10 000 / 0,4

32. Újpest** 0,8 / 12000 / 0,8

33. Vasas 13 / 6204 / 5,24

34. ZTE** 1,2 / 11 200 / 1,2

*Még nem adták át

**Felújítás

***A 3,5 milliárdosra tervezett projekt nagyjából 60 százalékos készültségnél félbemaradt, árverésre bocsátották    

fecsego.eu/népszava.hu

Leave a Reply 107 megnézve, 1 alkalommal mai nap |