| Mobile | RSS

48 perc – A Kínáról való leválás tesztje lenne az oroszok elleni szankciórendszer?

hirado.hu2022.05.20. 10:40

Főoldal / Belföld

Az orosz szankciók gyakorlatilag minták a függőség csökkentésére, például a későbbiekben Kínával szemben – hangzott el az M1 és a hirado.hu közös hírháttér műsorában, amelynek vendégei ezúttal Kiszelly Zoltán, a Századvég Politikai Elemzések Központjának igazgatója és Róna Dániel politológus, a 21 Kutatóközpont igazgatója voltak.

A 48 perc: Házigazda Lánczi Tamás című műsorban felmerült a kérdés, hogy mire lehet számítani a következő 4-10 évben, Orbán nagyívű beszédében úgy fogalmazott, hogy válságok és háborúk évtizede jön. Kiszelly Zoltán kiemelte, látható tendencia, hogy az Európai Unió tartósan le akar válni az orosz fosszilis energiáról.

A Kínáról való leválás tesztje lenne az oroszok elleni szankciórendszer?

Ezt egyfajta kísérletnek látja, mert, ha például Németországnak extra zökkenők nélkül sikerül leválnia, akkor a következő lépés a Kínától való gazdasági függés csökkentése jöhet. Ezt, fogalmazott, lehet úgy is mondani, hogy a globalizáció spontán szakasza végét jelenti, jelentheti. És, ha csökken a függőség, valamint egyes körök Brüsszelben a kínai kitettséget is erőteljesen csökkentené, akkor nagyon komoly utóhatások várhatók.

Lánczi Tamás közbevetette, hogy elvben a szankciók a háború mielőbbi befejezése érdekében születtek, mire Kiszelly elmondta, hogy igen, de egy gazdasági szintű háború is zajlik az orosz-ukrán katonai konfliktus mellett. Úgy fogalmazott, az orosz szankciók gyakorlatilag minták a függőség csökkentésére, például a későbbiekben Kínával szemben, a másik cél pedig az, hogy Oroszország olyan helyzetbe kerüljön, hogy ne tudjon még egyszer olyan haderőt felépíteni, amellyel megtámadhatja szomszédait – ebből az aspektusból nézve egy tartós konfliktus kezdetén állunk most.

Magas, magasabb, legmagasabb…

Róna Dániel úgy fogalmazott, „ugye itt gazdasági válság is valamilyen szinten van, nagyon magas az infláció, úgyhogy kétségtelen, hogy egy nagyon nehéz helyzetben van a kormány, és egy nehéz helyzetre kell felkészülnie, egész Európának, noha az infláció Magyarországon magasabb, mint más európai országokban”. Lánczi Tamás ezzel kapcsolatban felvetette, hogy a szomszédos országokban magasabb az infláció, sőt, van olyan eurót használó ország, ahol szintén magasabb. Róna válaszában úgy fogalmazott, „biztos, hogy van olyan ország, én nem azt mondtam, hogy Magyarországon a legmagasabb, a magyar infláció az elég magas, és magasabb, mint a korábbi években, szóval nehéz gazdasági helyzet van”.

Komoly kérdés: elhúzódhat-e az ukrajnai konfliktus akár egy évtizedig is?

Lánczi Tamás visszautalva a kormányfő beszédére elmondta, hogy Orbán Viktor nem gazdasági háborúról beszélt, hanem fizikai konfliktusról, fegyveres összecsapásról, arról, hogy háborús évtized képe bontakozik ki a szemünk előtt – így fogalmazott, tette hozzá a házigazda, és ezért meg kell erősíteni a magyar honvédséget. Lánczi Tamás feltette a kérdést: elhúzódhat-e az ukrajnai konfliktus akár egy évtizedig is?

Orbán Viktor: Magyarországnak megvan a receptje a progresszív dominancia ellenA kormányfő tizenkét pontban foglalta össze a konzervatív siker magyar receptjét.

Kiszelly Zoltán úgy vélte, az oroszok lendülete a médiában megjelenő hírekből kiindulva úgy tűnik, kifulladt, ebben a helyzetben vagy még több erőt mozgósítanak, ez politikai problémát okozhat, mivel népszerűtlenné tenné Putyint. Reális lehetőség az lehet, hogy megtartják a már elfoglalt területeket, a Donbassz és Herszon térségét – ez utóbbi biztosítja a Krím vízellátását. Várható az, hogy a katonai konfliktus befagy, kérdés persze, hogy az ukránok ki akarják-e szorítani az oroszokat. Kiszelly utalt arra is, hogy a NATO az ázsiai térségben aktivizálódik, a németek például Ausztráliába küldenek erőket, valamint Afrikában is szerepet vállalna a NATO. Kiemelte, hogy Magyarországon a honvédség fejlesztése komplex folyamatot jelent, mert a fejlesztés mellett, hadiipari üzemek jönnek létre Magyarországon, amelyek munkahelyeket is teremtenek, valamint növelik az ország védelmi kapacitását.

Róna Dániel elmondta, korábban nem tudott elképzelni egy, az európai térségben zajló nyílt háborút, de nem tartja valószínűnek, hogy az orosz-ukrán konfliktus évekig elhúzódik. De, tette hozzá,  bármi megtörténhet.

Zárásul Kiszelly Zoltán még megemlítette az Egyesült Államok afganisztáni felemás kivonulását, amelynek során 80 milliárd dollár értékű fegyvert hagytak hátra a táliboknak, úgy tűnik most, hogy az USA most Ázsiára koncentrál, így Európának képesnek kell lennie arra, hogy meg tudja védeni magát.

fecsego.eu/híradó.hu

Leave a Reply 166 megnézve, 1 alkalommal mai nap |