| Mobile | RSS

Már vitathatatlan: egyre több cég hárítja át a lakosságra az Orbán-kormány extraprofitadóját

A kormány alaptalan várakozásai ellenére az úgymond a nagy hazai cégekre kivetett “extraprofitadót” elemzők szerint az érintett társaságok többsége áremelés révén az emberekkel fizetteti meg.

Már vitathatatlan: egyre több cég hárítja át a lakosságra az Orbán-kormány extraprofitadóját
Fotó:Béres Márton| Forrás:Népszava

Az egyes hazai ágazatokra kivetett különadó “nem extraprofitadó, hanem egy országúti rablás egy olyan kormánytól, ami teljesen elszakadt a valóságtól” – fogalmazott tegnapi közleményében az ír Ryanair. A fapados légitársaság már a múlt héten bejelentette, hogy az “ostoba” sarcot teljes egészében utasaikra hárítják. Miközben az orosz-ukrán háború miatt váratlan nyereségre szert tévő olaj- és gázszektor többletterhelését érthetőnek nevezik, a légiközlekedés bevonása, amikor az ágazat a két éves koronavírus-járvány és az ukrán háború után a talpraállásért küzd, azt jelzi a számukra, hogy Nagy Márton elfelejtette a közgazdaságtant – idézik Michael O’Learyt, a fapados légitársaság vezérigazgatóját, akitől a gazdaságfejlesztési miniszter kap egy “Közgazdaságtan kezdőknek” című könyvet is. Miközben az európai kormányok a forgalom, a turizmus és a munkaerőpiac helyreállítása érdekében csökkentik a légiközlekedési adókat, Magyarország sarcot vet ki az olyan, veszteséges légitársaságokra, mint a Wizz Air és a Ryanair, tovább rontva a magyarországi légiközlekedés és turizmus versenyképességét – teszik hozzá.HIRDETÉS

A július 1-től hatályba lépő, a légitársaságokat is sújtó extraprofit-adó összegét a Wizz Air is áthárítja utasaira – foglalható össze a repülőgépcég (eredendően másként hangsúlyozott) tegnapi közleménye. Bár a korábban megvásárolt jegyekre ez nem vonatkozik, az extraprofit-adó és az üzemanyagárak emelkedése miatt a viteldíjak is nőhetnek – teszik hozzá. Szerintük az utasonként számított adó lassítja a gazdasági fellendülést is. A légiközlekedés – így a Wizz Air – bevétele és nyeresége valószínűleg még hosszú ideig nem éri el a jelentős veszteségeket hozó Covid-járvány előtti időszakét – szögezik le. Az easyJet szintén csalódottságának adott hangot a hvg.hu-nak küldött válaszában.

Fotó:Béres Márton

| Forrás:Népszava

Az „extraprofitadó” nagy megdöbbenést keltett a magyar gazdasági élet szereplői között: az új sarc sokak szerint jelentős áremelkedéshez és beruházások elhalasztásához vezet – fogalmaz közleményében a GKI Gazdaságkutató. Idézik Nagy Mártont, aki szerint jobban kellene félnünk a gazdasági visszaeséstől, mint az áremelkedéstől. A miniszter nem számít arra, hogy az új adókat a cégek a lakosságra hárítanák. A GKI Gazdaságkutató ezt több szempontból vitatja.

Az érintett csoportok közül 2021-ben a legnagyobb, 555 milliárdos nyereséget a bankok érték el. Utánuk következnek az energiacégek, amelyek közül a Mol 550 milliárdos, a szintén érintett bioüzemanyaggyártók pedig 60 milliárdos profitra tettek szert. A kiskereskedelem 290 milliárdos nyereséget könyvelt el. E csoportokra idén 250, 300 és 60 milliárdnyi különadó jut. Jövőre a mérték nőhet, majd csökkenhet. Az új sarc a három vizsgált ágazat nyereségének 50, 58, illetve 18 százalékát teszi ki. Ugyanez az arány a biztosítók között 63, a kiskereskedelmi láncoknál 40, a bioüzemanyag-ágazaton belül pedig 71 százalék.

GKI: nagy kamu az extraprofit adóztatása

Az Orbán-kormány arra hivatkozik, hogy egyes ágazatok az áremelkedések miatt jelentős többlet nyereséget érnek el. Ennek…

Az elvonást a GKI elviselhetetlennek tartja, mivel azt nem a nyereségre, hanem a bevételre vetítik, így nincs tekintettel a költségekre. A bankoknál a várható gazdasági nehézségek (például a hitelmoratórium teljes feloldása, a hazai vállalkozások és a lakossági hiteladósok egy részének csődje vagy a külföldön elszenvedett veszteségek) miatt jelentős céltartalékolás várható, ami mérsékli az idei és a jövő évi eredményeket. A biztosítóknál sem csak a bevételek, hanem a kiadások is nőnek az inflációval. A jelentős beruházási igényű távközlési ágazatban a gyenge forint és az építés drágulása miatt e költségek kiemelten nőnek. Az energiaszektoron belül az üzemanyagárak befagyasztása akár jövőre is fennmaradhat, ami a Molnak is veszteséget hoz. (Külön kérdés, hogy az olajcsoport osztalékából élő oktatási intézmények emiatt mennyi állami többlettámogatásra szorulnak.) A bioüzemanyagosok költségeit főleg a kukorica és az energia drágulása emeli. A kiskereskedelemben ez utóbbi tétel, valamint a beszállítói árak és a bérek gyors növekedése mellett az újabb teher csak „hab a tortán”.

Mindezek miatt aligha várható, hogy a megadóztatott vállalkozások nem terhelik az adókat a fogyasztókra – véli a kutatóintézet. Szerintük, a gyógyszerforgalmazókat és a légitársaságokat is beleértve, az adóból 475 milliárd egyszerűen áthárítható. Az energiaágazatban ennek az ársapkák szabnak gátat. Csak az “extraprofitadó” 1,6 százalékponttal emelheti a 2022-ben 29 ezer milliárdra becsült vásárolt fogyasztás árindexét.

A hazai „intervenciós gazdaságpolitika” továbbra is az áremelkedéseket gerjeszti. A látszólag erős kezű, ugyanakkor a gazdasági törvényszerűségekkel szembehelyezkedő kormányzás nem hogy erősíti, de inkább kiszolgáltatott helyzetbe hozza a hazai gazdaság szereplőit – szögezi le a GKI.

Az extraprofitadók kiemelten érinti a távközlést: az alacsony árbevételi küszöb miatt az adó nagy terhet ró a kisebb cégekre, de a nagyobbak nyereségén is jelentős vágást ejthet. A szolgáltatók így – élve jogukkal – könnyen díjemelésre kényszerülhetnek – véli friss elemzésében a Niveus Consulting Group.

Ágazati különadók (milliárd forint)

Bankok 250

Tranzakciós illeték 50

Biztosítás 50

Energia 300

Kiskereskedelem 60

Távözlés 40

Légiközlekedés 30

Gyógyszerkereskedelem 20

Reklámadó 15

Forrás: Opten.hu

A főbb változások 

A kormány az általa létrehozott rezsivédelmi és honvédelmi alap forrásául részben az úgynevezett „extraprofit-különadókat” szánja, melyek bevezetésétől mintegy évi 800 milliárd forint árbevételt várnak – összegzi a változásokat Orbók Ilona, BDO Magyarország adótanácsadási üzletágának ügyvezetője. A különadók a 2022-es és 2023-as adóéveket érintik. 2022-re a kiskereskedőknek november 30-ig egyszeri, a 2021. évben kezdődő adóévük kiskereskedelmi adója 80 százalékának megfelelő pótadót kell fizetniük. 2023-ra a mérték az adóalap félmilliárd alatti hányada után változatlanul 0, 500 millió és 30 milliárd forint között 0,1 helyett 0,15, 30 és százmilliárd között 0,4 helyett egy, a százmilliárd feletti adóalaprészre pedig 2,7 helyett 4,1 százalék. A havi cégautóadó 2022. július 1-je és december 31-e között közel megkétszereződik.

Egyszerűsített foglalkoztatáskor a munkáltatók mezőgazdasági és turisztikai idénymunka esetén az eddigi 500 helyett ezer, alkalmi munka során az eddigi ezer helyett 2 ezer, filmek alkalmi statisztái után pedig az eddigi 4 ezer helyett 6 ezer forintot fizetnek. Utóbbiak napi bérének felső határa 18 ezerről 24 ezer forintra nő. Nő a fizetendő népegészségügyi termékadó is. A cukros üdítők adója literenként 15-ről 23 forintra emelkedik. Nő az energiaitalok, a sós snack-ek és az ízesített sör adója is. A hitelintézetek és pénzügyi vállalkozások által fizetendő különadó 2022-re a 2021-es éves beszámoló alapján meghatározott nettó árbevétel tizede, 2023-ra pedig 2022 után 8 százalék. A mértéket először idén október 10-éig kell megállapítani és bevallani. A 2022-es adókötelezettség felének megfizetése szintén eddig esedékes. Kiterjesztik a tranzakciós illetéket az értékpapírkereskedelemre. A szolgáltatóknak – A Magyar Államkincstár és a Posta kivételével – az ügyfelek értékpapír-vásárlása után kell illetéket fizetniük. Mértéke változatlanul 0,3 százalék, de a felső határ az eddigi 6 ezer forintról 10 ezer forintra nő. A kötelezettség mostantól kiterjed az olyan, határon átnyúló szolgáltatókra is, mint például a Revolut vagy a Transferwise.

A kőolajtermék-előállítók – gyakorlatilag a Mol – különadója az Oroszországból vett nyersanyag és a világpiaci ár különbözetén számítható “extrahaszon” negyede. A szilárd biomasszát felhasználó egységek kivételével a 0,5 megawattosnál nagyobb erőművek adója az általuk termelt energia és a – ma alacsonyabb – “támogatott ár” közötti különbözet 65 százaléka. A légitársaságoknak július 1-től a Magyarországról az EU-tagállamokba, valamint Albániába, Andorrába, Bosznia-Hercegovinába, Észak-Macedóniába, Koszovóba, Liechtensteinbe, Moldovába, Monacóba, Montenegróba, az Egyesült Királyságba, Norvégiába, San Marinóba, Svájcba, Szerbiába és Ukrajnába utazók esetén személyenként 3900, más esetekben pedig 9750 forintot kell befizetniük. A gyógyszerforgalmazókat idén és jövőre a tízezer forint alatti termelői-nagykereskedelmi árú gyógyszerek esetén 20, az ennél drágábbak esetén pedig 28 százalékos különadó-kötelezettség terheli. Idén és jövőre a feldolgozóipari – a bioetanol-, keményítő-, keményítőtermék- és napraforgóolaj- – gyártókra is kiterjed az energiaellátók jövedelemadója.

Az elektronikus hírközlési szolgáltatókra a távközlési adó mellett pótadót is kivetnek. Utóbbi egymilliárd forintot meg nem haladó bevételrész után 0, 1-50 milliárd között egy, 50-100 milliárd között 3, százmilliárd felett pedig 7 százalék. Az idei pótadót 2022. november 30-ig kell megfizetni a 2021-ben kezdődő adóév nettó árbevétele után. A – kisebb mértékben az életbiztosításokat is sújtó – biztosítási pótadó alapja a beszedett díj, mértéke 2022-ben a bevétel nagyságától és a szolgáltatás típusától függően 2-14 százalék, 2023-ban pedig 1-7 százalék. Nő a dohánytermékek és a szesz, illetve változik az áram, a fűtőolaj, a PB-gáz, a szén és az LPG jövedéki adója és a bányajáradék is változhat – szögezi le a BDO összeállítása.

Érdemes hosszabb időt elemezni

Bár a 2020-as mérlegfőösszeg alapján tíz legnagyobb hazai bank bevételei nőttek, eredményük 2019-ről 2020-ra csökkent – állapítja meg az Opten. Ezt a céginformációs szolgáltató leginkább a koronavírus elhúzódó hatásaival, a hitelezési veszteségekkel és a hiteltörlesztési moratóriummal magyarázza. Bár a tíz legnagyobb hazai energiacég 2020-as eredménye – főképp a koronavírus-járvány miatt – jelentősen csökkent vagy akár negatívba is fordult, a 2021-es év jóval kedvezőbb képet mutat. Csorbai Hajnalka, az Opten stratégiai igazgatója szerint ugyanakkor érdemes hosszabb idősorokat elemezni, mivel egy 2019-hez viszonyított növekedés néhány ágazatban csak a köztes két év vesztesége utáni túlélést teszi lehetővé. A jelenlegi áremelkedési ütem mellett ráadásul a bevétel és a nyereség névleges és reálértéke között jelentős a különbség – tette hozzá. Az adókulcsemelés a kiskereskedelmi szereplők közül a céginformációs szolgáltató árbevétel szerinti sorrendje alapján leginkább a hazai Tescót, Spart, Lidlt, Auchant, Penny-Marketet, Aldit és Unió Coopot érinti.

A jegybank figyel

A Magyar Nemzeti Bank (MNB) a pénzügyi különadók és tranzakciós illeték változása kapcsán is kiemelten vizsgálja a hitelintézetek díjszabásainak változásait és szükség esetén haladéktalanul vizsgálatot indít a jogsértő pénzügyi intézményekkel szemben – közölte a jegybank. Az MNB 2013-2015-ben 4 milliárd forint jogosulatlanul elvont díjat fizettetett vissza egyes pénzügyi intézményekkel és 1,9 milliárd forint bírságot szabott ki a tranzakciós illeték bevezetése utáni jogsértések miatt – írják.

fecsego.eu/népszava.hu

Leave a Reply 67 megnézve, 2 alkalommal mai nap |