| Mobile | RSS

Pintér Sándor „racionalizálást” hirdetett, több száz iskola kezdhet félni

Egyre nő azoknak az intézményeknek a száma, ahol a diáklétszám nem éri el a száz főt. Az Orbán-kormány vizsgálja, szükség van-e ilyen iskolákra, a szakértők aggódnak.

Szerző
Juhász Dániel

Publikálva:2022.06.22. 13:21

TweetKÜLDÉS LEVÉLBENLINK MÁSOLÁSA

Pintér Sándor „racionalizálást” hirdetett, több száz iskola kezdhet félni
Forrás:Népszava

Tíz év alatt több mint másfélszeresére nőtt azoknak az általános iskolásoknak az aránya, akik száz főnél kisebb létszámú iskolákba járnak az állami oktatásban. Az Eötvös Loránd Kutatási Hálózat (ELKH) által publikált, A közoktatás indikátorrendszere 2021 című kiadvány adatai szerint 2020-ban az általános iskolások 8,6 százaléka tanult olyan állami általános iskolában, ahol a tanulólétszám nem érte el a száz főt, míg 2010-ben 5,5 százalék volt az arányuk. Ez összefügg a diáklétszám csökkenésével: a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatai szerint a 2010/2011-es tanévben 757 ezren tanultak általános iskolákban, 2020/2021-ben 726 ezren, a most zárult tanévben pedig 720 ezren.

Vagyis minél kevesebben iratkoznak be általános iskolába, annál nagyobb a valószínűsége, hogy egy amúgy sem túl magas tanulói létszámmal működő intézmény átcsúszik a 100 fő alatti „kisiskolák” sorába, különösen a kisebb vidéki településeken. A tízezer fős Tolna városában épp a minap jelentették be, hogy végleg bezárják a helyi Wosinsky Mór Általános Iskolát, ahova az új tanévre csak hét elsőst írattak be a minimálisan szükséges tizennégy helyett. Az iskolában 2011 óta egyébként is csak alsó tagozat működött. A diákokat a város más iskolái veszik át.

Az ELKH kiadványában szereplő adatok szerint a községekben nőtt leginkább a száz fő alatti iskolákba járó diákok aránya: a 2010-es 12,1 százalékról 18,9 százalékra. A megyei jogú városokban 4,6 százalék, egyéb városokban 6,2 százalék volt a kisiskolákban tanulók aránya 2020-ban, Budapesten 4,2 százalék. Megyei szinten Tolna megyében volt a legmagasabb azoknak a tanulóknak az aránya (22,4 százalék), akik száz főnél kisebb létszámú iskolákba jártak. A második helyen Nógrád megye szerepel (19,3 százalék), a harmadik helyen pedig Békés (15,4 százalék).

Nem véletlen tehát, hogy a kormány ismét elővette a kisiskolák „racionalizálásának” tervét. Pintér Sándor belügyminiszter, aki már a közoktatás irányításáért is felel, májusi miniszterjelölti meghallgatásán is úgy nyilatkozott, meg kell vizsgálni, szükség van-e annyi iskolára, mint amennyi most van az országban; jól működhet-e például egy olyan intézmény, ahol egy évfolyamra mindössze nyolc diák jár.

Pintér Sándor: rend lesz az iskolákban, ellenőrizni akarják a tanárokat

Kibővítik az iskolaőrséget, felülvizsgálják a diákok, tanárok teljesítményét és a…

A miniszter a múlt héten a Nemzeti Pedagógus Kar elnökével, Horváth Péterrel is egyeztetett, aki a találkozót követően a Népszava érdeklődésére elmondta, szóba került, hogy azokban a térségekben, ahol több kisiskola működik, lehetséges-e iskolaközpontos rendszert kialakítani annak érdekében, hogy egy osztályba ne csak nyolc-tíz diák járjon. A szavakat – úgy tűnik – gyorsan tettek követték: először a hírklikk.hu írta meg, hogy a Belügyminisztérium őszre előállhat egy racionalizálási programmal, a hvg360 pedig kedden számolt be arról, információik szerint a terveknek már nyáron el kell készülniük.

Bár a részletek még nem ismertek, a racionalizálás minden bizonnyal kisiskolák összevonását, nagyobb intézményekbe integrálását, és így több iskola bezárását jelentheti. Az ELKH és a KSH adataival számolva az intézkedések – amennyiben „csak” a száz fő alatti iskolákat célozzák – mintegy 62 ezer általános iskolást és több száz feladatellátási helyet érinthet. Szakértők pedig aggódva várják a konkrétumokat. Nahalka István oktatáskutató szerint a kisiskolák megszüntetését gyakran költséghatékonysági szempontokkal magyarázzák, ám úgy véli, jelen helyzetben nehéz lesz spórolni: a pedagógusokat tovább kell foglalkoztatni, emellett iskolabusz-hálózatra is szükség lenne, ami további plusz forrásokkal jár. A valódi célt az egyre növekvő pedagógushiány kezelésében látja: sok vidéki iskolában nincs szakos tanár, de még elegendő számú tanító sem, ha az osztályokat más iskolákba integrálják, a helyzet valamelyest javulhat.

Totyik Tamás, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke arra is rámutatott: a vidéki kisiskolákban magasabb a hátrányos helyzetű diákok aránya, az ő integrációjuk külön odafigyelést igényelne. Az ELKH által közölt adatok szerint a száz főnél kisebb létszámú iskolák 16,3 százalékában magas, 21,5 százalékában nagyon magas a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók aránya. Totyik Tamás szerint esetükben az integrációt addig meg sem szabadna kezdeni, amíg nincsenek meg a feltételek: több fejlesztőpedagógus, gyógypedagógus, iskolapszichológus, pedagógiai asszisztens.

A tervekkel kapcsolatban érdeklődtünk a Belügyminisztériumnál, de érdemi tájékoztatást nem kaptunk. Az eddig megjelent sajtóhírekkel kapcsolatban azt írták, azokat “hagyományosan nem kommentálják”. 

Egy nap alatt zavarták le a rendkívüli átszervezést

VÁLTÁS – Még a tavaszi beiratkozás is a Bartókban volt, akkor sem szóltak a szülőknek, hogy a leendő elsősöknek az Almásiba kell majd járni – mondta lapunknak Mucsi Tamás DK-s önkormányzati az állami fenntartású Makói Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola ügyével kapcsolatban. A Bartók székhelyintézmény diákjainak ugyanis – írta meg a Magyar Narancs – szeptembertől már nem a megszokott helyre, hanem az Almási tagintézménybe kell járni. Utóbbi tulajdonképpen egy vadonatúj intézmény: a régi Almásit két éve lebontották, a diákokat ideiglenesen más létesítményekben helyezték el, 2,4 milliárd forint uniós forrásból új iskolát építettek a helyén.

Arról, hogy ha elkészül, a Bartókot bezárják, senki nem beszélt. Az Almásiba a tantankerület tavalyi beszámolója szerint 186 diák járt, a Bartókba 249. Az újjáépített Almási 400 tanuló befogadására alkalmas, tehát már a pályázat benyújtásakor tudható volt, hogy ha elkészül, a mostaninál jóval több gyerekre számítanak.

A Hódmezővásárhelyi Tankerületi Központ a Népszavának azt írta, „az új épület mind a két feladatellátási helyen tanuló gyermekeket tudja fogadni, 362 tanuló kezdi meg a 2022/2023-as tanévet”. Arra, hogy mikor született döntés az átszervezésről, tudott-e erről az iskola és a város, nem kaptunk választ. A Belügyminisztérium – mint lapunknak válaszolták – kizártnak tartja, hogy az érintettek ne lettek volna képben a projekt céljával. A tanulói létszámra tekintettel várhatóan az első és a második osztályokat összevonják, a pedagógusokat továbbfoglalkoztatják. A fenntartó kezdeményezte a rendkívüli átszervezést, június 9-én biztosította előzetes elvi támogatásáról a köznevelésért felelős államtitkár, amely alapján elindult a hivatalos eljárás – tudatták a Népszavával. A malmok ezek szerint gyorsan őröltek: a döntést a június 10-i tanévzárón közölték a szülőkkel és a gyerekekkel.

Ugyanebben a megyében 2020-ban hasonló gyorsasággal zárták be a hódmezővásárhelyi Varga Tamás iskola mártélyi tagintézményét, kihasználatlanságra hivatkozott a tankerület. Tolna városában a Wosinsky Mór iskolából is elfogynak a gyerekek, tavasszal már csak heten iratkoztak be, így végleg lakat került az intézményre. KRÁLIK EMESE

fecsego.eu/népszava.hu

Leave a Reply 67 megnézve, 2 alkalommal mai nap |