| Mobile | RSS

Régen a buzizás ment, ma a politika bélyegzi meg a melegeket

A maga polgárpukkasztásával is fontos a Pride, mert a résztvevők azt üzenik a társadalomnak, hogy kiállnak egymásért, itt élnek közöttünk, és ők is boldogok szeretnének lenni. Így fogalmazott Pál Zoltán Munkácsy-díjas képzőművész, aki fia – Pál Márton aktivista, „A család, az család” kampány egyik elindítója – révén érintett a témában. Szerinte a melegek helyzete ma rosszabb, mint régen volt, mert politikai terméket csináltak belőlük. Még tart az egy hónapos fesztivál, jövő szombaton lesz a 27. Budapest Pride Felvonulás, amire minden eddiginél több támogatót várnak.

Szerző
Muhari Judit

Publikálva:2022.07.17. 08:30

TweetKÜLDÉS LEVÉLBENLINK MÁSOLÁSA

Régen a buzizás ment, ma a politika bélyegzi meg a melegeket
Fotó:Ladjánszki Máté| Forrás:Népszava

„Meglepetést nem okozott, de nehézséget és aggódást hozott, amikor Marci bejelentette nekünk, hogy ő más. Nem azzal volt bajunk, hogy a saját neméhez vonzódik, ezt valójában már sejtettük is. Attól féltünk, hogy a szűkebb és a tágabb környezet miként fogadja majd el, és lehet-e így boldog” – emlékszik vissza a 22 évvel ezelőtt történtekre Pál Zoltán.

Azzal összefüggésben kerestük a Munkácsy-díjas képzőművészt, Pál Mártonnak, a #acsaládazcsalád mozgalom egyik elindítójának édesapját, hogy jelenleg is tart az egy hónapos, 5 városban, 60 programmal szervezett Budapest Pride Fesztivál. Július 23-án, jövő szombaton pedig lezárásként megtartják a 27. Budapest Pride Felvonulást.

Mert a család, az család

Pál Zoltán azt mondja, 22 évvel ezelőtt, amikor a fia a család elé állt, nem aggódott annyira, mint most. „Persze, abban az időben is ment a buzizás, egy ideig szájukra vették a melegeket az emberek, de aztán elült a vihar. Most viszont politikai terméket csinált belőlük a kormány, amelyik tűpontosan érti ezt a társadalmat. Tudja, milyen itthon a kulturális és szociális műveltség, pontosan ismeri, hogy ezzel a gyűlöletkeltő narratívával mekkora közönséget szerezhet. Ez egy mocskos és tudatos politikai játszma, ami potenciális veszélyt is hordoz. Itt, Pécsett is előfordult már, hogy megvertek egy meleg orvost.”

A hagyomány szerint minden évben a fesztivál megnyitóján Háttér-díjjal tüntet ki a legrégebbi magyar támogató szervezet, a Háttér Társaság egy olyan személyt (csoportot vagy projektet), aki az elmúlt időszakban sokat tett a közösségért. Idén Pál Márton vehette át az elismerést. Édesapja erről úgy fogalmazott: „meglehetősen büszke vagyok a ­fiam­­ra, mert amibe Marci belevág, azt szívvel-lélekkel csinálja. Ez a munkája nem karrierépítésről, hanem emberjogi kérdésekről szól. Nem magáért áll ki, hanem másokért.” Tavaly júniusban több ezren tüntettek a Kossuth téren a gyermekvédelminek nevezett, valójában homofób törvény ellen. Ezen Marci is felszólalt – emlékezett vissza. Ott arról is beszélt, hogy ő szerencsés, mert elfogadó családban nőtt fel, és kérte, tegye fel a kezét az édesapja, hogy mindenki láthassa őt. „Nem vágytam én erre, de ami utána következett, az hatalmas élmény volt. Fia­tal gyerekek jöttek oda hozzám, megköszönték, hogy ott vagyok, és azt mondták, most bátorságot kaptak, hazamennek, és ők is beszélnek a szüleikkel. Akkor értettem meg, milyen sokan érzik magukat egyedül, és mennyire fontos, hogy közösséghez tartozzanak.” Szerinte a Pride a maga polgárpukkasztásával azért fontos, mert a felvonulók azt üzenik a társadalomnak, hogy kiállnak egymásért, itt él­­nek közöttünk, és ők is boldogok szeretnének lenni. Beszélt arról is, milyen jó, hogy az ő fia összeházasodhatott a szerelmével, és örökbe fogadhatott egy kisfiút. Ma, az átszabott törvények miatt ez már nem történhetne meg. „Pedig Marci és párja megszállott szülők. Fantasztikus felelősséggel és elképesztő ingergazdag környezetben nevelik a gyereküket. Az unokámmal, Andrissal már sokat rajzolunk, nagyon vidám időket töltünk együtt.” Elmondta, hogy a Pál család sok nehézséggel küzd, hiszen Marci testvére, Dani, a nagyobbik fiú nem lát. „Neki is vannak gyermekei, a tizennégy éves Benedek és a kétéves Brúnó. Brúnót most tanítgatom a fűszernövények kedvelésére. Anekdotáim is lesznek hamarosan, mert nemsokára együtt indul nyaralni az egész család az összes gyerekkel és unokával. Csak a szeretet számít, mert mi mind úgy gondoljuk, hogy a család, az család.”

Átnevelés, elektrosokk, hipnózis

A fesztivál egyik beszélgetését a Momentum Mozgalom szervezte az átnevelő terápiákról. Ott volt a 28 éves Gémes Brúnó is, aki egészséges lánynak született, ma férfiként él. Sokáig nem tudta, hogy ő transznemű, 16 éves koráig nem is ismerte ezt a fogalmat, 17 évesen állt a szülei elé. Azt mondja, neki szerencséje volt, a szülei elfogadták őt olyannak, amilyen, és átnevelő pszichológussal sem hozta össze a sors. „De a találkozón az egyik érintett elmondta, azért fordult pszichológushoz, mert családban élt, volt felesége és három gyereke, ám érezte, hogy valami nem stimmel nála.

Fotó:Béres Márton

Kezdte felismerni, hogy meleg, de próbálta elfojtani. A szakember pedig azt mondta neki, minden rendben lesz, meg fog gyógyulni. Fizikális beavatkozást, elektrosokkot nem alkalmazott rajta, de hipnózist igen. Addig boncolgatta a férfi lelkét és múltját a szakember, míg arra a megállapításra jutott, az egésznek az az oka, hogy az édesanyja egyedül nevelte fel őt.” A férfi elmondta, hogy borzasztó károkat okozott benne a terápia, a hatását ma is érzi. Az előadók pedig kijelentették, nem is szabadna terápiának hívni ezt a beavatkozást, sőt törvényileg kellene tiltani. Ma is vannak ilyenek Magyarországon, de szerencsére egyre több szakember helyén kezeli a helyzetet, és az úgynevezett affirmatív, vagyis elfogadó, megerősítő szemléletet alkalmazzák.

„Hasíts szíjat a hátából!”

Az elfogadással még van munka a politikában, a társadalomban, a közbeszédben. Novák Katalin államfő nemrég a Telexnek adott interjúban azt mondta, feladata az Alaptörvény védelme, az abban foglalt mondat – hogy az anya nő, az apa férfi – számára evidencia. Az Alaptörvény azt is kimondja, hogy a család egy férfi és egy nő házasságán, illetve a gyermek-szülő kapcsolaton alapul, „ezt én mindenképp védelmezni fogom”– tette hozzá. Kijelentette: a Pride-ra eddig sem ment el, ezután sem fog, de nem a gesztusok, hanem a tettek elnöke, így azt szeretné, ha minél több magyar ember érezné, hogy az ő elnöke is. Amibe beletartoznak a homoszexuális magyar emberek is. A Háttér Társaság ezek után úgy gondolta, beszélgetésre hívja az államfőt. Lenne miről egyeztetni, hiszen nőtt az LMBTQI személyek ellen elkövetett gyűlölet-bűncselekmények száma, egyre elterjedtebb az ellenük irányuló gyűlöletbeszéd. A jogegyenlőség, a társadalmi elfogadás kiépítése hosszú távú feladat, amelyben az állami szervezeteknek kiemelt szerepük van. A Háttér Társaság úgy véli, ezeknek a problémáknak a megoldása természetesen nem várható el kizárólag a köztársasági elnöktől, de az ország első számú közjogi méltóságaként nagy felelőssége van abban, hogyan alakul a témával kapcsolatos közbeszéd, az állami szervezetek mennyire veszik komolyan a felmerülő problémák megoldását.Dudits Luca, a szervezet ügyvivője azonban arról tájékoztatott, hogy az elmúlt csaknem egy hónap alatt nem érkezett semmilyen válasz vagy reakció Novák Katalintól. Az államfő egyébként most találkozott Jair Bolsonaróval, Brazília elnökével, aki korábban ezeket a súlyos állításokat mondta: „Képtelen lennék szeretni egy homoszexuális gyermeket. Nem fogok képmutatóan viselkedni: inkább haljon meg a fiam egy balesetben, mint hogy egy bajszos fickóval mutatkozzon. Számomra halott lenne. (…) Ha a fiad elkezd egy kicsit is buzisan viselkedni, hasíts szíjat a hátából, és meg fog változni a viselkedése.”

Többutas szeretet

Hasonló narratívát itthon is könnyen találunk. A Pride-felvonulás szervezését például nehezítette, hogy a szélsőjobboldali Mi Hazánk lefoglalta a szokásos útvonalat, az Andrássy utat. A párt alelnöke, Novák Előd azt mondta: „Elég volt az LMBTQ-propagandából! Nem ké­rünk a szerte a világból ide szervezett aberráltakból!” A szervezők erre azt üzenték: „Megtartjuk a felvonulást, hangosabbak leszünk, erősebbek, a Karmelitából, a Holdról, és még a Szíriuszról is látszani fogunk. Az LMBTQ-mozgalom nem utcákról szól, hanem emberekről, akik szabadon és boldogan akarnak élni itt, Magyarországon. A szeretetnek nem csak egy útja van!” Tehát csak az útvonal változott, amely most majd a Duna pesti oldalán, a Dráva utcánál kezdődik.

Sokszínű a szivárvány

L – Leszbikus: kizárólag nőkhöz vonzódó nő

M – Meleg: leginkább férfi, aki férfiakhoz vonzódik, de nőkre is mondható

B – Biszexuális: mindkét nemhez vonzódó férfi vagy nő

T – Transznemű: a születéskor meghatározott nemmel való azonosulás hiánya

Q – Queer: a nemi irányultság és/vagy identitás még nem eldöntött vagy képlékeny

A – Aszexuális: ritkán vagy egyáltalán nem érez szexuális vonzódást mások iránt

I – Interszexuális: olyan biológiai nemi jellegzetességekkel rendelkezik, amelyek nem sorolhatóak be kizárólagosan tipikus női vagy férfi kategóriába

+ – a lista lezáratlanságára, a további identitásokra utal

A Pride mozgalom alapvetően azt hirdeti, hogy az LMBTQ-emberek részei az országnak, és nincs szükségük folyamatos önigazolásra. A Bu­dapest Pride pedig nem csupán a több százezer hazai LMBTQ-embert és családjukat képviseli, hanem mindenkit, akik biztonságban és szabadon szeretnének élni. Egyelőre nem jó a helyzet, legalábbis a Policy Solutions Széttartó világok, Polarizáció a magyar társadalomban a 2022-es választások után című vizsgálatából is ez látszik. A kutatásban a két nagy politikai csoport, vagyis a kormánypártiak és az ellenzéki együttműködés szavazóinak kapcsolatát, elfogadását vizsgálták. Érdemi különbségként értékelték a két nagy politikai tábor között, hogy a fideszesek a homoszexuálisokkal szemben sokkal távolságtartóbbak, mint az ellenzékiekkel szemben. Az összes megkérdezett 32 százaléka nem szeretne a szomszédságában meleg személyeket vagy párokat, 30 százalék szívesen fogadná ezt a csoportot. A kormánypártiak 42 százalékát azonban zavarnák a meleg szomszédok.

A jogszabályok nem előre mutatnak

Azonos nemű párok 2009 óta bejegyzett élettársi kapcsolatot létesíthetnek. De nem vehetik fel egymás nevét, nem fogadhatnak közösen örökbe és nem vehetnek részt mesterséges megtermékenyítési eljárásban sem.

Egyedülállóknak az örökbefogadáshoz külön miniszteri engedélyre van szükség. Miután az Alaptörvénybe 2020 végén bekerült, hogy a családi kapcsolat alapja a házasság, illetve a szülő-gyermek viszony, az anya nő, az apa pedig férfi, az azonos neműek örökbefogadását ellehetetlenítették.

Nem- és névváltoztatásra 2020 óta nincs is lehetőség Magyarországon.

A tavaly elfogadott, pedofiltörvény néven elhíresült jogszabály betilt minden olyan oktatási, nevelési programot, amely említést tesz a meleg, transznemű emberek létezéséről.

Szakmai állásfoglalás a Magyar Pszichológiai Társaságtól

A szexuális kisebbséghez sorolható személyek nem maguk választják a sorsukat, a nemi identitásukat vagy szexuális orientációjukat.

Jelenlegi tudás szerint a szexuális orientációt döntően biológiai tényezők befolyásolják, kialakulásában a genetikai meghatározottság mellett nagy szerepet játszanak egyéb biológiai változók, például hormonális hatások, idegrendszeri fejlődés.T

udományos vizsgálatokkal alátámasztott tény, hogy a heteroszexuális személyek, párok által felnevelt gyermekek közül éppen annyian válnak homoszexuálissá, leszbikussá, transzneművé, mint a homoszexuális személyek, párok által felneveltekből.

fecsego.eu/népszava.hu

Leave a Reply 104 megnézve, 1 alkalommal mai nap |