| Mobile | RSS

Méltányosság Központ-elemzés: Orbán Viktor tusnádi beszéde elé////Analisi dell’Equity Center: prima del discorso di Viktor Orbán a Tusnád

VÉLEMÉNY+szerző

CSIZMADIA ERVIN–LAKATOS JÚLIA–NOVÁK ZOLTÁN–RAJNAI GERGELY

22 PERCmegjelent

2022.07.22. 13:30

Orbán Viktor tusnádfürdői beszédei azért érdekesek, mert egy átfogó külpolitikai koncepció rajzolódik ki belőlük. Ezt a koncepciót rengeteg kritika érte már az elmúlt években – különösen a híres 2014-es beszéd óta. De mind ez ideig kevesebb figyelem fordítódott a beszédekben rejlő egyik legérdekesebb komponensre: a külpolitikai közvetítő szerepre, ami teljesen más, mint a rendszerváltás idején rögzült mintakövető Nyugat-kép. A Méltányosság Politikaelemző Központ munkatársainak elemzése a Fideszről mint „külpolitikai pártról” és a miniszterelnök nem nyugati, de nem is keleti politikaképérőlh

  • Bevezetés

Orbán Viktor két év szünet után holnap újra beszél Tusnádfürdőn. Nyilván óriási érdeklődés kíséri majd, amit mond, különösen azért, mert a tavasszal megnyert választás óta nagyon sok minden történt, s messze nem megy úgy a kormány szekere, ahogy azt a negyedik kétharmados győzelem után várni lehetett. Mi azonban nem várjuk meg, mit mond a miniszterelnök; írásunkat szándékosan a beszéd elhangzása elé időzítjük, amivel azt a véleményünket szeretnénk hangsúlyozni, hogy a 2022-es beszédtől függetlenül is érdemes beszélni a Tusnád-jelenségről, vagy még tágabban a külpolitika (mint a tusnádfürdői fő tematika) és Orbán Viktor (vagy a kormánypárt) kapcsolatáról.

Első állításunk az lesz, hogy a külpolitika a Fidesz lényege.

Még akkor is, ha a kormányoldal külpolitikaképe olykor elrajzolt is (mert a régi magyar birodalom tudatra emlékeztet.) Már csak azért is beszélnünk kell erről, mert a külpolitikai tematika 32 éve meglehetősen alulpreferált a hazai politikában. Ha a pártok programot írnak, a külpolitika általában az utolsó fejezetek között van, ami több mint meglepő. Nem úgy a Fidesznél, ahol már az 1990-es évek közepén is markáns – mindenki mástól eltérő – külpolitikai programpontokkal találkozhattunk. Írásunk első részében épp ezért a Fideszt „külpolitikai pártként” azonosítjuk. Hogy miért használjuk ezt a kategóriát, rövidesen megindokoljuk.

Az első állításból következik majd második állításunk:

a jobboldal azért lett ennyire külföldcentrikus, mert világképében egyértelművé akarta tenni sajátos Nyugat-felfogását.

Ez a felfogás merőben más, mint a demokratizálás idején létrejött konszenzuális Nyugat-kép. Sőt fogalmazhatunk erősebben is: itt voltaképp már nem is nyugatosságról van szó. A Fidesz nem nyugatos párt. Amitől persze egyáltalán nem kell megijednünk, ha például összehasonlítjuk a párt felfogását a TÁRKI 2009-es híres értékkutatásával, amely számos keleties vonást regisztrált a magyar társadalom értékrendjében. A nem nyugatosság azonban nem jelent keletiességet. Szerintünk téves a Fideszt és Orbánt egy az egyben a putyinizmussal azonosítani. Ennél sokkal bonyolultabb a képlet: a Fidesz a maga pozícióját köztesként, Nyugat és Kelet közti közvetítésként határozza meg. A Nyugat különböző megítéléseiről és azon belül a Fidesz-féle országmodell „közvetítőkénti” meghatározásáról írunk a második részben.

Harmadik állításunk, hogy a tusnádfürdői beszédekben tetten érhetjük mind az első, mind a második részben mondottakat: Orbán szinte mindegyik beszédében külpolitikai témákat érint, illetve olyan mondanivalót fejt ki, amelyből világosan kiderül,

ő Nyugat és Kelet között áll,

és ebből a pozícióból szemléli a világrend várható (és már elkezdődött) átalakulását. A harmadik részben a miniszterelnök 2014 és 2019 között elhangzott beszédeit elemezzük (a 2007–2014 közötti tusnádi Orbán-beszédek elemzését lásd itt.)

Erről szól még a cikk:

  • A Fidesz külpolitika-tematizálásáról és „külpolitika-megszállottságáról”.
  • A párt „Európa-kritikus” attitűdjéről.
  • Orbán Viktor Nyugathoz való viszonyáról.
  • Történelmi előképekről.
  • A korszakváltás orbáni víziójáról, a hanyatló Nyugatról.
  • A nemzetet sikeressé tevő államért folytatott versenyfutásról.
  • A tusnádfürdői Orbán-beszédek szerepéről.
  • A magyar baloldalnak a változó világrendre adott reakcióiról.

fecsego.eu/hvg360

Analisi dell’Equity Center: prima del discorso di Viktor Orbán a Tusnád

23 luglio 2022 | commenta | Corte costituzionale, Attualità, eventi, Corte dell’Unione europea, Corte/Procura/Giuria di Szeged, Profili/boulevard, Sala stampa dell’UE, Consiglio dell’Unione europea dell’Unione europea, europarl.europa.eu/news/en, europarl. hu, Notizie in chat, Protezione dei consumatori, blog del caporedattore, Vita pubblica, Cultura, Comitato di Helsinki ungherese, Tribunale di Szeged, Casa Bianca

OPINIONE+autore

ERVIN CIZMADIA–JÚLIA LAKATOS–ZOLTÁN NOVÁK–GERGELY RAJNAI

22 MINUTI è stato pubblicato

22.07.2022. 13:30

I discorsi di Viktor Orbán a Tusnádfürdő sono interessanti perché da essi emerge un concetto globale di politica estera. Questo concetto ha ricevuto molte critiche negli ultimi anni, soprattutto dopo il famoso discorso del 2014. Ma per tutto questo tempo, si è prestata meno attenzione a una delle componenti più interessanti insita nei discorsi: il ruolo di mediatore della politica estera, che è completamente diverso dall’immagine modello dell’Occidente fissata all’epoca del cambio di regime. L’analisi del personale dell’Equity Policy Analysis Center su Fidesz come “partito di politica estera” e l’immagine politica non occidentale, ma anche non orientale del Presidente del Consiglio

introduzione
Dopo una pausa di due anni, Viktor Orbán parlerà ancora domani al Tusnádfürdő. Ci sarà ovviamente un enorme interesse per ciò che dice, soprattutto perché sono successe molte cose da quando le elezioni hanno vinto in primavera, e il carro del governo è ben lungi dall’andare come ci si poteva aspettare dopo la quarta vittoria dei due terzi. Tuttavia, non stiamo aspettando ciò che il primo ministro ha da dire; tempiamo deliberatamente il nostro articolo prima del discorso, che vogliamo sottolineare la nostra opinione che, a prescindere dal discorso del 2022, vale la pena parlare del fenomeno Tusnád, o anche più in generale, della politica estera (come argomento principale in Tusnádfürdő) e Viktor Orbán (o il partito al governo) sulla sua relazione.

La nostra prima affermazione sarà che la politica estera è l’essenza di Fidesz.

Anche se il quadro della politica estera del governo è a volte impreciso (perché mi ricorda il vecchio impero ungherese), dobbiamo parlarne se non altro perché il tema della politica estera è stato piuttosto sottovalutato nella politica interna per 32 anni. Quando i partiti scrivono un programma, la politica estera è solitamente tra gli ultimi capitoli, il che è più che sorprendente. Non così con Fidesz, dove già a metà degli anni ’90 potevamo imbatterci in punti marcati del programma di politica estera, diversi da quelli di tutti gli altri. Nella prima parte del nostro articolo, identifichiamo Fidesz come un “partito di politica estera”. Spiegheremo perché utilizziamo questa categoria a breve.

La nostra seconda affermazione segue dalla prima affermazione:

l’ala destra è diventata così incentrata sull’estero perché voleva chiarire la sua specifica percezione dell’Occidente nella sua visione del mondo.

Questa percezione è completamente diversa dall’immagine consensuale dell’Occidente creata durante la democratizzazione. Anzi, possiamo dirlo ancora più forte: qui, così com’è, non si parla più di occidentalizzazione. Fidesz non è un partito occidentale. Naturalmente, non dobbiamo temerlo affatto se confrontiamo la percezione del partito con la famosa indagine sui valori di TÁRKI del 2009, che ha registrato molte caratteristiche orientali nel sistema di valori della società ungherese. Tuttavia, non occidentalismo non significa orientalismo. Pensiamo che sia sbagliato equiparare Fidesz e Orbán al Putinismo. La formula è molto più complicata di così: Fidesz definisce la sua posizione di intermediario, di mediatore tra Occidente e Oriente. Nella seconda parte parleremo delle diverse valutazioni dell’Occidente e, al suo interno, della definizione del modello paese di Fidesz come “mediatore”.

La nostra terza affermazione è che nei discorsi di Tusnádfürdő possiamo vedere ciò che è stato detto sia nella prima che nella seconda parte: in quasi tutti i discorsi di Orbán, tocca temi di politica estera ed esprime qualcosa che chiarisce che

sta tra l’Occidente e l’Oriente,

e da questa posizione osserva l’attesa (e già iniziata) trasformazione dell’ordine mondiale. Nella terza parte, analizziamo i discorsi del Primo Ministro tra il 2014 e il 2019 (vedi qui per l’analisi dei discorsi di Orbán a Tusnád tra il 2007 e il 2014.)

L’articolo parla anche di questo:

Sulla tematizzazione della politica estera di Fidesz e “ossessione per la politica estera”.
A proposito dell’atteggiamento “critico per l’Europa” del partito.
Il rapporto di Viktor Orbán con l’Occidente.
A proposito di precedenti storici.
Sulla visione di Orbán del cambiamento di epoca, dell’Occidente in declino.
Sulla corsa per lo stato che rende la nazione di successo.
Sul ruolo dei discorsi di Orbán a Tusnádfürdő.
Sulle reazioni della sinistra ungherese al cambiamento dell’ordine mondiale.
fecsego.eu/hvg360

Leave a Reply 73 megnézve, 1 alkalommal mai nap |