< Böngészés > Főoldal / Alkotmánybíróság, Aktuális hírek, események, Az Európai Unió birósága, Életképek/bulvár, EU Sajtószoba, Európai Unió Az Európai Unió Tanácsa, europarl.europa.eu/news/en, europarl.hu, Fecsegő hírek, Közélet, Kultúra, Magyar Helsinki Bizottság, Szegedi Törvényszék, Tudomány/gazdaság, White House / Blog article: Sokba kerülhet Magyarországnak a menekültek vegzálása, az EU csak akkor segít, ha az Orbán-kormány nem tartja be a saját szabályait

| Mobile | RSS

Sokba kerülhet Magyarországnak a menekültek vegzálása, az EU csak akkor segít, ha az Orbán-kormány nem tartja be a saját szabályait

A Frontex abban az esetben működik közre a kiutasított menekülők hazatérésében, ha a kabinet garantálja, hogy nem tartja be a saját szabályait. Azok ugyanis ellentétesek az uniós joggal.

Szerző
Halmai Katalin (Brüsszel)

Publikálva:2022.09.09. 06:00

Megosztás
Sokba kerülhet Magyarországnak a menekültek vegzálása, az EU csak akkor segít, ha az Orbán-kormány nem tartja be a saját szabályait
Fotó:NICOLAS ECONOMOU| Forrás:NurPhoto / AFP

Az Európai Unió Határ- és Partvédelmi Ügynöksége (Frontex) tavaly januárban kivonult Magyarországról, miután az EU Bírósága 2020. decemberi ítéletében megállapította, hogy a menekültügyi szabályozás több ponton is sérti az uniós előírásokat. A bírói testület egyebek mellett megállapította, hogy Magyarország jogellenesen korlátozza a migránsok hozzáférését a nemzetközi védelemhez, és a kiutasítási eljárás lefolytatása nélkül küldi vissza a származási országba a területén illegálisan tartózkodó személyeket.

Amint a Népszava tavaly nyáron beszámolt, a Frontex ennek ellenére továbbra is segítséget nyújtott a magyarországi hatóságoknak a kiutasított menekülők hazaszállításához, amivel magára haragította a jogvédőket és az Európai Parlamentet (EP). Az EP annyira begurult, hogy nem hagyta jóvá az ügynökség 2019-es gazdálkodását, nem utolsósorban azért, mert részt vett elutasított magyarországi menedékkérők illegális kitoloncolásában.

Fotó:PETRAS MALUKAS

| Forrás:AFP

A bírálatokra válaszul a Frontex alapjogok betartását felügyelő képviselője 2021. őszén Magyarországra látogatott. Beszámolót készített a tapasztalatairól és abban ajánlásokat fogalmazott meg az ügyvezető igazgató számára. A dokumentum nem nyilvános, így a részletek nem ismertek, de a tisztviselő idén nyáron publikált éves jelentéséből kiderül, hogy a menekültügyi jogszabályok és a kiutasítási határozatok átláthatatlansága miatt azt javasolta: a Frontex részlegesen függessze fel a Magyarországról történő visszaküldési műveletek támogatását. Az ügynökség ennek úgy tett eleget, hogy jelentősen megszigorította közreműködésének a feltételeit: a magyar szerveknek gyakorlatilag meg kell tagadniuk a nemzeti jogszabályok alkalmazását, ha azt szeretnék, hogy az uniós szerv támogatást adjon az ország területén jogtalanul tartózkodó harmadik országbéli személyek hazaküldéséhez.

„A magyarországi hatóságok megerősítették a Frontexnek, hogy nem kérték és nem is fogják kérni a támogatását abban az esetben, ha a vitatott nemzeti jogot alkalmaznák”

 – mondta Aija Kalnaja, az ügynökség ideiglenes ügyvezető igazgatója az EP állampolgári jogi bizottságában működő munkacsoport júliusi ülésén. Az új szabályok szerint, ha a magyarok a Frontex segítségét kérik, minden esetben írásban kell nyilatkozniuk, hogy a hazatérést megelőző döntéshozatal során tiszteletben tartották az uniós előírásokat, például tájékoztatták az érintett személyt a jogairól, és ha menedékjogért folyamodott, körültekintően megvizsgálták a kérelmét, illetve biztosítottak számára jogorvoslati lehetőséget. Ezek a követelmények egyáltalán nem felelnek meg a magyar gyakorlatnak.

„Az ügynökség által koordinált magyarországi műveletekben nem regisztráltak sem panaszt, sem súlyos incidensről szóló jelentést. A Frontexhez sem szervezetektől, sem magánszemélyektől nem érkezett olyan konkrét bejelentés, amely kétségbe vonta volna a kiutasítási döntéshozatali folyamatot”

– írta lapunknak a Frontex sajtóirodája. Tájékoztatásuk szerint 2021 novemberétől 2022 augusztusáig az ügynökség charterjáratán öt, menetrend szerinti járaton 63 személy Magyarországról történt hazaszállításában vett részt, ami elenyésző segítségnek számít. Ők valószínűleg az ország területén jogellenesen tartózkodó emberek voltak, akiknek vagy lejárt a tartózkodási engedélyük, vagy nem is kívántak menekültkérelmet benyújtani.

Léderer András, a Magyar Helsinki Bizottság vezető munkatársa szerint az idén tavasszal bevezetett szigorítás nagyon fontos lépés a helyes irányba, mert rendkívül megnehezíti, hogy olyanokat is visszaküldjenek a származási országba, akik nem fértek hozzá a menekültügyi eljáráshoz. A hazai szabályozás és gyakorlat ugyanis majdnem lehetetlenné teszi az ország területén menekültkérelem benyújtását.

Mindeközben folytatódnak a törvénytelen kitoloncolások a magyar-szerb határon:

idén január és augusztus között 93.735 visszakényszerítés történt, tavaly egész évben 71.470.

A jogsértő menekültügyi szabályozás miatt már a második kötelezettségszegési eljárás folyik a kormánnyal szemben: az EU Bíróságának azt kell eldöntenie, hogy Magyarország mekkora pénzbüntetést fizessen, amiért még mindig adós a megfelelő törvénymódosításokkal. Több mint egy hete megkerestük a Belügyminisztérium sajtóosztályát azzal, hogy a kormány mikor kívánja összhangba hozni a menekültügyi rendelkezéseket az uniós joggal, de választ nem kaptunk.

fecsego.eu/népszava.hu

Leave a Reply 44 megnézve, 1 alkalommal mai nap |