| Mobile | RSS

A tagállamok előtt a magyar uniós források felfüggesztése – újabb részletek

MNB: 20 százalék közelébe ugrik az infláció szeptemberben a rezsiemelés miatt
A tagállamok előtt a magyar uniós források felfüggesztése – újabb részletek

2022. szeptember. 28. 11:22 2022. szeptember. 28. 12:10 EUROLOGUS

szerző:Arató László (EUrologus)

258EURÓPAI UNIÓ+

Az Európai Bizottság benyújtotta a tagállamok tanácsának azt a határozattervezetet, amely a Magyarországgal szembeni jogállamisági eljárással függ össze. Ebben eddig még nem látott részletek is szerepelnek a Bizottság megállapításairól, illetve a magyar kormány válaszairól – és további, hosszú távú kötelezettségvállalásokról.

Már teljes egészében olvasható az a dokumentum, amelynek alapján az Európai Bizottság azt javasolja a tagállamoknak, hogy három operatív program 65 százalékának az EU általi kifizetését függesszék fel, ha Magyarország nem teljesíti az egyebek mellett a korrupció leküzdésére, a közbeszerzések átláthatóságára vonatkozó vállalásait. Ez 17 intézkedést foglal magában, amelynek végső határideje november 19., de az előírások belső határidőket is tartalmaznak, amelyeket szintén tartani kell. Az imént említett 65 százalék pedig körülbelül 7,5 milliárd eurónak felel meg, ettől azonban a magyarországi kedvezményezettek nem eshetnek el. Ahogy a határozati javaslatban is szerepel:

ez a határozat nem érinti Magyarország azon kötelezettségeit, hogy a határozat által érintett programokat vagy alapokat végrehajtsa, különös tekintettel a végső címzettek vagy kedvezményezettek felé fennálló kötelezettségeire.

Vagyis: ha el is vonnak forrásokat, azokat a magyar költségvetésből pótolni kell, a vállalásoknak megfelelően.

A javaslat egyes részleteit már ismertette Johannes Hahn költségvetési biztos szeptember 18-án. Most azonban az indokolásból kiderül mindezek háttere is. A közbeszerzések nyerteseinek politikai kapcsolatairól például ezt írják: “Magyarország nem szolgáltatott semmilyen bizonyítékot a közbeszerzési rendszer közelmúltbeli javulásáról (különösen az átláthatóság, a verseny intenzitása és az összeférhetetlenségekkel kapcsolatos ellenőrzések tekintetében). A Bizottság rendelkezésére álló adatok nemcsak a koncentráció növekedését mutatják a közbeszerzési szerződések odaítélése terén, hanem a magyar kormánypárthoz köthető szereplőkkel fenntartott politikai kapcsolatokkal rendelkezőnek (a továbbiakban: politikai kapcsolatokkal rendelkező) tekinthető vállalkozások nyerési esélyeinek növekedését is.”

Hivatkoznak a Korrupciókutató Intézet tanulmányára is, amely a 2005 és 2021 közötti időszakból több mint 270 000 magyar közbeszerzési szerződés statisztikai empirikus elemzését tartalmazza. Az adatok azt mutatják, hogy a 2005–2010-es időszakban a politikai kapcsolatokkal rendelkező vállalkozások 1,5–2,1-szer nagyobb eséllyel nyertek el (mind nemzeti, mind uniós finanszírozású) közbeszerzési szerződéseket azon vállalkozásokhoz képest, amelyek nem tekinthetők politikai kapcsolatokkal rendelkezőnek. Rámutatnak arra is, hogy ez a különbség a 2011–2021-es időszakban jelentősen nőtt.

“A 2011 utáni időszak vonatkozásában kizárólag az uniós finanszírozású szerződéseket figyelembe véve a politikai kapcsolatokkal rendelkezőnek tekinthető vállalkozások esetében a sikeres ajánlattétel valószínűsége 3,3–4,4-szeres a politikai kapcsolatokkal nem rendelkezőnek tekinthető vállalkozásokhoz képest. Ugyanebben az időszakban a nemzeti és uniós finanszírozású közbeszerzési szerződéseket egyaránt figyelembe véve a közbeszerzési szerződések elnyerésének valószínűsége a politikai kapcsolatokkal rendelkezőnek tekinthető vállalkozások esetében 2,5–3-szoros volt a politikai kapcsolatokkal nem rendelkezőnek tekinthető vállalkozásokhoz képest” – áll a szövegben.

Azt is megállapították, hogy egyes esetekben a politikai kapcsolatokkal rendelkezőnek tekinthető vállalkozások esetében a közbeszerzési szerződések elnyerésének esélye a 2011 utáni időszakban a becslések szerint 130 százalékkal magasabb, mint a politikai kapcsolatokkal nem rendelkezőnek tekinthető vállalkozások esetében. Ezek az adatok folyamatosan növekvő tendenciát mutatnak, és magukban foglalják a 2021-es évet is.

Johannes Hahn, az Európai Bizottság költségvetésért felelős tagja és Navracsics Tibor, területfejlesztési miniszter© Facebook/Navracsics Tibor

Az eljárás során Magyarország visszatérően vitatta azt, hogy a jogállamisági eljárás valóban megfelelő intézkedés-e akkor, amikor az EU kezében más eszközök is vannak és ez a folyamat valóban csak a legvégső esetben indítható el. Ezeket az érveket azzal utasította el az Európai Bizottság, hogy “Magyarország több mint tíz éven át kapott ajánlásokat és korrekciókat gyengeségek és súlyos szabálytalanságok miatt, különösen a közbeszerzés területén. Annak ellenére, hogy a Bizottság minden olyan alkalommal – évről évre, programozási időszakról programozási időszakra –, amikor megállapította a közbeszerzési szabályok vagy az uniós költségvetés védelmét célzó jog megsértését, intézkedéseket hozott az uniós jogszabályokban meghatározott eljárások alapján, a magyarországi közbeszerzések terén továbbra is fennmaradtak az uniós költségvetéssel való hatékony és eredményes pénzgazdálkodást és az Unió pénzügyi érdekeinek védelmét érintő hiányosságok és gyengeségek.”

Amikor először felmerült az, hogy az Európai Bizottság forrásokat fagyasztana be, akkor a három kohéziós alap 70 százalékát irányozták elő, vagyis a legutóbb javasoltnál csak 5 százalékkal többet. A magyar kormány számításai szerint azonban ez aránytalan lépés lett volna, úgy vélték, hogy 70 helyett 7 százalék lenne az elfogadható mérték.

Az is kiderült, hogy Magyarország már korábban tett ígéreteket: július 19-én tizennégy vállalást fogalmaztak meg, azonban az Európai Bizottság ezt már nem tudta értékelni, mert – a határidők betartása érdekében – másnap, július 20-án küldte el felszólító levelét, benne a 70 százalékos forrásmegvonással. Erre válaszul a magyar kormány az addigi 14 ígéretét újabb hárommal toldotta meg augusztus 22-én, azonban még ezeket is ki kellett egészíteni egy szeptember 13-i levélben – pár nappal azt megelőzően, hogy Európai Bizottság döntött az álláspontjáról – de nyilvánvalóan ennek elfogadása érdekében.

A tagállamok elé terjesztett szövegben szó van arról, hogy az eddigiek alapján a magyar kormány nem képes vagy nem hajlandó fellépni a korrupció ellen:

“Ezek a problémák és azok ismétlődő jellege azt mutatja, hogy a magyar hatóságok rendszerszinten képtelenek vagy nem hajlandók arra, illetve kudarcot vallanak azon a téren, hogy megakadályozzák az alkalmazandó jogot sértő döntéseket a közbeszerzések és az összeférhetetlenségek tekintetében, és ezáltal megfelelően kezeljék a korrupció kockázatát. Ezek a jogállamiság elveinek a megsértését jelentik, különös tekintettel a jogbiztonság elvére és a végrehajtó hatalom önkényességének tilalmára, és aggályokat vetnek fel a hatalmi ágak szétválasztásával kapcsolatban” – írják.

Kiderül az is, hogy november 19-én nem ér véget a házi feladatok időszaka. Van még négy intézkedés, amelyeket hosszabb távon kell biztosítani. Ezek a következők (zárójelben a teljesítés határideje):

  • A nemzeti költségvetésből finanszírozott egyajánlatos közbeszerzési eljárások arányának csökkentése (2024. december 31-ig),
  • Cselekvési terv elfogadása a közbeszerzési verseny szintjének fokozása érdekében (2023. március 31-ig kell elfogadni),
  • A mikro-, kis- és középvállalkozásoknak nyújtandó, a közbeszerzési gyakorlatokról szóló képzés (fokozatosan 2026. júniusáig),
  • Támogatási rendszer kialakítása a mikro-, kis- és középvállalkozások közbeszerzésben való részvétele költségeinek megtérítésére (fokozatosan 2026 júliusáig).

Erről a javaslatról a pénzügyminiszterek tanácsának kellene döntenie mostantól számítva egy hónapon belül. Ez a határidő azonban legfeljebb további két hónappal meghosszabbítható. Minden bizonnyal ez utóbbi fog történni, ahogy az előterjesztés is jelzi, mert ebben az esetben lehetővé válik a kötelezettségvállalások teljesítésének figyelembevétele. Erről a Bizottság folyamatosan tájékoztatja a Tanácsot. Így december első felére várható az ügy rendezése.

Mindez azt is jelenti, hogy a helyreállítási alapokkal kapcsolatos megegyezés az utolsó pillanatra fog maradni. Addig ugyanis, amíg folyik a jogállamisági eljárás, valószínűleg nem lesz előrelépés az 5,81 milliárd eurós vissza nem térítendő támogatás ügyében. Amennyiben ez nem történik meg december 31-ig, a jogszabály értelmében a források 70 százaléka elvész Magyarország számára.

fecsego.eu/hvg.hu

Leave a Reply 62 megnézve, 1 alkalommal mai nap |