| Mobile | RSS

Úgy néz ki, az Északi Áramlat kiesése után egyedül maradunk az orosz gázzal az EU-ban

Úgy néz ki, az Északi Áramlat kiesése után egyedül maradunk az orosz gázzal az EU-ban

2022. szeptember. 28. 17:55 2022. szeptember. 28. 19:53 GAZDASÁG

Tiszai Balázs

Tiszai Balázs 

442GAZDASÁG+

Két nappal azután, hogy robbanásokban megrongálódtak az Északi Áramlat gázvezetékek, a Gazprom bejelentette, hogy leállít minden gázszállítást, amely Ukrajnán keresztül érkezik Európába. Mivel a Jamalt már májusban letekerték, ha betartják a friss ígéretüket, akkor az utolsó jelentős, Európába befutó csövük a Török Áramlat meghosszabbítása, a Balkáni Áramlat lesz, mely a szerb határon lép be Magyarországra.

Háború Ukrajnában„Különleges katonai műveletnek” nevezett nyílt háborút indított Vlagyimir Putyin Ukrajna ellen. A harcok február óta tartanak, az orosz erők több ezer civil életének vetettek véget. Cikksorozatunkban minden fejleményről beszámolunk.FRISS CIKKEK A TÉMÁBAN

Egyre inkább úgy tűnik, hogy Európa jelentős része a tervezettnél sokkal hamarabb és sokkal drasztikusabb módon kényszerül szakítani az orosz gázzal, miután hétfőn, a még mindig tisztázatlan eredetű robbanások következtében kilyukadt az Északi Áramlat 1 és 2 gázvezeték, illetve szerdán a Gazprom Twitteren megüzente, hogy egy elszámolási vita miatt teljesen leállítja az Ukrajnán keresztül folytatott gázexportját.

Hogy ki robbanthatott az Északi Áramlat csöveinél, arról a Nyugat egyelőre ódzkodik megállapításokat tenni, mindenesetre egyre több ország zárja ki nyíltan a baleset lehetőségét. A német kormány célzott támadásról beszél, a szabotázs kifejezéstől hangos egész Európa, a CIA pedig már a nyáron jelezte, hogy célponttá válhatnak tengeri csővezetékek –- orosz akció célpontjává.

Reális lehet, hogy az oroszok tették?

Oroszországnak abból a szempontból érdekében állhat a vezetékek tönkretétele, hogy azzal zavart okozhat, pánikot kelthet, és még jobban aláhúzhatja Európa energiaellátásának törékeny állapotát. Ezzel annyi a probléma, hogy a két léket kapott vezeték közül az egyiken augusztus vége óta nincs gázkereskedés, a másikon meg soha nem is volt. Ráadásul mindkét vezeték orosz tulajdon: az Északi Áramlat 1 51 százalékban a Gazpromé, testvére pedig egészében egy svájci cégé – amelyet viszont szintén az orosz állami gázóriás birtokol.

A csövek ezen felül dán és svéd gazdasági területek határán robbantak fel, ami riasztó, de valószínűleg nem elég arra, hogy a NATO egy tagállama elleni konkrét támadásként értelmezze, és egy válaszcsapással világháborúvá korbácsolja az ukrajnai inváziót. Főleg, hogy ha helytállóak a feltételezések, és Oroszország robbantott, akkor a saját eszközeit tette tönkre. Persze Vlagyimir Putyin elmeállapotáról a háború korai szakaszában sok spekuláció napvilágot látott, de az, hogy az orosz elnök megőrült volna, ugyanúgy véleménycikkek puszta feltételezése, mint ahogy bármiféle bizonyíték előásásáig feltételezés marad a hétfői események elkövetői kapcsán minden. A helyzet deeszkalálása érdekében mindenesetre a svéd külügyminiszter szerdán kijelentette, hogy Svédország nem értékeli ellene elkövetett támadásként a vezetékrobbantást.

A Svéd Partiőrség légifelvételén a tengeri gázömlés helyszíne© AFP / Svéd Partiőrség

A javítás dilemmái

A hadügyi mérlegelést a hadügyi elemzők majd elvégzik, gazdasági szempontból mindenesetre Pletser Tamás nem tartana racionálisnak egy ilyen lépést az oroszoktól. Mint arra az Erste olaj- és gázipari elemzője lapunknak rámutatott, az Északi Áramlat 2 12 milliárd eurójába került Oroszországnak, így meglepő lenne, ha maguk pusztítanák el. A robbanások óta azonban “mindenki készültségben van az Északi- és a Norvég-tengeren”, attól rettegnek, hogy az Európába jövő többi vezetéket is megtámadja valaki. Bárki is az elkövető, ez aligha jön rosszul az oroszoknak.

Azt, hogy Oroszország a gázárak ismételt felveréséért folyamodott volna ilyen drasztikus eszközhöz, Pletser szintén nem tartja reálisnak. “Bár a gázárak már kedden emelkedtek a hírekre, ebben az is benne van, hogy nagyon alacsony likviditású piacról beszélünk, ilyen állapotú piacon pedig könnyen emelkednek 10 százalékokat az árak. Szeptember közepén is volt már ilyen, 200 euró körüli a tőzsdei gázár, és a robbanásoknak ilyen közvetlen hatása nem is kellene, hogy legyen az árakra, hiszen a két csővezeték alapból használaton kívül volt.”

Pletser szerint a vezetékek javítása sem lenne két fillér, és éveket is igénybe vehetne, már ha egyáltalán lehetséges. A javíthatóság ugyanis azon múlik, hogy a vezetékek szakaszolhatóak-e. A szakaszolhatóság azt jelenti, hogy a vezetékek bizonyos szakaszonként szeleppel lezárhatók, vagyis, ha egy szakasz megsérül, akkor az két oldalról lezárható, így a sérülés, nyomáscsökkenés izolálható, a károsodott szakasz pedig kijavítható. A szakember feltételezi, hogy legalább az Északi Áramlat 2 szakaszolható csővezeték, szerinte a kérdés leginkább az, hogy ezt most az oroszok megteszik-e. “Ha otthagyják évekig, akkor a sós víz azért rendesen korrodálja a csöveket, utána valószínűleg már nem lehet használni.

Ez az egész egy elég drága játék lenne az oroszoknak.

Kérdéses persze az is, hogy Oroszország egyáltalán meg akarja-e javítani a vezetékeket. A mostani politikai klímában eleve elég valószínűtlen volt, hogy újraindulna, illetve az Északi Áramlat 2 esetében egyáltalán elindulna-e az Európával való kereskedés. A kontinens – nagyjából Magyarországot leszámítva – eltökéltnek tűnik az oroszokkal való végleges szakításra, de kristálygömbje attól még senkinek sincs, nem lehet tudni, mikor hozná úgy a szükség és a hajlandóság, hogy ismét aktuális lenne az áramlatok beüzemelése. De ha hagyják őket megjavítatlanul szétrohadni, az már inkább lehet egy végleges döntés.

Mi marad?

Ha az Északi Áramlatok története valóban ennyi volt, az azt jelenti, hogy Európa elveszít évi 110 milliárd köbméternyi gázimport-kapacitást. Ez fele-fele arányban oszlik meg a két csővezeték között (bár egyes számban szokás rájuk hivatkozni, valójában mindkét esetben vezetékpárokról, összesen négy vezetékről van szó), tehát ebből 55 milliárd köbméternyi a gyakorlatban sohasem realizálódott.

Oroszország másik jelentős, Európába irányuló gázvezetéke a Jamal-Európa. Ez Fehéroroszországon keresztül Lengyelországba vezet, ám a szállításait az európai szakaszon az oroszok már májusban leállították – így éves szinten 33 milliárd köbméter szállítókapacitás került partvonalra. Ukrajnán keresztül lép be a kontinensre a Testvériség gázvezeték, amelynek fő ága Szlovákián keresztül ér az EU-ba. Az ezen keresztül való szállítás a háború elején átmenetileg megszakadt, később újraindult, de szűkülettel. És ez az, amelynek teljes letekerését jelentette be szerdán a Gazprom, ez éves szinten újabb 30 milliárd köbméter kapacitáskiesést jelent.

Az Északi Áramlat terminálja a németországi Lubminban© AFP / John Macdougall

Magyarország gázimportja szempontjából a Testvériség sorsa jobbára irreleváns, ugyanúgy, mint a fent említett vezetékek kiesése általában, mert a Testvériség hozzánk belépő ágán már 2021 őszén leállít a szállítás, és áttevődött a hozzánk Szerbia felől belépő Balkáni Áramlatra, ami az elsősorban Törökországot ellátó Török Áramlat folytatása. Éves kapacitása 20 milliárd köbméter. Ezen továbbra is rendben folynak a szállítások – ezt megerősítette szerda délután Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter is, aki a Türk Államok Szervezetének energiaügyi minisztereivel tárgyalt Almatiban. A miniszter arról beszélt, hogy Magyarország az elmúlt időszakban mindent megtett a földgázszállítási útvonalak és beszerzési források diverzifikálása érdekében. Ennek során a Török Áramlat megvalósítása bizonyult a legkifizetődőbb beruházásnak, mert az Oroszországból kiinduló vezetékek közül ez az egy, ami százszázalékos biztonsággal üzemel. Itt érkezik Magyarországra az orosz gáz 50-60 százaléka.

Persze Magyarországnak Romániával, Szerbiával, Horvátországgal, Ausztriával és Szlovákiával is van gázösszeköttetése, de a déli kapcsolat forgalmához képest ezek másodrendűek.

Ha pusztán azokat a vezetékeket nézzük, melyek a két Északi Áramlat mellett északi irányból futnak be Európába, akkor a következők maradnak meg a kontinensen:

  • Interkonnektor (Nagy-Britannia-Belgium): 25,5 milliárd köbméter per év kapacitás
  • BBL csővezeték (Balgzand Bacton Line, Nagy-Britannia–Hollandia): 19 milliárd köbméter per év
  • Europipe 1 (Norvégia–Németország): 18 milliárd köbméter per év
  • Europipe 2 (Norvégia–Németország): 24 milliárd köbméter per év
  • Norpipe (Norvégia–Németország): 16 milliárd köbméter per év
  • Franpipe (Norvégia–Franciaország): 19,6 milliárd köbméter per év
  • Zeepipe 1 (Norvégia–Belgium): 15 milliárd köbméter per év

És a most átadott Baltic Pipe (Balti Csővezeték), mely a Norvégia–Dánia–Lengyelország útvonalon halad, és évi 10 milliárd köbméter kapacitással bír. Erről a Világgazdaság augusztusban azt írta, hogy meghosszabbítják Magyarország, Ausztria és Románia irányába is.

fecsego.eu/hvg

Leave a Reply 72 megnézve, 1 alkalommal mai nap |