JAMRIK LEVENTE2022.10.20. 17:37Egy műemlékkel megint szegényebbek lettünk.

Ha a császár óhajt, Zichynek rögtön kell egy póthaj

Az ország egyik legjelentősebb műemlékének számító emeletes kastély állítólag egy uralkodói tévedésnek köszönheti megvalósulását. A legenda szerint amikor I. Ferenc osztrák császár egy hadgyakorlat során bejelentette, hogy a következő évi hadműveleteket Fejér vármegyében fogják megtartani, és az esemény alatt gróf Zichy Ferenc Szerafin főajtónálló és udvari kamarás seregélyesi kastélyában fog megszállni, a nevezett gróf, aki három évvel korában megözvegyülve Bihar vármegye főispánjaként is tevékenykedett, sebtiben parancsba adta az embereinek, hogy azonnal kezdjék el a megnevezett falu melletti építkezést, ugyanis nem volt az ominózus területen semmilyen ingatlana.

A főúr szerencséjére sokat segített neki a második feleségének kiszemelt, 1822-ben Baden bei Wienben el is vett gróf Cavriani Janka úrhölgy, aki Pollack Mihály építészt kérte fel az uralkodó fogadására alkalmas épület megtervezésére. A tekintélyes méretű, klasszicista stílusú kastélyépület rekordgyorsasággal épült fel. A korabeli beszámolók szerint a cinklemezekkel fedett, U alaprajzú komplexum 

A CSÁSZÁRI ÓHAJ ELHANGZÁSA UTÁN NYOLC HÓNAPPAL, 1821-BEN MÁR TELJES POMPÁJÁBAN ÁLLT.

A kastély belső termeinek szobrai és freskói Pich Ferenc kézügyességét dicsérték. Ezek a harci és áldozati jeleneteket ábrázoló képek olyan árnyfestési technikával készültek, hogy a szemlélődőnek úgy tűnik, mintha a kétdimenziós műalkotások domborművek lennének. Ígéretéhez híven Ferenc császár valóban meglátogatta a négyezer négyzetméteres kastélyt, de nem átadásának évében, hanem csak az 1826-os hadgyakorlat idején. Az uralkodó két éjszaka erejéig itt is aludt. Ezt a földszinten kialakított, tekintélyes méretű hálószobát ekkortól kezdték el hívni Császári hálószobának.

9Galéria: Teljesen szétlopták a 201 éves seregélyesi Zichy-Hadik-kastélytFotó: Minden határon át – Bp. Urbex

A 62 holdas angolkert megbokrosodásához kicsivel több idő kellett, mint egy év. A messzi földről ideszállított, akkor még tényleg egzotikusnak számító növények között megtalálható volt a platán, a törökmogyoró, a feketefenyő, a tulipánfa, a vasfa, a japán akác, a császárfa, de még a virginiai boróka is. A kor divatjai szerint a park megfelelő pontjain antik hangulatú római sírköveket, vázákat, urnákat, szarkofágokat helyeztek el, amelyek jól megfértek a négy kilométer hosszú, kacskaringós sétaút mentén mérnöki pontossággal elhelyezett gloriette, pálmaház, kertészház, csónakház, vízimalom és a mesterséges tavacska mellett.

Szeretett kékvérű beteg gyerekek, lakjon jól a begyetek

Az arisztokrata család seregélyesi ágát megalapító, illetve a kastélyt felépíttető gróf Zichy Ferenc 1861-es halálával az épületegyüttes tulajdonjoga a születési sorrendnek megfelelően a legidősebb fiúra szállt. László azonban csak hét évig lehetett a háznép feje. Korai elhunytával a birtok kulcsait öccse örökölte meg. Bár a szabadságharcban sokszorosan kitüntetett, majd a tétényi lovassági összecsapás után másnap dezertált Lipót huszárezred parancsnok hivatalosan csak 1868-ban vehette át a kastély kulcsait, feleségével (gróf Sztáray Mária) és négy gyermekével (Sándor, Elek, Ernő és Géza) közösen már régóta használta ezt az úri szállást.

1863. szeptember 24-én a seregélyesi erdőben egy majdnem tragédiával végződött baleset radikálisan megváltoztatta Lipót legkisebb gyermekének, azaz kastélyépítő Ferenc unokájának életét. A 14 éves Géza ugyanis véletlenül a saját vállába lőtt sörétes puskájával az őszi vadászat során. A sérülés olyan komoly volt, hogy a Székesfehérvárról érkező orvosok azonnal a jobb kar amputációja mellett döntöttek.

A CSONKOLÁS NEM VETTE EL AZ IFJÚ KEDVÉT. MEGKETTŐZÖTT AMBÍCIÓVAL LETT A VILÁG EGYIK LEGISMERTEBB ÉS LEGFELKAPOTTABB ZONGORAMŰVÉSZE,

akiről a világhírű Liszt Ferenc azt mondta, hogy bal kezével többre képes, mint a kétkezű zongoristák túlnyomó többsége. Ennek megfelelően a romantika meghatározó zeneművésze gyakran ült le „háromkezest” játszani vendéglátójával közösen.

Ödön nem csak játszott, hanem komponált is. Öt operát, hat zenekari művet, csaknem húsz zongoraművet sőt még egy táncjátékot szerzett élete alatt. Zách Klára című balladájáról kezdeti mentora, majd barátja Liszt Ferenc is folyamatosan elismerően nyilatkozott. Hatvan éves is elmúlt már, amikor íróként is kiteljesedett. Leányvári boszorkány című művét maga Zichy Mihály, a család nem grófi ágából származó világhírű festőművész, a szentpétervári cári udvar kedvence illusztrálta. Keleti és amerikai utazásairól szóló útikönyvei korának népszerű olvasmányai voltak.

Bár a félkarú zseni bár 1924. január 14-én Budapesten hunyt el, utolsó kívánsága szerint a seregélyesi családi parcellában temették e, ahol felesége, gróf Karátsonyi Melánia is nyugszik. Nem messze tőlük fekszik rajongva szeretett 1881-ben elhunyt bátyuskája, Sándor, és az ő felesége gróf Karátsonyi Adrienne is, aki az arisztokratáknál nem meglepően Melánia nővére volt. A testvérpárok nemcsak az életükben, hanem holtukban is megmaradtak egymás sógorainak és sógornőinek. De szintén ebben a grófi temetőben lelhető fel a szülők (Zichy Lipót és Sztáray Mária) megkopott síremléke is.

Végzetes lólépés és az elúszott szájtépés

S ha már végső nyughelye kapcsán szóba került Sándor neve, akkor érdemes megemlíteni, hogy fiúgyermekei korai halála miatt a családfő külön uralkodói engedéllyel volt kénytelen Alexandra nevű lányát fiúsítani, akit 1893.október 2-án vett el feleségül gróf Hadik János politikus. A három napig tartó lakodalmat a seregélyesi kastélyban tartotta az ifjú pár. A világtörténelem legnagyobb huszárcsínyét, Berlin megsarcolását és Nagy Frigyes porosz király megleckéztető tréfás kedvű gróf Hadik András tábornagy ükunokája szintén érdekes, bohókásan szigorú figurája volt a magyar történelemnek.

János 1917-ben lett a Wekerle-kormány élelmezési minisztere, majd az őszirózsás forradalom miatt az

OSZTRÁK-MAGYAR MONARCHIA UTOLSÓ ÉS MAGYARORSZÁG EDDIG LEGRÖVIDEBB IDEIG HIVATALBAN LÉVŐ, BEIKTATÁSÁTÓL ALIG CSAK 17 ÓRÁIG TEVÉKENYKEDŐ MINISZTERELNÖKE.

IV. Károly király tanácsára hajnal háromkor lemondott a posztjáról Károlyi Mihály javára. A Tanácsköztársaság regnálása alatt míg a Lenin-fiúk pontos lajstromba vették seregélyesi ingóságait, addig őt a székesfehérvári fogházba zárták.

Főrendiházi tagként később közgazdasági kérdésekben segítette a kormányt, majd haláláig a Herendi Porcelángyár Rt. elnökeként tevékenykedett. 1933-ban Budapesten bekövetkezett halála után a manufaktúra róla nevezte el a csillogó aranycsíkkal szegélyezett hófehér étkészlet-kollekcióját, amely ma napig az egyik legnépszerűbb herendi termékcsaládnak számít. Az egykori kormányfőt szintén Seregélyesen temették el a Zichy család sírboltjától alig egy karnyújtásnyira. Házasságából négy gyermek (Amália, Margit, Antal és Béla) született.

Seregélyes 1980. november 25. – A magyar klasszicista kastélyépítészet romos emléke az omladozó Zichy-Hadik kastély mely 1940. óta gazdátlanul állFotó: Szabó Imre / MTI

Pardon, ha burzsoá vagyon, akkor a prosztóknak is jár a szalon?

Az öreg Hadik halálával a kastély új ura a legkisebb fiú Béla lett, aki feleségével gróf Széchenyi Alizzal egyre kevesebbszer kereste fel Seregélyest. A távolmaradás legfőbb oka az volt, hogy 

BÉLA ANYÓSA A VILÁG TIZEDIK LEGGAZDAGABB CSALÁDJÁHOZ TARTOZÓ GLADYS VANDERBILT AMERIKAI MILLIÁRDOSNŐ VOLT,

aki nagyon magányos lett férje, gróf Széchenyi László washingtoni magyar nagykövet, a fénnyel és ritmikus hangrobbanásokkal irányítható torpedó feltalálójának halála után. Az özvegy elvárta gyermekeitől, hogy maximum egyórányi kocsikázásnyi távolságra éljenek a newporti kastélyától. Béla és neje szintén New Hampshire államban élt. Chesterben vettek házat Aliz unokatestvérétől, Bill Vanderbilttől, ahol Béla életvitelszerűen kezdett el vizslákat, pulikat és pumikat tenyészteni.

Magyarország II. világháborús részvétele ellenére gróf Hadik Béla és neje gróf Széchenyi Aliz jó hazafiként az országban maradtak. Mivel sejtették, hogy mivel jár a háború, és az azzal járó fosztogatás, így a kastélyban felhalmozott közel félezer, rendkívül értékes ékszert, arany- és ezüsttárgyat, evőeszközöket, tányérokat, tálakat, kancsókat több mint két tucatnyi vaskazettába és faládába dugták, amelyeket komótosan elástak a kastélykert különböző pontjain. A házaspár abban reménykedett, hogy a világégés után ezek a családi kincsek elegendőek lesznek az élet újrakezdéséhez, ám a politikai tényezők gyökeres megváltozásával 1946-ban gyerekeikkel inkább az Egyesült Államokba disszidáltak.

A sors furcsa fintora, hogy amikor 1976 májusában elkezdték felparcellázni a kastélykert külső területeit a mai Kertész és Móra Ferenc utcák mentén, akkor kerítésdúc alap ásása, két öreg tölgyfa kivágása, valamint a csatornázást követően 

A MUNKÁSOK MEGTALÁLTÁK AZ ÖSSZES XVIII.-XX. SZÁZADI ÉRTÉKEKET REJTŐ LÁDÁT.

A családi vagyon további fogyását és annak állami tulajdonba helyezését szerencséjükre azonban már nem élhette meg a kincseket elásó házaspár. Gróf Hadik Béla 1971-ben a dél-karolinai Camdemben, felesége gróf Széchenyi Aliz pedig 1974-ben Lisszabonban hunyt el.

Gondos restaurálás után a kincseket kereken negyven évvel később, 2016-ban mutatták be először a nagyérdeműnek. A kiállítást székesfehérvári Szent István Múzeumban lehetett megtekinteni. A megtalált leleltek jellegükben a Seuso-kincsekhez hasonlíthatók, hiszen ez is csak egy csonka részlet.

Nagydumás pusztulás, ám a végén sikeres zsaluzás

A Konrád hadműveleteknek köszönhetően hosszú hónapokig Seregélyesen keresztül húzódott a frontvonal. A német ellentámadások miatt a szovjet csapatok először 1944. december 8-án érték el a falut amelyet csak 105 nap elteltével tudtak végérvényesen elfoglalni. A két belövést is elszenvedett Zichy-Hadik kastély bútorait, székeit és szekrényeit először a fritzek, majd a helyükre befészkelődött ivánok tették tönkre. Többségüket a nagy hideg miatt elégették. A háború után magára hagyott épületet a helyiek rabolták és verték szét. A falusiak szedték fel az intarziás padlókat, tépték ki az ajtókat ácstokjaikkal együtt és bontották le teljesen a gerendafödémet. A tető hiánya miatt be is szakad a kastély bal oldali konyhaszárnya.

Az úgy-ahogy használható termeket az 1950-es évek elejétől a Videoton gyár használta készletraktárként, majd méregraktár lett. A megyei tanács 1969-ben döntötte el, hogy a kastélyt idegbetegeknek fenntartott szanatóriummá alakítja át, ám csakhamar kiderült, hogy erre a célra az épület teljesen alkalmatlan. A műemlék szerencséjére a Taurus Gumiipari Vállalat vezetősége 1981-ben fantáziát látott a helyszínben, így 

1982-TŐL 1985-IG ELKEZDTÉK A ZICHY-HADIK-KASTÉLYT HÁROMCSILLAGOS SZÁLLODÁVÁ ÉS VÁLLALATI ÜDÜLŐNEK FEJLESZTENI.

Az eredeti tervrajzok hiánya miatt a VÁTI szakemberi, Sándyné Wolf Katalin építész, Mezei Gábor belső építész, Rády Ferenc falrestaurátor, Orsi Károly kertépítő mérnök szinte ronggyá nézték az 1937-ben itt forgatott Kölcsönkért kastély című játékfilmet. A Tolnay Klári, Kabos Gyula és Turay Ida főszereplésével elkészült felvételek alapján tudták a szakemberek korhűen visszaállítani a belső udvart és az angolkertet.

A kilenc méter magas ókori oszlopcsarnokokat idéző Római szoba felújításánál a csapat szerencséjére megtalálták a helyi plébánián az egyik hatalmas fali csillárt, amelynek mintájára a többi másolatot elkészíthették. A kastély hét villanyfűtésű cserépkályháját Sárkány Kata tervei alapján rakták fel. Az I. Ferenc uralkodó által is használt Császári hálószobát sajnos nem sikerült megtartaniuk, a helyén egy középfolyosót alakítottak ki, onnan fésűs elrendezésben öltözőszobák alakítottak ki.

Sikeresen rekonstruálták a főépület szinte összes reprezentációs helyiségét is, így kávézót, a kártya-, zene- és a könyvtárszobát is. Míg a kastély pincéjében egy hangulatos borozót alakítottak ki, addig a palota északi mellékszárnyában a konyha kapott helyt. A bal oldali szárnyban 60 fő befogadására alkalmas audiovizuális oktatási központot létesítettek, amely mellé tanácskozótermet, nyelvi labort, szinkrontolmács-fülkékkel ellátott konferenciatermet is berendeztek. A leendő vendégek részére az angolparkban egy 25 x 11 méteres, fűtött vizű nyitott úszómedencét és két teniszpályát is kialakítottak.

A pompásan felújított épület ismét sikeres lett a filmesek körében. Ez a kastély volt a beltéri díszlete a Huszárik Zoltán rendezte Csontváry című filmdrámájának és a két Oscar-díjas színész, Robert Duvall és Maximilian Schell kettős alkotta 1992-ben bemutatott Sztálin című tévéfilmnek is, amelyet egyébként szintén az Oscar-díjas Zsigmond Vilmos fényképezett. A kastély billiárd termét és cselédöltözőit 1996-ban fedezték fel a pornófilmesek.

Itt nem nagy kunszt a fuksz, ott meg nem jutott elég dunszt

Az ingatlant 2000-ben vásárolta meg a Kunszt Kázmér és Kunszt Emilné vállalkozása. A társaság kezdetben évről évre növelni tudta árbevételét és eredményesen működött, ám 2008-as gazdasági válság következtében jelentősen csökkenni kezdett a vendégszám, emelkedtek a működési költségek és szaporodtak a cég kinnlevőségei. A Kastély Hotel Seregélyes Vendéglátóipari Kft.-t 2010-ban számolta fel az állami vagyonkezelő. A kastélyt és az ekkorra már 13 hektárra apadt angolparkot bár áfa nélkül 1,25 milliárd forintért hirdették meg, ám azt csak 2014-ben tudták eladni alig 382 millió forintért. Az alacsony vételár annak volt köszönhető, hogy ekkora már a kastélyszálló összes értékes bútorzatát, berendezéseit, a központi kazánt, a fűtésrendszert és konyhagépészetet ellopták.

A vevő az a Ghaith Rashad Pharaon szaúdi üzletember volt, akit az amerikai

FBI ÉS AZ INTERPOL MÁR 25 ÉVE KÖRÖZÖTT TERRORIZMUS TÁMOGATÁSÁVAL, NUKLEÁRIS TECHNOLÓGIÁVAL VALÓ KERESKEDÉSSEL, ILLEGÁLIS BEVÁNDORLÁS ÉS PROSTITÚCIÓ ELŐSEGÍTÉSÉVEL, FEGYVERKERESKEDELEMMEL, CSALÁSSAL, PÉNZMOSÁSSAL ÉS VESZTEGETÉSSEL.

Forbes magazin szerint ő volt a világ tíz legkeresettebb fehérgalléros bűnözője közül a legjelentősebb. Hivatalosan a milliárdos érdekeltségébe tartozó Pharaon Alfa Kft. volt a Zichy-Hadik kastély vevője. A cég állítólag három milliárd forintból luxushotelt akart varázsolni az ingatlankomplexumból, ám Pharaon 2017-es állítólagos halála miatt ebből a nagyra törő arab elképzelésekből nem lett semmi.

9Galéria: Teljesen szétlopták a 201 éves seregélyesi Zichy-Hadik-kastélytFotó: Minden határon át – Bp. Urbex

A több mint tíz éve üresen álló, részlegesen kifosztott épületet hamar felfedezték maguknak a színesfémtolvajok. 2020-ban több alkalommal is betörtek az épületbe. Februárban a tolvajok nemcsak az 1981-ben nagy nehezen rekonstruált nagyméretű reformkori csillárokat szaggatták ki a plafonokból, hanem elvitték az összes díszes falikart is, amelyek ráadásul eredetiek voltak.

Áprilisban egy az egyben lebontották a kastély északi szárnyának teljes tetejét is. Közel 370 négyzetméter vörösréz borítást vittek el magukkal a tettesek. A tető nélkül maradt épületszárny falai ekkor vizesedtek el, amely lepergette a festéket a vakolatról. Ahol a víz nem tudott kárt tenni, azt a barbárok összegraffitizték.

Pharaon halála után nevet változtatott cég, amelyet most Sturnus Property Management Kft.-nek hívnak és Ammar M. A. Abu Namous a tulajdonosa, a télvíz beköszönte előtt ekkor még gyorsan újrabádogoztatta a konyha feletti tetőt, ám a tolvajok ekkor a déli melléképület vörösréz borítását kezdték el megbontani, amelynek több, mint a felét már elvitték. Bár a pusztulás állapotát jól szemléli a Minden határon át- Bp. Urbex csapat idén augusztusban készült felvételei, ám a valóság még ennél is drámaibb.

Az idióta tolvajok annyira megrémültek az egyik rendőrségi rajtaütés során, hogy menekülésük közben elfelejtettek beszállni a lopott szajré elszállítására a belső udvarban leparkoltatott Mazda B2200 Cab Plus típusú kisteherautójukba. Mivel a hátrahagyott platós kocsit a másik banda sem tudta beindítani, így inkább darabjaira szedték a rézkábelek után kutatva. Ennek sikeressége után örömükben össze is grafittizték a pickupot.AKTÁK

A Pharaon-ügy

• 2018. MÁJ 2.Összevesztek az arabok a magyar Pharaon-hagyatékon
• 2017. JÚL 20.Botka: Orbán “seftel” a magyar emberek biztonságávalNégy olyan ügyet említett, ami azt bizonyítja, hogy Orbán veszélybe sodorja Magyarországot.
• 2017. JÚL 19.Ghaith Pharaon magyar állampolgárságot akartA januárban elhunyt szaúdi sejk, aki Orbán szomszédságában vett telket, honosítási kérelmet is beadott. Az erről szóló információ valamiért nincs meg a bevándorlási hivatalnál. Máshol viszont igen.
• Forrás/index