| Mobile | RSS

Megint a dolgozók jogait csorbító irányba változtat a kormány a Munka törvénykönyvén

GAZDASÁGLegfontosabb

2022. november 21. – 11:04

Megint a dolgozók jogait csorbító irányba változtat a kormány a Munka törvénykönyvén

Üzemi dolgozók és gyárlátogatók láthatóak egy tükörben – Fotó: Illyés Tibor / MTI

Előd Fruzsina

Uniós jogharmonizáció volt az eredeti cél, de ha már hozzányúltak, faragtak még egy kicsit a Munka törvénykönyvén. A minimális szintre behúzott apai szabadság kapta a legnagyobb sajtóvisszhangot eddig, de a módosítás alapján a szabadságolástól kezdve a munkabeosztáson és a kiküldetéseken át az egészségügyileg alkalmatlanná váló dolgozók jogaiig sok minden változna hátrányosan.

2018 végén még az Fidesz-kormányok alatti egyik legkeményebb tüntetéshullámot indította el a Munka törvénykönyvének tervezett módosítása, ami a közbeszédben túlóratörvény illetve rabszolgatörvény néven híresült el. Ehhez képest most nem látni társadalmi ellenállást, pedig a kormány több ponton is a dolgozóknak hátrányosan változtatna a foglalkoztatás szabályain.

A november elején benyújtott, és várhatóan december elején az Országgyűlés elé kerülő csomag hivatalos célja az uniós jogharmonizáció, amelyet több hónapos késéssel sikerült végre összehozni. Csakhogy az EU-irányelvekhez fazonírozás mellé becsúszott néhány olyan módosítás, amelyek miatt a magyar munkavállalók az eddiginél is kiszolgáltatottabbak lesznek a munkaadójuknak.

Belecsempésztek még ezt-azt

A Munka törvénykönyvének módosítása azért vált szükségessé, mert a jelenlegi változat helyenként nem felel meg uniós irányelveknek. A munka és magánélet egyensúlyáról szóló, illetve a kiszámítható munkafeltételekről szóló irányelvekhez való hozzáigazítást 2022. augusztusi határidővel kellett volna meglépnie Magyarországnak, némi csúszással novemberben sikerült benyújtania a törvénymódosítást Semjén Zsoltnak.

A késlekedés a kisebbik baj, a Magyar Szakszervezeti Szövetség szerint a valódi probléma az, hogy

a javaslat fontos pontokon még tovább gyengíti a munkavállalók jogait a foglalkoztatókkal szemben.

Az irány az elmúlt évek kormányzati lépései után aligha meglepő: az új Munka törvénykönyvének elfogadása, vagyis 2012 óta zajlik a munkavállalói jogok szisztematikus felpuhítása Magyarországon. A kormány és szövetségesei nem csinálnak titkot belőle, hogy a relatíve olcsó és szűk jogi keretek közé szorított magyar munkaerőt tartják az ország egyik fő versenyelőnyének más gazdaságokhoz képest.

A kifogásolt paragrafusoknak részben nincs is közük az uniós elvárásokhoz, a salátatörvények logikáját követve bújnak meg ártalmatlan szövegjavítások és jogharmonizációs célú átfogalmazások között. Úgy tudjuk, a szakszervezetek mindössze a Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fóruma (VKF) aktuális ülése előtt másfél nappal kapták meg véleményezésre a tervezetet, majd magán az egyeztetésen világossá vált, hogy alkura nincsen tér, a csomagot változatlan formában nyújtották be.

A MASZSZ nyolc pontban fogalmazott meg éles kritikát a javaslatról. A szervezet jogi elemzése szerint a szabadságolástól kezdve a munkabeosztáson és a kiküldetéseken át az egészségügyileg alkalmatlanná váló dolgozók jogaiig sok minden változna hátrányosan, és még az uniós jogharmonizációt célzó módosításokat is minimumra (vagy még az alá) tekerték.

Könnyebben kirúghatják, aki egészségügyi okból nem tudja ellátni korábbi munkáját

A tervezet bevezeti a „munkakör ellátásra egészségügyi okból alkalmatlan” fogalmát és ezekre az esetekre megkönnyíti a munkaadóknak az érintett munkavállaló elküldését. Ez leginkább a fizikai dolgozókat érintheti hátrányosan, náluk fordulhat elő gyakrabban, hogy tartós egészségkárosodás miatt nem képesek korábbi pozíciójukban dolgozni. Ha valaki ilyen helyzetbe kerül (vagyis nem kapja meg az foglalkozás-egészségügyi vizsgálaton a megfelelő papírt), akkor a munkaadó eddig választhatott, hogy keres neki másik pozíciót a cégen belül (amelynek ellátására alkalmas), vagy elbocsátja, de utóbbi esetben viszonylag szigorú feltételeknek kellett megfelelni: járt a dolgozónak a végkielégítés, a felmondási idő egy része alóli felmentés.

Ezzel szemben ha a törvénymódosító átmegy, a munkakör ellátásra egészségügyi okból alkalmatlan személy maradhatna úgy munkaviszonyban a cégnél, hogy nem keresnek neki másik munkakört, de nem is rúgják ki, hanem egyszerűen nem dolgozik és így nem jár neki munkabér. Ebben az esetben nyilván inkább magától felmond majd a munkavállaló, ez pedig a cégnek kedvez, hiszen nem kell elbocsátania, megspórolja a végkielégítést.

Apasági szabadság a lehetséges minimumon

Az uniós irányelv minimum 10 napban határozza meg az apukák által kivehető fizetett szabadságot, mivel Magyarországon eddig csak 5 nap járt (ikrek után 7), ezen mindenképp változtatni kellett. Az EU szándéka szerint ennek fizetett szabadságnak kell lennie, amelyre a távolléti díj legalább 70 százaléka jár a dolgozónak. A kormány egy fura húzással úgy oldaná meg ezt, hogy az eddig is járó szabadságra (tehát az 1-5. napig) 100% jár, a 6-10. napig azonban már csak 40%. A MASZSZ szerint nehéz mást látni emögé, mint hogy a kormány nem akarja, hogy az apaszabadság második felét is kivegye az apák nagy része, ez a megoldás ugyanis ellenérdekeltté teszi őket ebben.

Egy családnak általában nem kevesebb, hanem több pénzre van szüksége a gyereke érkezésekor, így csak a jómódúak engedhetnék meg maguknak, hogy éljenek a hosszabb (bár uniós viszonylatban még így is a minimumot jelentő) 10 napos lehetőséggel. A módosítás emellett nincs tekintettel az ikerszülésekre, míg az előző verzióban az ikres apák 7 napot kaptak 5 helyett, mostantól nem járna több nap nekik. A MASZSZ úgy véli, az apasági szabadságnak legalább 15, ikrek esetén pedig 20 munkanaposnak kellene lennie, és teljes idejére járnia kéne a távolléti díj 100%-ának.

Megszűnhet a szabadság, amelynek időpontjáról a dolgozó dönthet

A szabadságolás aktuális rendje, hogy a dolgozó összesen 7 napnyi szabadságát akkor veheti ki, amikor ő szeretné, a többiről a törvény szerint a munkaadó dönthet. A módosítóban viszont elrejtettek egy olyan pontot, ami alapján a munkáltató „kivételesen fontos gazdasági érdek vagy a működését közvetlenül és súlyosan érintő ok esetén” megtagadhatja még ennek a 7 napnak a kivételét is a dolgozó által kért időpontban.

A szöveg alapján a jogalkotó szándéka valószínűleg nem az, hogy ezt a mindennapokban alkalmazzák, ugyanakkor mivel aluldefiniált a „kivételesen fontos gazdasági érdek”, fogalma, könnyen elképzelhetőek visszaélések.

Szülői szabadság 4 hónap helyett 44 nap

Az uniós irányelv azt is előírta Magyarországnak, hogy vezessük be a gyerekesek számára a gyerek 8 éves koráig járó, évi 4 hónapos szabadságot. Ennek nem kell fizetett szabadságnak lennie, de opcionálisan mindkét szülő számára lehetővé kellene tenni a kivételét. A parlamentnek benyújtott javaslatban viszont 4 hónap (több mint 60 munkanap) helyett csak 44 nap szerepel. A MASZSZ álláspontja szerint tehát ezen a ponton konkrétan nem is sikerült megfelelni a jogharmonizációnak.

A munkavégzés helyére vonatkozó szabály fellazítása

A módosítóban egy olyan szövegváltozás is szerepel, amely a MASZSZ értelmezése szerint a mostaninál kötetlenebb módon tenné lehetővé a dolgozók külső helyszíni munkavégzését. A Munka törvénykönyve szerint ugyan eddig sem volt kötelező a munkaszerződésben pontosan meghatározni a munkavégzés helyét, de az ilyen esetek miatt szerepeltették a törvényben a „szokásos munkavégzési hely” fordulatot. Ennek függvényében lehetett aztán beszélni külső helyszíni munkavégzésről (= bármi, ami nem a szokásos hely).

A módosítóban „szokásos munkavégzési helyet” most lecserélik arra, hogy „a munkakörben szokásos munkavégzési hely”. Első ránézésre nincs túl nagy különbség, de a szakszervezeti jogászok szerint az apró módosítás megnyithatja a terepet a tágabb értelmezéshez olyanok esetében, akiknél valamilyen utazás is beleérthető a munkába.

A kiküldetésekre, kirendelésekre eddig különféle korlátozások voltak érvényben (például évi 44 munkanapra lehetett maximum kirendelni valakit), és bizonyos családi helyzeteknél (pl. egyedülálló szülő, terhes és kisgyerekes nő) ki is volt zárva, hogy a dolgozó a megszokottól eltérő helyszínen legyen köteles dolgozni. A MASZSZ-nál úgy gondolják, az új megfogalmazás túl tág, újabb bizonytalansági faktort visz a munkavégzésbe.

Túl rövid határidő a beosztás módosítására

A munkabeosztás, illetve annak változékonysága bizonyos szektorokban eddig is érzékeny kérdés volt, épp ezért kollektív szerződésben kellett rögzíteni, milyen határidőkkel lehet rajta módosítani. Ennek elsősorban azért van jelentősége, mert a normál, jogszerűen módosított beosztáson felül jönnek képbe az olyan pluszok, mint a túlóradíj vagy az állásidőre fizetett összeg. Magyarán a kollektív szerződés vonatkozó pontja határozza meg, mennyire drága dolog a cégnek, hogy rövid határidőkkel variálja a dolgozók munkaidejét.

Erre eddig nem vonatkozott kikötés a Mt.-ben, a cégvezetés és a dolgozók egyezkedésén múlt, hogyan szerződnek. Az új módosító viszont 48 órában határozná meg a kollektív szerződésben rögzíthető változtatás lehetőségét. A MASZSZ szerint maga a törvényben rögzített határidő eredeti szándéka szerint korlátozni akarja a munkaadók ilyen irányú mozgásterét, ám ha már ebbe az irányba lép, nehezen érthető, hogy miért ilyen rövid határidőt szab. Ebben a formában a dolog még visszafelé is elsülhet, ugyanis ráirányíthatja a figyelmét erre a lehetőségre olyan cégeknek is, akik eddig nem, vagy nem ilyen szűk időkeretben éltek vele – vélik.

„Rideg marhatartásra” emlékeztet, ahogy a magyar dolgozókkal bánnak

A Telexnek László Zoltán, a Vasas Szakszervezeti Szövetség alelnöke kommentálta a készülő módosítást. László arról beszélt: ahogy az elmúlt évek gyakorlatában ezt már megszokták, nem előzte meg érdemi egyeztetés a szakszervezetekkel a törvénytervezet benyújtását. Szerinte a javaslatból – amennyiben megszavazzák – összességében az következik, hogy

a dolgozó a magánéletét akkor éli, amikor megengedik neki.

A szabadság kivételét korlátozó pontról azt mondta, üzleti érdeket a szabadság kiadásának megtagadására mindig lehet találni, ezért a módosítás veszélyes ajtót nyit ki. További problémának nevezte, hogy korábban a szabadságok egyharmadával rendelkezett a dolgozó, tehát már ennek 7 napra csökkentése is visszalépés volt az idősebb munkavállalóknak, ám most még ezt is elvehetnék. László szerint a munkaidőkeretben dolgozók szabadságolási helyzete eddig is átláthatatlan és kedvezőtlen volt, az a szabály például, amely szerint minden tárgyévben kellene hogy jusson mindenkinek egybefüggő 14 nap pihenőidő, alig valósul meg.

A szülői- és apai szabadságot érintő módosítások „cinikus és családellenes” megközelítésre utalnak a névleg családbarát kormányzattól a Vasas alelnöke szerint „Családokról beszélünk, de valójában sem az apa, sem az anya nem ér rá szülőnek lenni, a munkáltatói érdekek átírják a családi életet”, mondta László.

Szerinte aki azt gondolja, hogy ettől versenyképes a magyar gazdaság, az nagyon nagyot téved, ugyanis a cudar munkakörülmények miatt már most akkora fluktuáció van a feldolgozóiparban, ami már visszaveti a hatékony termelést:

állandóan jönnek-mennek a munkavállalók, az új embereket be kell tanítani, miközben agyonhajszoltak a régi kollégák és rosszul érzik magukat a munkahelyükön. Ez hosszabb távon nézve a cégeknek sem jó, de a társadalom minden más részére is kihat, ha az emberek elégedetlenek a munkájukkal és úgy érzik, kizsákmányolják őket. László Zoltán szerint „nem úgy kéne gondolni a magyar dolgozókra, mint a rideg marhatartásra”.

A tervezet előadójaként megjelölt technológiai és ipari miniszter, Palkovics László azóta lemondott, tárcája pedig a megszűnés útjára lépett, feladatait mások veszik át. A szakszervezeti aggályokkal kapcsolatban kerestük a jogutódként megnevezett minisztériumokat, a Miniszterelnöki Kabinetirodát és a Miniszterelnökséget, ha válaszolnak, közöljük.

fecsego.eu/Telex

Leave a Reply 152 megnézve, 1 alkalommal mai nap |