| Mobile | RSS

A Norvég Alapból érkező friss támogatásokat is a korrupció megfékezéséhez szolgáló intézkedésekhez köthetik

Miközben Magyarország megint megakadályozott egy közös nyilatkozatot.

Szerző
Halmai Katalin (Brüsszel)

Publikálva:2022.11.28. 06:00

A Norvég Alapból érkező friss támogatásokat is a korrupció megfékezéséhez szolgáló intézkedésekhez köthetik
Fotó:ATTILA KISBENEDEK| Forrás:AFP

Nem tudom, hogyan lehet kimozdulni erről a holtpontról – fogalmazott lapunknak egy névtelenséget kérő brüsszeli forrás azzal kapcsolatban, hogy az Európai Gazdasági Térséghez (EGT) tartozó országok november 23-iki brüsszeli ülésükön megint nem tudtak közös nyilatkozatot elfogadni a magyar kormány ellenállása miatt. Ez volt sorrendben a harmadik alkalom, hogy Budapest vétóján megbukott az uniós zsargonban következtetéseknek nevezett szöveg elfogadása.

Sajnáljuk, hogy nem sikerült jóváhagyni a következtetéseket, pedig minden fél komoly erőfeszítéseket tett – mondta lapunknak Eva Hrncirová, a kormányközi EU Tanács soros elnöki posztját betöltő Csehország brüsszeli szóvivője.

Az EGT-t alkotó európai uniós tagállamok, valamint Liechtenstein, Izland és Norvégia miniszterei évente kétszer üléseznek az EU székhelyén, ahol az EU27-eket a soros elnök tárcavezetője képviseli.

A mostani tanácskozáson külön hangsúlyt kaptak az energiabiztonság kérdései, ami azért is bír jelentőséggel, mert Norvégia lett az EU első számú gázszállítója. 

Mindkét fél sajnálatát fejezte ki amiatt, hogy nem született közös nyilatkozat, de ennek nincsenek következményei az együttműködésre nézve – válaszolta lapunknak egy uniós illetékes, aki nem kívánta kommentálni a magyar magatartást, csak annyit jegyzett meg, hogy „minden részes állam kifejezte a kooperáció elmélyítésére irányuló politikai akaratát és teljes támogatását az EGT-megállapodás mellett”.

Egy, az eseményeket közelről ismerő brüsszeli forrás szerint megismétlődött, ami idén májusban és tavaly novemberben történt, amikor a miniszteri ülést előkészítő tárgyalások során Magyarország képviselője közölte: csak akkor járul hozzá a közös nyilatkozathoz, ha az tartalmazza, hogy a norvégok megszegték az EU-val szemben vállalt pénzügyi kötelezettségeiket. Ez a javaslat ahogy korábban, úgy most is elfogadhatatlan volt a három EU-n kívüli ország számára, így kudarcot vallottak a konszenzust célzó erőfeszítések.

Megkerestük Magyarország brüsszeli Állandó Képviseletét, hogy mi az oka a folyamatos bokkolásnak, de nem kaptunk választ.

Több brüsszeli forrásunk azonban megerősítette, hogy a háttérben a magyar-norvég kétoldalú vita áll.

Izland, Liechtenstein és Norvégia két pénzügyi alapon keresztül támogatja az EU felzárkózásra szoruló országait annak fejében, hogy hozzáfér a közösség egységes piacához.

Az egyik kedvezményezett Magyarország, amely a 2020-ban lezárult hétéves költségvetési időszakban a két eszközből 77 milliárd forintot (akkori árfolyamon 214,7 millió eurót) kapott volna. A Budapest és Oslo között kirobbant konfliktus miatt végül egy fillér sem érkezett.

A vita 2014-ig nyúlik vissza, amikor a magyar kormány az ellenőrzése alá akarta vonni a Norvég Alap civil szervezetekre jutó forrásainak — mintegy 4 milliárd forintnak — az elosztását. Kivette az alapkezelő Ökotárs Alapítvány kezéből a finanszírozás lebonyolítását és rábízta a Széchenyi Programiroda Kft-re. Norvégia erre felfüggesztette a két alapból járó összes támogatást azon az alapon, hogy Magyarország egyoldalúan megváltoztatta az elosztás rendszerét. Az ezt követő tárgyalásokon nem sikerült olyan alapkezelőt találni, amely mindkét félnek megfelelt volna, és Magyarország inkább veszni hagyta a hét évre szóló teljes 77 milliárdot.

A kudarc után Orbán Viktor kormányfő arra kérte a minisztereit, hogy találják meg a szükséges lépéseket az oslói „kötelezettségszegésre”. Az egyik ilyen első lépés volt a kormány tavaly novemberi vétója az EGT országok brüsszeli tanácskozásán. A formáció csaknem 30 éves történetében még nem volt példa rá, hogy nem sikerült jóváhagyni egy zárónyilatkozatot.

Idén júniusban megkezdődtek a tárgyalások a három ország újabb, 2021-2027 közötti pénzügyi hozzájárulásáról a közösség 15 fejletlenebb tagállama számára. Az EU27-ek nevében eljáró Európai Bizottság kérdésünkre korainak tartotta megjósolni, hogy mikor születik megállapodás a finanszírozás nagyságáról, a támogatandó ágazatokról és az egyes tagállamoknak jutó pontos összegekről. Egy brüsszeli forrásunk szerint a három északi ország az alapokból továbbra is kiemelten kívánja támogatni a civil szervezeteket és a jogállamiság érvényesülését. Gondolkodnak azon is, hogy a pénzek odaítélését ezután a rendszerszintű korrupció megfékezését szolgáló intézkedésekhez kössék, hasonlóan az uniós eljáráshoz, amely jelenleg Magyarország ellen zajlik. De erről a lehetőségről a hármak egyelőre maguk között egyeztetnek.

Rossz az időzítés

Az Európai Bizottság – mint arról beszámoltunk – várhatóan épp ezen a héten teszi közzé javaslatát arról, hogy függesszék fel a Magyarországnak 2021-2027 között járó felzárkóztatási támogatások harmadát – 7,5 milliárd eurót (nagyjából 3000 milliárd forintot) – az uniós pénzek felhasználásával kapcsolatos és a jogállami normák megszegéséből eredő kockázatok miatt. Az EB arra készül, hogy a magyar helyreállítási tervnek ugyan zöld utat ad, de a mintegy 5,8 milliárd euró (2300 milliárd forint) vissza nem térítendő támogatás odaítélését nagyon szigorú feltételekhez köti.

fecsego.eu/népszava.hu

www.fecsego.eu nemzetközi hirportál az EU,EP,EB média-sajtó partnere
Leave a Reply 58 megnézve, 1 alkalommal mai nap |