| Mobile | RSS

Vecsésből nem lesz Dallas, de a Mol megpróbálja

Az új vecsési kút adhatja a közeljövőben a nyolcezer eddig magyarországi egység olajkitermelésének tizedét. De az önellátás mégis hiú ábránd.

Szerző
Marnitz István

Publikálva:2022.11.28. 20:15

Vecsésből nem lesz Dallas, de a Mol megpróbálja
A Mol tovább kutat a területen újabb olajforrások után| Fotó:Ladjánszki Máté| Forrás:Népszava

Az országnak örömteli, a települést évi tízmilliós nagyságrendű iparűzési adóbevétellel kecsegteti és nem zavarja a lakosságot – vélekedett lapunknak Szlahó Csaba, Vecsés kormánypárti polgármestere a területükön talált nagy mennyiségű olaj kapcsán a kutatásokat végző Mol tegnapi sajtóbejárásán. A megelőző, közterületen végzett talajvizsgálatok szintén nem zavarták a lakosságot. A telek tulajdonviszonyairól, az esetleges spekulációkról különböző forrásokból annyit tudtunk meg, hogy a föld alatt talált minden nyersanyag a magyar államé, a terület kutatási jogát a Mol nyerte meg, a találattal kecsegtető – jelen esetben tanyás – helyszíneket pedig kisajátítják. A jogi helyzet a telektulajdonosoknak nem biztosít túl tág alkuhelyzetet, ami nem is eredményez busás hasznot.

A Mol 2015-ben nyerte el a Dány elnevezésű koncessziós terület kutatási jogát az államtól, ami jelen állás szerint 2024-ig áll fenn – tudtuk meg az eseményen Uhrinyiné Gergely Eszter kutatási vezetőtől. Igaz, találat esetén ezzel több évtizedes kitermelési jog jár. Bár így jelenleg a Vecsés-2 jelű kút is kutatási állapotú, a 2100 méter mélyen lévő találatból napi 85 tonna – száz köbméter – olaj már ma is a felszínre kerül – közölte Homonnay Ádám, a Mol Magyarország kutatás-termelési igazgatója. Ez a mennyiség akár napi 130 tonnára – körülbelül ezer hordóra – is emelkedhet, illetve a mező 15 év alatt merülhet ki. A területen lévő jelenleg ideiglenes kitermelőberendezéseket kitermelésre állítva véglegesek váltják majd fel, amelyek az olaj belső nyomásának csökkenésével is változnak. A Vecsés-2 kút kutatási költségeit az igazgató kétmilliárd forintra becsülte, de a területen a Mol további fúrásokat is tervez. Az olajcsoport jövőre 40 milliárd, az elkövetkező fél évtized során pedig 200 milliárd forintot szán magyarországi olaj- és gázkutatásokra.

A vecsési olaj a magas paraffintartalom miatt alig-alig folyékony, már szinte szilárd állagú. A mező különlegessége, hogy az olajat nem kíséri földgáz. 

A kibányászott nyersanyagot naponta szállítják innen el tartályautókkal a Mol százhalombattai Dunai Finomítójába (Dufi), amely feldolgozási képességének a Vecsésről most szállított mennyiség valamivel több mint a fél százalékát teszik ki. Bár a jobb minőségű, például Brent típusú – Magyarországon leginkább az algyőihez hasonló – olajoknál valamivel olcsóbb, feldolgozása nem kihívás a Dufinak. A tevékenység így is messzemenőkig megéri a Molnak: országos átlagban a kitermelési költség hordónként 7 dollár, amin felül az olajcég – évi több százmilliárd forintra rúgó – bányajáradékot és extraadót is fizet. Viszonyításképp, a Brent (mostanság épp esésben lévő) hordónkénti ára 82 dollár.

Fotó:Ladjánszki Máté

| Forrás:Népszava

Magyarországon a kőolaj- és gázkitermelés a szocializmus idején élte virágkorát. Azóta a hazai mezők egyértelműen a lassú, de biztos kimerülés jeleit mutatják. Jelenleg az évente feldolgozott, körülbelül 6 millió tonna kőolaj tizede származik hazai kitermelésből. (A 90 százaléknyi behozatal döntő többsége orosz eredetű, de az Adria-vezetéken tengeri szállítmányok is érkeznek Százhalombattára.)

A vecsési találat a csúcson a hazai kitermelés körülbelül tizedét teszi majd ki.

A helyzetre jellemző, hogy az ország területén körülbelül 8 ezer kutat tartanak nyilván, amelyek közül mintegy 5 ezret birtokol a Mol. Ezek közül körülbelül ezer termel. 

Ugyanakkor az egy kútra eső kitermelés oly csekély, hogy az egyetlen vecsési egység ezek hozamának körülbelül tizedét képviseli. A helyzetet leginkább a 60-as évek közepén felfedezett algyői olaj- és gázmezővel jellemezhető, amely a 80-as években az ország olaj- és gázigényének több mint a felét elégítette ki – ismertette a helyszínen Kardos László régióvezető. Mostanára ugyanakkor a dél-alföldi településen kitermelt „kondenzátum” 98 százaléka víz. Az algyői mező több ezer kútjából – a vizet visszasajtolva – jelenleg naponta körülbelül 350 tonna kőolaj kerül a felszínre. Ez a mennyiség így megegyezik az egyetlen vecsési kút termelésének nagyságrendjével. Illetve, ha Vecsés térségében még több olajat találnak, úgy az onnan származó mennyiség akár el is érheti az algyői szintet.

Fotó:

| Forrás:

Bár tehát a Vecsésen talált kőolajból sem a Pest megyei településből, sem Magyarországból nem lesz se Dallas-, se Texas, a találat igencsak jól jön a mostani, különösen üzemanyag-szegény időkben. Igaz – amint azt a polgármestertől megtudtuk – Vecsésen nincs ellátatlan kút. Az más kérdés, hogy az Algyő felé pihenőként igénybe vett Mol-egységen éppenséggel nem volt elérhető a hatósági áras üzemanyag.

Leave a Reply 70 megnézve, 2 alkalommal mai nap |