| Mobile | RSS

A kormányzat által az EU felé eljátszott társadalmi egyeztetésnek így az égvilágon semmi értelme nincs

A kormányzat által az EU felé eljátszott társadalmi egyeztetésnek így az égvilágon semmi értelme nincs

2023. január. 10. 12:05 2023. január. 10. 12:30 ITTHON

Lengyel Tibor POLITIKA+

Több tucat, már az EU-s pénzszerző vállalásoknak megfelelő társadalmi egyeztetés zárult le törvénymódosításokról, kormányrendeletekről. Mindnél az lett az eredmény – részletek közlése nélkül –, hogy „érdemi észrevétel nem érkezett.” A társadalmi párbeszédet az Orbán-kormány jobban szereti a maga által kreált nemzeti konzultációkkal letudni, még ha azoknak sincs semmi értelmük.

Száznál több törvényt, jogszabály-módosítást és kormányrendelet-változtatást bocsátott társadalmi vitára a kormányzat azóta, hogy tavaly októberben az EU nyomására, az uniós pénzek lehívása érdekében törvényben rögzítették, hogy a kormányzat a tervezett jogszabályi változtatások 90 százalékát társadalmi vitára bocsátja, mielőtt elfogadná a parlament, vagy kiadnák rendeletben.

A kormány honlapjára az előzetes társadalmi egyeztetést előíró jogalkotási törvény tavaly októberi módosítása óta január 10-ig 102 jogszabálytervezetet töltöttek fel, köztük számos olyat, amely a törvényhozást, vagyis parlamenti vitát és szavazást megkerülve, kormányrendelettel léptettek hatályba, élve a háborús veszélyhelyzetre hivatkozva alkalmazott rendeleti kormányzással.

A társadalmi egyeztetést előíró, az Európai Bizottság felé tett vállalás értelméről, kicselezhetőségéről és számonkérhetőségéről még lesz szó, ám annyi haszna biztosan van, hogy ha nem is minden esetben, de előre látható, mit tervez a kormány. Az ilyesmi eddig jobbára csak utólag, a Magyar Közlönyben megjelent végleges szövegekből derült ki. Így viszont most előre tudtuk például, hogy

Érdekesség, hogy az is a kormány honlapjára társadalmi egyeztetés céljából felkerült kormányrendelet-tervezetből derült ki, hogy akár százmillió forintos bírság is kiszabható a kormányzati szervekre, ha megsértik a kötelező társadalmi egyeztetést előíró, EU-nak tett vállalást. A pénzbírságot a Kormányzati Ellenőrzési Hivatal állapítja meg és szabja ki – ezt a szervezetet amúgy Rogán Antal miniszter felügyeli.

Az eddig társadalmi vitára bocsátott 102 intézkedéstervezet mindegyikénél lejárt már a folyamatra előírt idő, ám a lezárult társadalmi egyeztetéseknek csak egy kisebb részéről közöl információt a kormány: január 10-ig mindössze 28-nak az eredményét töltötték fel. Ezeknél közös, hogy

  • egyiknél sem közlik, hogy hány észrevétel érkezett a társadalmi egyeztetés során,
  • egy esetben sem teszik közzé a beérkezett véleményeket, javaslatokat, hozzászólásokat,
  • mindegyiknél azt írják, hogy „érdemi észrevétel nem érkezett”, de nem közlik, mi számít érdeminek.

Ez alapján sokakban felmerülhet, hogy az EU-s források jelentős részének felfüggesztése alapján még mindig elégtelennek tűnő EU-s pénzszerző vállaláscsomag részeként elfogadott társadalmi egyeztetési előírásoknak mennyi értelmük van. Főképp úgy, hogy van olyan törvényjavaslat, amelynél bevallottan nem is számít, milyen eredményre jut a társadalmi egyeztetés, a svéd-finn NATO-csatlakozás megszavazása például ilyen:

Az is megkérdőjelezi a társadalmi egyeztetés értelmét, hogy az érthető kivételek – bizonyos, érzékeny honvédelmi, nemzetbiztonsági, pénzügyi döntéseket nem kell vitára bocsátani – mellett is hagyott magának kiskaput a kormány. Az egyeztetési előírás csak a Magyar Közlönyben megjelenő döntésekre szól, ám a kormány egyre több olyan rendeletet sorol abba a kategóriába, amelyeket nem kötelező a közlönyben nyilvánossá tenni, az ilyen határozatok létezéséről rendszerint teljesen véletlenül értesül a közvélemény. Itt írtunk róluk:

Az újabban alkalmazott EU-konform társadalmi egyeztetés sokban hasonlít az Orbán-kormányok által régóta használt, „saját fejlesztésű“ egyeztetésére, a nemzeti konzultációra. Előbbiét részben, utóbbi „témaválasztását” teljesen kontrollálni tudják a kormánypártok, ráadásul ami az eredményt illeti, a legutóbbi konzultációnál is kiderült, hogy súlyos hitelességi deficitje van. Ennek oka a független forrás által nem ellenőrzött részvételi adat, illetve a rendszerbe kódolt csalás lehetősége is, amiről itt írtunk:

Az EU felé tett vállalás előtti időkben – leszámítva persze a nemzeti konzultációkat – finoman szólva sem volt bevett gyakorlat a jogalkotás során a társadalmi egyeztetés. A kormányzati honlapon például csak öt ilyen kezdeményezést találunk – egyet 2022-ből, négyet pedig 2021-ből – ám arról egyiknél sincs adat, milyen eredménnyel zárultak.

Arra pedig, hogy 2021 előttről nincs is hasonló társadalmi egyeztetési felhívás a kormány oldalán, magyarázat lehet az, amit még 2019 nyarán közölt Orbán Balázs államtitkár, a kormányfő jelenlegi politikai igazgatója. Orbán Balázs 2019 júliusában egy ellenzéki írásbeli kérdésre, hogy január óta miért nem került fel a kormány honlapjára egy tervezet sem egyeztetésre, azt válaszolta:

a kormány más, részint informális csatornákon egyeztet.

Pedig már akkor is az volt a jellemző, hogy a kormány jelentős törvényeknél hagyta ki az egyeztetést, erre panaszkodott akkor az MTA, a CEU, a szülők és oktatási intézmények. A már akkor is előírt kötelezettség ugyanis aligha „pipálható ki” egy honlapra feltöltött szövegtervezet email-es véleményezési lehetőségével, a valódi társadalmi egyeztetés párbeszédet, tárgyalássorozatot feltételez az érintett szakmai és civil szervezetekkel, ám erre a legritkább esetben kerül sor, ha mégis, akkor előfordul, hogy csak kormányközeli szervezetekkel.

© Túry Gergely

Amikor még semmilyen szankciója nem volt, akkor is gyakran elszabotálták az Orbán-kormányok a társadalmi egyeztetést: a 2010-es választás után nagy lendülettel láttak hozzá az állam és a közigazgatás alapvető átalakításához, de szívesen kerülték még a látszategyeztetéseket is. Ezért a kormány a gombnyomogatás mellett akkor még fontos szerepet szánt a saját képviselőinek:

mivel a kabinet kezdetben nem szívesen „vett a nevére” lényegi változtatásokat, az új törvények és módosítások jelentős részét kormánypárti képviselők egyéni indítvány formájában nyújtották be – gyakran olyanok, akiknek közük sem volt az adott témához –, így pedig a szabályok szerint érdemi egyeztetés és tárgyalás nélkül fogadhattak el alapvető módosításokat.

A helyzet azóta sem javult, hiszen legutóbb például olyan fontos változtatásoknál mellőzték az egyeztetést, mint a katatörvény, vagy az egészségügyi, oktatási reformtervek. Amikor pedig az Orbán-kormány biztosítja a társadalmi egyeztetést, abban sincs mindig köszönet. Kirívó eset volt például az, amikor a 95 oldalas új ügyészségi törvény véleményezésére egy napot biztosítottak, vagy azt, amikor az ENSZ kínzás elleni egyezménye kihirdetéséről szóló jogszabályt már az egyeztetési határidő lejárta előtt benyújtották a parlamentnek.

Nem véletlen, hogy civil szervezetek tavaly ősszel, az új előírás apropóján figyelmeztettek: a társadalmi egyeztetés gyakorlatilag nem létezik, és ennek nem törvényi oka van, hanem „a politikai akarat és az elköteleződés teljes hiánya”. Kifogásolták, hogy a szankcionáló szerv, a KEHI nem független, továbbá kérdéses, hogyan tud eleget tenni az évi akár ezres nagyságrendű jogszabálytervezet egyeztetését ellenőrző feladatának, ráadásul a pénzbírság ellenére a jogrend része maradhat akár az egyeztetés nélkül hozott jogszabály is.

A hatalomtól független szerkesztőségek száma

fecsego.eu/hvg.hu

Leave a Reply 98 megnézve, 1 alkalommal mai nap |