| Mobile | RSS

Európa kétszer olyan gyorsan melegszik, mint a világ

 2023. január 24.  4 perc

SZÉMANN TAMÁSPETE LUCA

Több meteorológiai szervezet is arra hívja fel a figyelmet, hogy Európa átlaghőmérséklete aggasztó gyorsasággal emelkedik: 1990 óta évtizedenként átlagosan 0,5 Celsius-fok a felmelegedés mértéke, a világátlagot megduplázva. Jelenleg ez a kontinens a leggyorsabban melegedő földrész az egész világon. A nagy mértékű felmelegedésért javarészt az emberi tevékenység, leginkább az üvegházhatású gázok kibocsátása a felelős. A felmelegedéssel a rendkívüli hőség, az erdőtüzek és az áradások egyre gyakoribbá válhatnak, melynek komoly következménye lehet a társadalomra, a gazdaságokra és az ökoszisztémákra nézve.

A World Meteorological Organization (WMO) 2022 novemberi kiadványa szerint az elmúlt harminc évben Európa felszínközeli hőmérséklete kétszer olyan gyorsan emelkedett, mint a globális átlag. Vagyis a világátlagot megduplázva a leggyorsabban melegedő kontinensnek tekinthetjük Európát, 1990 óta évtizedenként 0,5 Celsius-fokos melegedéssel.

Aggodalomra adhat okot emellett az is, hogy a 2012 és 2021 közötti időszakot nézve 1,11-1,14 Celsius-fokkal volt melegebb a globális átlaghőmérséklet az iparosodás előtti szinthez képest, vagyis ez az eddigi legmelegebb évtized. A felmelegedésért leginkább az emberi tevékenység, különösen az üvegházhatású gázok (ÜHG-k) kibocsátása a felelős.

Az európai szárazföldi hőmérséklet ugyanebben az időszakban átlagosan 1,94-1,99 Celsius-fok körül emelkedett. A műszeres feljegyzések kezdete óta Európában a 2020-as évet tartjuk számon az eddigi legmelegebbnek, amikor az iparosodást megelőző időszakhoz viszonyítva (1850-1900) az anomália 2,51 és 2,74 Celsius-fok között alakult. A kiadvány szerint ekkor különösen nagy felmelegedés volt megfigyelhető Kelet-Európában, Skandináviában és az Ibériai-félsziget keleti részén.

A felmelegedés lassításának érdekében az uniós tagállamok a párizsi megállapodásban kötelezettséget vállaltak arra, hogy az emelkedést 1,5 Celsius-fokra korlátozzák. Azonban az European Environment Agency (EEA) úgy látja, hogy az üvegházhatású gázok globális kibocsátásának drasztikus csökkentése nélkül még a 2 Celsius-fokos határértéket is bőven túllépjük, még 2050 előtt. Az előrejelzéseik szerint a hőmérséklet az európai szárazföldi területeken ebben az évszázadban a globális átlagnál jóval nagyobb mértékben fog emelkedni.

A várható CO2 kibocsátásunk alapján többféle szcenáriót vázolnak fel, egy forgatókönyvük 1,2-3,4 Celsius-fok között jósolja a szárazföldi hőmérséklet emelkedését, de

a 4,1-8,5 Celsius-fok közötti melegedést is elképzelhetőnek tartják a század végére.

A legnagyobb mértékű anomália Északkelet-Európában, Észak-Skandináviában és a mediterrán országok szárazföldi területein fordulhat elő. A legalacsonyabb Nyugat-Európában, azon belül is az Egyesült Királyságban, Írországban, Nyugat-Franciaországban, a Benelux államokban és Dániában várható.

Hőség, erdőtüzek, áradások

A globális felmelegedés hatásai már az elmúlt években is egyértelműen érezhetőek voltak. Az alpesi gleccserek 1997 és 2021 között 30 métert veszítettek jégvastagságukból. A grönlandi jégtakaró olvadása hozzájárul a tengerszint emelkedésének felgyorsulásához. 2021 nyarán például Grönland legmagasabb pontján, a Summit állomáson először regisztráltak csapadékot.

2021-ben az extrém időjárási és éghajlati események több száz halálos áldozatot követeltek, több mint félmillió embert érintettek közvetlenül, és a kiadvány szerint több mint 50 milliárd dollárnyi gazdasági kárt okoztak. Az események mintegy 84 százaléka árvíz vagy vihar volt.

A Meteorológiai Világszervezet (WMO) legfrissebb jelentése szerint a felmelegedési tendencia folytatódásával a rendkívüli hőség, az erdőtüzek, az áradások és az éghajlatváltozás egyéb következményei komoly hatással lesznek a társadalomra, a gazdaságokra és az ökoszisztémákra is.

Az éghajlatváltozással együtt az időjárással, éghajlattal és vízzel kapcsolatos katasztrófák a jövőben várhatóan növekedni fognak. Ezek a szélsőséges időjárási események pedig az egészségre és az infrastruktúránkra nézve meg súlyosabb károkat okozhatnak a jövőben.

Egyre gyakoribbá válhatnak a hőhullámok okozta halálesetek és megbetegedések. Előrejelzéseik szerint a zoonózisok (az állatról emberre terjedő fertőző betegségek) és az élelmiszer-, víz- és vektorok által terjesztett betegségek száma növekedhet. Valamint az éghajlatváltozás okozta változások a pollenek és spórák termelésében és eloszlásában az allergiás megbetegedések növekedéséhez vezethetnek.

Továbbá a szélsőséges események, mint például a hőhullámok, heves felhőszakadások, erős szél, szélsőséges tengerszint a jelenlegi közlekedési infrastruktúrát szintén veszélyeztetik. A közlekedési infrastruktúra nagy része a különböző időjárási jelenségek küszöbértékeire vonatkozó történelmi értékek alapján épült, és így nem ellenálló a jelenlegi extrém jelenségekkel szemben.

Van némi jó hír

A WMO jelentése némi pozitívumként számol be arról, hogy számos európai ország sikeres volt az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentésében az elmúlt évtizedekben. Az Európai Unióban összesítve 31 százalékkal csökkent az üvegházhatású gázok kibocsátása 1990 és 2020 között, 2030-ra pedig nettó 55 százalékos csökkentési célt tűztek ki.

Az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodás terén a határokon átnyúló együttműködésekkel szintén tudott sikereket elérni a kontinens, különösen a transznacionális vízgyűjtőkön keresztül. Az előrejelző rendszerek biztosításával a lakosság mintegy 75 százaléka védett. „A hőséggel szembeni cselekvési tervek számos életet mentettek meg a szélsőséges melegtől” – olvasható a jelentésben.

Pete Luca

fecsego.eu//

Leave a Reply 62 megnézve, 3 alkalommal mai nap |