FECSEGŐ

Szabó Dániel2023. február 07. 16:50

A magyar gazdasági növekedés már szinte teljes mértékben az Európai Uniótól érkező forrásoktól függ. Viszont a Vienna Institute for International Economic Studies friss elemzése szerint komoly esély mutatkozik ezek további késésére, így 2023-ban 1 százalékkal zsugorodhat a hazai GDP. Mindebben jelentős szerepe van a már tavaly megmutatkozó strukturális problémáknak.

Ahogy arról a héten beszámoltunk, a Standard & Poor’s szerint a januári leminősítés után további negatív lépések fenyegetik Magyarország adósbesorolását, amennyiben nem sikerül megállapodni az uniós források folyósításáról. A hitelminősítő szerint a Brüsszelből érkező pénzek jelentős és tartós elmaradása akár újabb leminősítést is indokolhat. Sőt, arra is tesznek utalást, hogy az Európai Bizottság által a jogállamisági eljárás miatt felfüggesztett 6,3 milliárd eurónyi forrás elvesztése is hozhatna további lépést.KAPCSOLÓDÓ CIKKÜNK2023. 02. 07.

Kemény figyelmeztetés érkezett: hamar a bóvli kategóriában találhatja magát Magyarország az EU-források nélkül

2023. 01. 31.

Két lesújtó vélemény után mennyi félnivalója van Magyarországnak?

Most pedig egy másik elemzőközpont, a Vienna Institute for International Economic Studies (wiiw) is hasonló problémák miatt rontotta le Magyarország növekedési kilátásait Winter Forecast nevű tanulmányában.

A HÁROM HÓNAPPAL EZELŐTTI VÁRAKOZÁSUK SZERINT MÉG 0,2 SZÁZALÉKKAL BŐVÜLHETETT VOLNA A MAGYAR GDP, MOST VISZONT MÁR 1 SZÁZALÉKOS ZSUGORODÁST PROGNOSZTIZÁLNAK.

Részletes magyarázatukban szintén az EU-források hiányára vezetik vissza a pesszimista jövőképüket, de általános negatív trendeket is azonosítottak. Mint írják, a figyelemre méltó, 5 százalék körüli éves átlagos GDP-növekedés 2022-ben néhány aggasztó tendenciát leplez, különösen a növekedési ütem negyedévről negyedévre történő jelentős csökkenését.

A wiiw elemzése szerint a túlfűtöttség (amelyet a tavaly áprilisi általános választások előtt folytatott gazdaságpolitika idézett elő) rontotta a makrogazdasági egyensúlyt. Az egyensúlyhiány kezelésére bevezetett megszorító intézkedések egybeestek az ukrajnai háború nyomán drámaian romló kereskedelmi feltételekkel, a (belső és külső tényezők miatt egyaránt) felszálló inflációval és az uniós transzferek alacsony szintjével.

Összességében arra számítanak, hogy a növekedés lassulása 2023 első két-három negyedévében recesszióba torkollik – ez a magánfogyasztás és a beruházások zsugorodásának, valamint az export csak mérsékelt bővülésének következménye. Az éves GDP idén várhatóan enyhén csökken, amelyet 1 százalékra becsülnek. Ehhez viszont szükséges, hogy a költségvetési és a külső egyensúly valamelyest javuljon, viszont arra számítanak, hogy ez középtávon nem lesz fenntartható.

Az éves infláció valószínűleg az év elején 26 százalék körül tetőzik, majd fokozatosan csökken, az egész évre 16 százalékos átlagos pénzromlást prognosztizálnak.

Azonban ahogy azt már jeleztük, a fő kockázatot az uniós források körüli vita jelenti.

Elvileg még mindig nyitva áll az ajtó mind az EU gyorsfinanszírozási alapja, mind a hagyományos kohéziós politikai transzferek előtt; de ha a Bizottság ragaszkodik ahhoz, hogy előfeltételei teljesüljenek a folyósítás előtt, akkor hosszadalmas vitákra számíthatunk a magyar kormánnyal – ez a tényleges pénzmozgások késedelmével (vagy akár ismételt felfüggesztésével) járhat

– írják az elemzésben.

A wiiw szakértői viszont úgy látják, hogy az uniós forrásokra már rövid távon is nagy szükség van a puha landolás és a kiegyensúlyozottabb növekedéshez való visszatérés biztosításához.

Hasonlóan drámai növekedési visszaesésre csak egyetlen másik régiós államban, Lengyelországban számítanak, ahol a 2022-es 4,6 százalékos bővülés után idén már csak 1 százalék körüli lehet a növekedés. Mindezt hasonló körülmények okozzák, mint itthon: mindkét gazdaságmeg regionális viszonylatban is kiemelkedően magas inflációval küzd. Magyarországon a központi banknak jelentősen meg kellett emelnie a kamatlábakat a forint támogatása érdekében, ami a gazdasági aktivitást is megterhelte.  

Lengyelországban ugyan alacsonyabb az alapkamat szintje, 6,75 százalék az irányadó kamatráta, míg itthon az alapkamat 13, de az egynapos betéti szint 18 százalékos. Továbbá a varsói kormány is vitába került az Európai Bizottsággal a jogállamisági eljárás kezelését illetően és lassabb az uniós források transzfere.

Látnak biztató jeleket is

A wiiw elemzői az egész kelet- és dél-európai térségben az ipari termelés lassulásával és a fogyasztás visszaesésével számolnak. Az elmúlt évben például Csehország, Magyarország, Lengyelország, Bulgária, Törökország, Kazahsztán, Montenegró, Szerbia és Litvánia ellenállóbb volt, mint azt várni lehetett. Kérdés, hogy az ipari termelés 2023-ban milyen szinten maradhat, míg a lakossági fogyasztás itthon már decemberben is visszaesést mutatott a kiskereskedelmi volumenadatok alapján.

Összességében az is pozitívum, hogy az infláció 2023 elején már a térség legtöbb országában már tetőzhet. Ennek oka, hogy januárban a holland referenciaérték alapján számított európai gáz ára 2020 vége óta először csökkent éves összehasonlításban. Ez az olajárcsökkenéssel együtt azt jelzi, hogy az energiahordozók inflációra gyakorolt felfelé irányuló nyomása megszűnt, és ez 2023-ban sokkal kedvezőbb inflációs kilátásokat vetíthet előre.

Az infláció talán már elérte a csúcspontját: számos kelet- és dél-európai országban az inflációs ráta 2022 utolsó hónapjaiban csökkenő tendenciát mutatott. Bár 2022 őszéhez képest a legtöbb vizsgált országban felfelé módosították a 2023-as inflációs előrejelzésüket, Lengyelország és Magyarország kivételével mindegyik országban alacsonyabb inflációra számít a wiiw 2023-ban, mint 2022-ben.

VISZONT A MAGYAR PÉNZROMLÁS ÉVES MÉRTÉKE 16 SZÁZALÉK LEHET EBBEN AZ ÉVBEN, JÖVŐRE PEDIG MÁR CSAK 10 SZÁZALÉKRA VÁRJÁK AZ ÉVES ÁTLAGOS SZINTET.

Az euró-forint árfolyama esetében a bécsi közgazdászok úgy becsülik, hogy 410 forint lehet az éves középárfolyam, ami 2024-ben emelkedik csak 420 forintra.

A wiiw szakértői egyetlen másik vizsgált országban várnak még recessziót: Oroszországban, melyet a szankciók hosszútávú hatásai már elértek. Az olajársapka, az energiaexport és az ipari termelés visszaesése már jelentősen rontotta az orosz költségvetés mérlegét is. Úgy számolnak, hogy míg tavaly 2,5 százalékos lehetett az orosz gazdaság zsugorodása, addig ez idén 3 százalékra gyorsulhat.KAPCSOLÓDÓ CIKKÜNK2023. 02. 06.

Erasmus-vita: hosszabb kifutása lesz a kormány és Brüsszel vitájának

2023. 01. 26.

Nem győzte meg a kormány az Európai Bizottságot, még nem biztos az uniós források sorsa

Címlapkép: Getty Images.

fecsego.eu/