A Pegasus-bizottság szerint több tagállam EU-alapelvet sértve nem működik együtt vele////Dem Pegasus-Comité no, kooperéiere verschidde Memberstaaten net mat deem, wat géint d’EU-Prinzipien verletzt
2023. március 16. – 23:23

Schaller-Baross Ernő, a Fidesz európai parlamenti képviselője az EP 2023. március 16-i ülésén – Fotó: Európai Parlament
Az Európai Parlament Pegasus kémszoftver felhasználását vizsgáló parlamenti bizottsága csütörtökön felrótta a tagállamoknak, hogy nem elég együttműködőek. Februárban Varga Judit igazságügyi miniszteraz utolsó pillanatokban visszautasította, hogy találkozzon a testület Magyarországra látogató küldöttségével. (Facebookon sorosozással és dollárbaloldalozással indokolt.) A lojális együttműködés ugyanakkor az uniós kvázialkotmányban, alapszerződésben rögzített elv, amelyet a miniszter is gyakran emleget.
Magyarországot nem nevesítették a némák listáján
A képviselők a vizsgálócsoportjuk nevében szóbeli választ igénylő kérdést is benyújtottak „az alapszerződések őrének”, az Európai Bizottságnak, hogy miért nem tartatja be a lojális együttműködés alapelvét több tagállammal szemben.
Csakhogy a felsorolt országok között nincs ott Magyarország, mert még egy tavalyi kérdéssorról szól, amit Hollandia, Csehország, Dánia, Olaszország és Málta nem válaszolt meg. Tőlük sem a kormány, sem „parlamenti szervek” nem adtak információkat. (Az összes tagállam nevében az őket képviselő testület, az EU Tanácsa küldött egy közös választ is.)
Az Európai Bizottság így nem is reagált a magyar kikosarazásra, mert arról hivatalosan nem is volt szó a kérdésben, amelyről csütörtökön tartott vitát az Európai Parlament. Mairead McGuinness biztoselismételte, hogy a testület elítél bármiféle jogtalan hozzáférést személyes kommunikációhoz, a tagállami hatóságoknak és bíróságoknak pedig minden lehetséges eszközzel ki kell vizsgálnia az illegális megfigyeléseket. Az Európai Bizottság azt is tisztázta, hogy ugyan a nemzetbiztonság a tagállamok jogköre, de ettől még alkalmazniuk kell az uniós jogot, így az EU bíróságának esetjogát is. A titkosszolgálati megfigyelések használatát megfelelően kell felügyelni az alapjogok tiszteletben tartása mellett, intézményes fékekre és ellensúlyokra van szükség. Szerinte az Európai Bizottság kérdésekkel és a médiaszabadsági jogszabály tervezetében konkrét javaslatokkal intézkedett, és a testület a kezdetektől együttműködik a Pegasus-bizottsággal, de a tagállamoknak küldött kérdőívre adott válaszokról hivatalosan nem tud semmit.
Akkor mégis hogyan lett téma Magyarország?
Magyarországot hiába nem sorolták fel, a parlamenti bizottságot vezető Jeroen Lenaers a vita felvezetésében megemlítette, hogy szerinte
Magyarországon és Lengyelországban a kormányok „annyira félnek a fékektől és ellensúlyoktól, a demokratikus párbeszédtől”, hogy megtagadták a találkozást velük, „ami önmagában is botrány”.
A Fidesz volt pártcsaládjához, az Európai Néppárthoz tartozó Juan Ignacio Zoido Álvarez úgy gondolta, problémás a nemzetbiztonságra hivatkozni a szabadság és demokrácia ellen, mint ahogy azt szerinte a lengyel és a magyar kormány teszi, a szocialista Hannes Heide pedig Varga Judit sorosozós dollárbaloldalozását emlegette fel. (A néppárti Lukas Mandl még Várhelyi Olivér magyar biztos hülyézős megjegyzését is berángatta a vitába.)
A lengyel kormánypárt frakciójából, az Európai Konzervatívok és Reformerektől felszólaló Cristian Terheș szerint viszont az Európai Bizottság nem az alapszerződések, hanem a korrupció, az átláthatatlanság és a számonkérhetőség hiányának őre, mert a tagállami polgárok védelme helyett különleges érdekcsoportokat véd, amelyek ellenségesek a tagállamokkal.
Schaller-Baross Ernő, a Fidesz EP-képviselője úgy vélte, hogy
a testület a jogon kívül jár, amikor nemzetbiztonsági témában vizsgálódik, jelentést alkot, vagy éppen látogatást szervez Magyarországra.
Hatáskör hiányában egyértelműen csak politikai motivációi vannak annak, hogy az EP titkosszolgálati ügyekben akar vizsgálódni. Szomorú, hogy a lojális együttműködés elvét a testület arra próbálja felhasználni, hogy hatáskörhiányát pótolja és megpróbálja a jogszerűség köntösébe bújtatni, hogy az alapszerződéseket sértő módon jár el.
A Pegasus-bizottság februári budapesti látogatásáról ebben a cikkünkben írtunk.
fecsego.eu/telex
Dem Pegasus-Comité no, kooperéiere verschidde Memberstaaten net mat deem, wat géint d’EU-Prinzipien verletzt
- Mars 2023 | kommentéieren | Profiler/tabloid, EU Press Room, Europäesch Unioun De Conseil vun der Europäescher Unioun, europarl.europa.eu/news/en, europarl.hu, Fecsegő news, Blog vum Chefredakter, Ëffentlecht Liewen, Kultur, Ungaresch Helsinki Comité, Wëssenschaft / Wirtschaft, Wäiss Haus
auslännesch - Mäerz 2023 – 11:23
Dem Pegasus-Comité no, kooperéiere verschidde Memberstaaten net mat deem, wat géint d’EU-Prinzipien verletzt
Ernő Schaller-Baross, Member vum Europäesche Parlament vu Fidesz, bei der Sëtzung vum EP de 16. Mäerz 2023 – Foto: Europäescht Parlament
Balázs Márton
D’parlamentaresch Kommissioun vum Europäesche Parlament, deen d’Benotzung vun der Pegasus Spiounssoftware ënnersicht, huet d’Memberstaaten en Donneschdeg virgeworf net genuch ze kooperéieren. Am Februar huet de Justizminister Judit Varga am leschte Moment refuséiert mat der Delegatioun vum Verwaltungsrot op Besuch an Ungarn ze treffen. (Et gëtt duerch Serialiséierung an Dollarlénks op Facebook gerechtfäerdegt.) Gläichzäiteg ass déi trei Zesummenaarbecht e Prinzip, deen an der EU-quasi-Verfassung, Grondaccord verankert ass, deen de Minister och dacks nennt.
Ungarn gouf net an der Lëscht vun de Mutes genannt
Am Numm vun hirem Enquêtegrupp hunn d’Vertrieder och dem “Guardian vun de Grondverträg”, der Europäescher Kommissioun eng mëndlech Äntwert gefrot, firwat si de Grondprinzip vun der trei Zesummenaarbecht mat verschiddene Memberstaaten net respektéiert.
Ungarn gehéiert awer net zu de Länner, well et ëm eng Rei Froen aus dem leschte Joer geet, op déi Holland, Tschechesch Republik, Dänemark, Italien a Malta net beäntwert hunn. Weder d’Regierung nach “parlamentaresch Instanzen” hunn Informatioune vun hinne geliwwert. (Am Numm vun alle Memberlänner huet de Kierper deen si representéiert, de Conseil vun der EU, och eng gemeinsam Äntwert geschéckt.)
Esou huet d’EU-Kommissioun net mol op déi ungaresch Ausgrenzung reagéiert, well se net offiziell an der Emissioun ernimmt gouf, déi en Donneschdeg am Europaparlament diskutéiert gouf. D’Kommissär Mairead McGuinness huet widderholl, datt de Verwaltungsrot all illegalen Zougang zu perséinleche Kommunikatiounen veruerteelt, an datt d’Autoritéiten an d’Geriichter vun de Memberstaaten all méiglech Moyenë musse benotze fir illegal Iwwerwaachung z’ënnersichen. D’Europäesch Kommissioun huet och gekläert, datt obwuel d’national Sécherheet d’Kompetenz vun de Memberstaaten ass, se nach ëmmer d’EU Gesetz mussen applizéieren, och d’Jurisprudenz vum EU Geriicht. D’Benotzung vun der Intelligenz Iwwerwaachung muss richteg iwwerwaacht ginn, wärend d’Grondrechter respektéiert ginn, an institutionell Kontrollen a Gläichgewiicht sinn néideg. Laut him huet d’Europäesch Kommissioun mat Froen a spezifesche Virschléi am Entworf vun der Mediefräiheetsgesetzgebung gehandelt, an de Kierper huet zanter dem Ufank mat der Pegasus Kommissioun kooperéiert, awer et weess offiziell näischt iwwer d’Äntwerten op de Questionnaire de Memberstaaten.
Wéi ass Ungarn dann en Thema ginn?
Och wann Ungarn net op der Lëscht war, huet de Jeroen Lenaers, Chef vun der parlamentarescher Kommissioun, an der Ouverture vun der Debatt erwähnt, datt hie geduecht huet.
An Ungarn a Polen sinn d’Regierungen “sou Angscht virun Scheck a Gläichgewiicht, virum demokrateschen Dialog”, datt se refuséiert hunn, mat hinnen ze treffen, “wat e Skandal u sech ass.”
De Juan Ignacio Zoido Álvarez, deen zu der fréierer Parteifamill vum Fidesz, der Europäescher Vollekspartei gehéiert, huet gemengt, et wier problematesch, op national Sécherheet géint Fräiheet an Demokratie ze referenzéieren, wéi hie mengt, déi polnesch an ungaresch Regierunge maachen, an de Sozialist Hannes Heide sot. Dem Judit Varga säi seriellen Linkismus vum Dollar. (De Lukas Mandl vun der Vollekspartei huet souguer dem ungaresche Kommissär Olivér Várhelyi säin dommen Kommentar an d’Debatt gezunn.)
Laut dem Cristian Terheș, dee vun der Europäescher Konservativen a Reformer Fraktioun vun der polnescher Regierungspartei geschwat huet, ass d’Europäesch Kommissioun net de Schutz vun de Grondverträg, mee vu Korruptioun, Opazitéit a Mangel u Rechenschaftspflicht, well amplaz d’Bierger vun de Bierger ze schützen. Memberstaaten, et schützt speziell Interessegruppen, déi de Memberlänner feindlech sinn.
Den Ernő Schaller-Baross, Fidesz EP Vertrieder, huet dat gegleeft
de Verwaltungsrot geet ausserhalb vum Gesetz wann et national Sécherheetsprobleemer ënnersicht, e Bericht erstellt oder souguer eng Visite an Ungarn organiséiert.
Beim Fehlen vun Autoritéit ginn et kloer nëmme politesch Motivatioune fir d’EP fir Geheimdéngschtfäll z’ënnersichen. Et ass traureg, datt de Verwaltungsrot probéiert de Prinzip vun der treie Kooperatioun ze notzen fir säi Manktem un Autoritéit ze kompenséieren a probéiert am Mantel vun der Legalitéit ze verstoppen, datt hien op eng Manéier handelt, déi d’Basisverträg verletzt.
Mir hunn an dësem Artikel iwwer d’Besuch vum Pegasus-Comité am Februar zu Budapest geschriwwen.
fecsego.eu/telex