| Mobile | RSS

Tudta, hogy éveink száma nem a valós életkorunkat jelzi?

Szerző/Kormos Olga

Mi lehet az oka a fiatalos időseknek, és miért lehet, hogy egyesek már az ötvenes éveikben is öregnek tűnnek? Biológiai életkorunk jobb egészségügyi mutató, mint hivatalos éveink száma. Kár, hogy nehéz megmérni.


Az évek múlásával szinte mindenki tapasztalja az öregedés jeleit. Például fizikai fájdalmakat, a test változásait, a szem romlását, és még sorolhatnánk. Ám úgy tűnik, egyesek dacolnak a korukkal. Gondoljunk csak a 90 éves Szinetár Miklósra, a 95 éves Békés Italára, vagy a 102 éves Keleti Ágnes olimpikonra, az idén 80 éves Mick Jaggerre, vagy a 86 éves Jane Fondára. És akadnak olyan példák is, mint Paul Rudd színész, akit 52 évesen a People magazin „2021 legszexisebb emberének” választott, miközben még mindig egy jó harmincasnak nézett ki. De ott van Cindy Crawford, Halle Berry vagy Jennifer Lopez, akik szintén sokat letagadhatnak a korukból. Ezek szerint az életkor csak egy szám lenne?

Mindenki más tempóban öregszik és marad aktív. Fotó: Depositphotos
Mindenki más tempóban öregszik és marad aktív. Fotó: Depositphotos

A kutatók nagy figyelmet fordítanak az életkorral összefüggő betegségek, például az Alzheimer-kór, a demencia, a csontritkulás és a rák okainak, valamint kockázati tényezőinek megértésére. Sokan azonban figyelmen kívül hagyják e betegségek fő kockázati tényezőjét: magát az öregedést. Bármely kockázati tényezőnél, mint a dohányzás, a testmozgás hiánya, vagy éveink száma előrevetíti a betegségek kialakulását, de valójában az öregedés akár ezerszeresére is növelheti számos krónikus betegség kockázatát.

De mégsincs két egyforma korú ember. Bár a hivatalos életkor számos krónikus betegség fő kockázati tényezője, arra mégis megbízhatatlan mutató, hogy milyen gyorsan fog leépülni a szervezet, vagy mennyire lesz fogékony az életkorral összefüggő betegségekre. 

Ez azért van, mert a biológiai életkorunk eltér az életben eltöltött éveink számától.

„Tudós vagyok, aki az életkort szeretné újradefiniálni, s a kronológiai életkor helyett a biológiai életkor mérésén dolgozik. A biológiai életkor pontosabban megmutatja szervezetünk valód egészségi állapotát és korát, ami nincs közvetlen összefüggésben a ráncokkal és az ősz hajjal. Vannak lassan és gyorsan öregedő emberek, ez utóbbiak valós életkorukhoz képest előbb romlanak le” – mutat ráAditi Gurkar, a Pittsburgi Egyetem geriátriai adjunktusa, aki ezt saját családjából hozott példával magyarázza el.Kapcsolódó cikk

Egyszerűen lelassítható az öregedés egy új tanulmány szerint – de megéri?

A kalóriabevitel korlátozása lassíthatja biológiai óránk ketyegését, és ezzel akár hosszú, egészségesen eltöltött éveket is nyerhetnénk. De megéri?

Nagymamája, aki 83 évet élt, de a végén ágyhoz kötve, gyorsan öregedett, élete utolsó néhány évében már semmire nem emlékezett. Nagypapája ugyanúgy 83 éves koráig élt, de aktív maradt, és haláláig még a házi feladataiban is segített neki. Ezért a példátlan ütemben öregedő népesség miatt a gyors leépülés korai felismerése lehetőséget kínál a biológiai állapotromlás késleltetésére, megváltoztatására vagy akár megfordítására.

Genetika és biológiai kor

Ám a biológiai öregedés sokrétű. Genetikai tulajdonságok egész sorából áll, és olyan tényezők befolyásolják, mint a mikrobiom (széklet) összetétele, a környezet, az életmód, a stressz, az étrend és a testmozgás.

Egykor azt gondolták, hogy a genetika nincs hatással az öregedésre vagy a hosszú élettartamra. Az 1990-es évek elején azonban a kutatók arról számoltak be, hogy olyan géneket azonosítottak, amelyek képesek meghosszabbítani egy kis orsóféreg élettartamát. 

Azóta számos megfigyelés támasztja alá a genetika öregedésre gyakorolt ​​hatását. Például a hosszú életű szülők gyermekei, vagy akiknek hosszú életű testvérei vannak, általában tovább élnek. A kutatók több olyan gént is azonosítottak, amelyek befolyásolják a hosszú élettartamot, és szerepet játszanak a szervezet rugalmasságában és a stressz elleni védelemben. Ide tartoznak azok a gének, amelyek javítják a DNS-t, megvédik a sejteket a szabad gyököktől és szabályozzák a zsírszintet.Kapcsolódó cikk

Fura emberi járás: véres örökséget őriznek lépéseink

Észrevette már, hogy járás közben minden lépésnél kétszer rugózik be a térde? Most végre az is kiderült, miért történik így.

Az egypetéjű ikrekkel végzett vizsgálatokból azonban egyértelmű – akiknek azonos génjeik vannak, csak élettartamuk más -, hogy nem a gének az egyetlen tényező, amely befolyásolja az öregedést. 

Valójában a gének valószínűleg csak a biológiai életkor 20-30 százalékát teszik ki, amiből az következik, hogy más paraméterek is erősen befolyásolhatják a biológiai öregedést.

Környezeti és életmódbeli hatások

A kutatók azt találták, hogy a környezeti és életmódbeli tényezők nagymértékben befolyásolják a biológiai életkort, beleértve a szociális kapcsolatokat, az alvási szokásokat, a vízfogyasztást, a testmozgást és az étrendet.

Mick Jaggerről is nehéz elhinni, hogy a nyolcadik ikszet tapossa. Fotó: Depositphotos
Mick Jaggerről is nehéz elhinni, hogy a nyolcadik ikszet tapossa. Fotó: Depositphotos

A szociális kapcsolódás elengedhetetlen az egész életen át tartó jóléthez. De a társadalmi kapcsolatok fenntartása idővel kihívást is jelenthet a család és a barátok elvesztése a depresszió, a krónikus betegségek vagy más tényezők miatt. Számos tanulmány számol be a társadalmi elszigeteltség és a fokozott stressz, a betegségek gyakorisága és a halálozás közötti összefüggésekről is.

Hasonlóképpen, az étrend és a testmozgás is erősen befolyásolja a biológiai életkort. 

A kék zónákban, a világ azon területein, ahol az emberek hosszú ideig élnek, a sikeres öregedést az étrendnek, a testmozgásnak és a szociális kapcsolatoknak tulajdonítják. A többnyire növényi alapú ételek és a napközbeni mozgás az egészség és a hosszú élettartam „titkai”. 

Bár az étrendi beavatkozások, például az időszakos böjt és az időkorlátos táplálkozás hosszú élettartamra gyakorolt ​​hatásait vizsgáló újabb tanulmányokat nem tesztelték szigorúan, de számos egészségügyi előnyük van, beleértve a jobb glükóz- és inzulinszabályozást. Kijelenthető, hogy míg a genetikát nehéz befolyásolni, addig az étrenddel és a testmozgással a biológisi öregedés késleltetée igenis módosítható.Kapcsolódó cikk

Sokakat fenyeget emlékeik elvesztése. Fotó: Depositphotos

Tényleg ennyire egyszerűen megelőzhető korunk egyik legsúlyosabb betegsége?

Hét egészséges szokás és életmódbeli döntés játszhat szerepet a demencia kialakulásának kockázatának csökkentésében.

Mérhető-e a biológiai életkor?

Jelenleg nincs olyan hatékony teszt, amely az egyén egészségi pályáját elég korán előre jelezné ahhoz, hogy az életkor előrehaladtával beavatkozzon és javítsa az életminőséget. 

A tudósok most egy olyan molekula azonosításán dolgoznak, amely elég érzékeny és specifikus ahhoz, hogy a biológiai életkor egyedi ujjlenyomataként szolgáljon.

A biológiai életkorral kapcsolatos vitákban fontos, hogy ne csak az ember betegségi állapotára összpontosítsanak, hanem az egészséget és az ellenálló képességet is figyelembe vegyék. Ugyanis a reziliencia – azaz az egészségügyi kihívásokhoz való rugalmas alkalmazkodás .  gyakran jobban jelzi előre a funkcionális egészséget. A molekuláris öregedési ujjlenyomat olyan eszközt jelenthet, amely segít azonosítani azokat az embereket, akik kevésbé ellenállóak, és komolyabb megfigyelést, vagy korai beavatkozást igényelnek egészségük megőrzése érdekében nemre, fajra, és egészségi egyenlőtlenségre való tekintet nélkül.  

Egyébként számos ígéretes molekuláris marker létezik már, amelyek a biológiai életkor ujjlenyomataként szolgálhat.

Az egyik ilyen marker az epigenetikus óra. Az epigenetika a DNS kémiai módosulásai, amelyek szabályozzák a génfunkciókat. 

Számos tudós azt találta, hogy a DNS-ről az úgynevezett metilcsoportok is „tudnak beszélni” olyan mintázatokban, amely az életkorral változik, és az öregedés jeleként szolgálhat. Fontos azonban megjegyezni, hogy bár az epigenetikus óra értékes a kronológiai kor előrejelzésében, messze nem egyenlő a biológiai életkorral. Kapcsolódó cikk

Sosem gondolnánk, hogy ettől az állattól származik az influenzavírus

Az ősi gazdasejt-ugrálások ismerete segíthet a tudósoknak azonosítani azokat a vírusokat, amelyek új emberi járványokat okozhatnak. 

A biológiai életkor másik jól működő markere a diszfunkcionális sejteké, azaz az öregedő vagy zombisejtek halmozódása. A sejtek a stressz hatására elöregednek és annyira károsodnak, hogy már nem tudnak osztódni, amivel olyan molekulák szabadulnak fel, amelyek krónikus, alacsony fokú gyulladásokat és betegségeket okoznak. Állatkísérletekkel igazolták, hogy ezektől a sejtektől való megszabadulás javíthatja az egészségi állapotot. Azonban még mindig rejtély, hogy mi okozza az öregedő sejteket az emberben, ezért hiba lenne használni a biológiai életkor mértékeként.

Végül a szervezet egyedi metabolitokat, azaz kémiai ujjlenyomatokat bocsát ki a normál anyagcsere melléktermékeiként. 

Ezek a metabolitok dinamikus és közvetlen szerepet játszanak a szervezet működésében és gondoskodnak az egészségről. De még mindig munka van hátra a metabolitok azonosításával, s annak megértésével, hogyan befolyásolják a biológiai életkort.

Az emberek tehát régóta keresik a fiatalság forrását, s még mindig nem ismert, hogy létezik-e ilyen elixír. A kutatások azonban kezdik feszegetni, hogy a biológiai életkor késleltetése lehet az egyik módja az egészségesebb, teljesebb életnek.

fecsego.eu/mfor

Leave a Reply 97 megnézve, 1 alkalommal mai nap |