FECSEGŐ

Portfolio2023. március 20. 00:16

Brutális hatósági beavatkozás, és megingott Svájc, mint pénzügyi központ tekintélye, így mostantól banánköztársaságként fogják kezelni – ilyen és ehhez hasonló markáns szakértői vélemények érkeztek vasárnap este annak láttán, hogy milyen rapid módon és milyen tartalommal menti meg a Credit Suisse (CS) bankházat a rivális UBS a svájci hatóságok döntései mellett. Az ugyanis világos, hogy ez egy kényszerházasság, amely még komoly hullámokat vethet világszerte, hiszen akár 10 ezer Credit Suisse dolgozó is utcára kerülhet, illetve a UBS elnöke vasárnap éjjel maga mondta: nagy kihívás lesz leépíteni a Credit Suisse befektetési banki pozícióit. Ráadásul a CS speciális kötvénytulajdonosai igencsak dühösek, mivel az összesen 16 milliárd franknyi névértékű papírjukat mind elbukták, így ez náluk is kiválthat további pozícióeladásokat a veszteségek fedezése érdekében. Nyilván nem véletlen, hogy amint bejelentették a UBS-CS kényszerházasságot, a világ hat nagy jegybankja egy külön összehangolt lépést is bejelentett a piaci feszültségek csillapítására.

Néhány szám a történelmi bankmentésről

Még a hétfői piacnyitás előtt mindenképpen el akarták érni a svájci hatóságok, a pénzügyi felügyelet, a politikai és banki vezetések azt, hogy megszülessen a bajba jutott Credit Suisse megmentési terve, hogy ezzel lehetőleg csillapítani tudják a piaci kedélyeket. Abból, ami eddig tudható a sebtében, időnyomás alatt összerakott ügyletről, néhány fontos szám:

• Az eredetileg 1 milliárd frankról végül 3 milliárd frankra (3,23 milliárd dollár) emelte a UBS a Credit Suisse-ért kínált vételárat, de még ez is kevesebb, mint fele a pénteki záróárral adódó elméleti banki értéknek (7,4 milliárd frank). Emögött az húzódik meg, hogy a CS egy részvényének értékét 0,76 frankban határozták meg (pénteken 1,86 frankon zárt a papír, tehát a záróár 40%-a a megállapított érték), és így a Credit Suisse részvényesei minden 22,48 CS részvény után 1 darab UBS részvényt kapnak, és ez adja ki az összesen 3 milliárd frankos ellenértéket.
• A CS részvényesek tehát kapnak valamennyi értéket a befektetésükért, viszont a kielégítési rangsorban előttük álló egyik alárendelt kötvénytulajdonosi kör, az ún. addicionális Tier-1/CoCo kötvénytulajdonosok, mind a 16 milliárd franknyi névértékű papírjukat elbukták, mert a svájci pénzügyi felügyelet úgy döntött, hogy ezt nullára le kell írnia a Credit Suisse-nek a UBS általi átvételi ügylet keretében. Később a pénzügyi felügyelet vezetője azzal indokolta ezt a döntést, hogy a Credit Suisse túl nagy volt rendszerszinten ahhoz, hogy hagyják bedőlni (a részvényesek is mindent elveszítsenek), és ezért voltak kényszerűek úgy dönteni, hogy az AT1-tulajdonosok bukják el a pénzüket. Ezen kötvények tulajdonosai nyilván tisztában voltak vele, hogy bármikor részvényre válthatók ezek, illetve hogy kockázatos, amit vesznek, de a nullára írás valószínűleg a nagy hedge fundoknak is fájni fog, ami lehet, hogy náluk is további kényszerű pozíciózárásokat indít el a veszteségek fedezésére, illetve egyéb bankok alárendelt banki papírjai körül is lehetnek még eladói hullámok. A Reuters-nek nyilatkozó ilyen kötvénytulajdonosok eléggé dühösek, hogy elbukták a pénzüket és még a kielégítési rangsorban utánuk szereplő részvényesek is kaptak valamennyi pénzt.
• A kényszerházasság további fontos paramétere, hogy a UBS-nek kell elviselni a CS átvételével felmerülő első 5 milliárd franknyi veszteséget, majd a további veszteségek fedezése érdekében a svájci állam egy 9 milliárd franknyi garanciakeretet nyit és ha ez is kimerülne, akkor a 14 milliárd frank feletti további veszteségeket szintén a UBS-nek kell lenyelnie. Ezekkel összefüggésben a UBS 2027-ig összesen 8 milliárd frankos költségcsökkentési tervet is letett az asztalra.
• A Svájci Nemzeti Bank is hozzátette a maga segítségét a kényszerházassághoz, hiszen bejelentette, hogy a két banknak együtt összesen 100 milliárd frankig (!) terjedő rendkívüli likviditási keretet biztosít, sőt ezen felül további 100 milliárd frankig terjedő likviditási hitelt is tud nyújtani a svájci állam garanciája mellett. A cél ezekkel az irdatlanul nagy likviditási keretekkel nyilván az, hogy megállítsa a pénzügyi fertőzést és erősítse a svájci pénzügyi stabilitást.
• Egyelőre kinyitnak hétfőtől a Credit Suisse egységei világszerte, hiszen a UBS általi átvételi tranzakció jogilag még nem került sorra, várhatóan az év végéig történik meg az adásvétel és minden egyéb paraméter rendezése, tisztázása. Vasárnap este a UBS elnöke azt hangsúlyozta a Reuters tudósítása szerint, hogy a kényszerházasság végülis a kialakult helyzetben előnyös a UBS részvényeseinek, de persze sok kihívás is lesz az ügylet lebonyolítása során, az egyik ilyen lesz a Credit Suisse befektetési banki üzletágának leépítése, a pozíciók likvidálása. Nyilván az is fontos következménye lesz az adás-vételnek, hogy sok CS állás megszűnhet az összeolvadás miatt, a hírügynökség egyik anyagában akár 10 ezer fős leépítést is elképzelhetőnek tartott.

Amint külön cikkben megírtuk, a CS-mentés és egyéb bankok körüli aggodalmak piaci hatásainak csillapítására vasárnap este a világ hat nagy jegybankja egy koordinált lépést jelentett be (napi gyakoriságúra sűrítik a dolláralapú likviditásnyújtási tendereket). Az aggodalmak nem véletlenek, ugyanis vasárnap délután két névtelenséget kérő európai nagybanki vezető tisztségviselő a Reuters-nek panaszkodta el magát: náluk is látszanak a bizalmatlanságból fakadó piaci fertőzés jelei és bíznak benne, hogy a Fed és az EKB kifejezik majd nyugtató szándékuk jeleként azt, hogy készek további segítséget adni azoknak a szereplőknek, akiknek szükségük van rá.

Nyilván most sok piaci szereplő azt találgatja, hogy melyik lehet ez a két nagy európai bank, amely körül szintén bajok lehetnek, miközben mind a Fed, mind az EKB olyan közleményeket adott ki, amelyekben üdvözölték a CS megmentését, és egyúttal hangsúlyozták, hogy stabilak a pénzügyi rendszerek és készek további segítséget adni, ha mégis szükség lenne rá.

A történelmi lépés értékelése

A UBS-CS kényszerházasság után számos szakértői megszólalást közölt a Reuters, amelyek közül néhány erősebb üzenetű:

• “Nagyon nagy és határozott beavatkozásnak tűnik. Feltéve, hogy a piacok nem szimatolnak ki más elhúzódó problémákat, úgy gondolom, hogy ez elég pozitív lehet. A kormányoknak szándékukban áll elfojtani a fertőzés szikráját, mielőtt a lángok elszabadulnának. A CS/UBS megállapodás elég jónak kell lennie ahhoz, hogy javítsa a hangulatot, de még mindig maradnak kérdések az amerikai regionális bankokkal kapcsolatban, és hogy vannak-e rejtett kockázatok az európai bankoknál. Mindig van miért aggódni.” – fejtette ki meglátását Brian Jacobsen, az Allspring Global Investments vezető amerikai befektetési stratégája.
• “Svájc, mint pénzügyi központ tekintélye megingott – az országot mostantól pénzügyi banánköztársaságként fogják kezelni. A Credit Suisse-botránynak komoly következményei lesznek a többi svájci pénzintézetre nézve. Az az országos hírnév, hogy prudens a pénzügyi irányítás, szilárd a szabályozási felügyelet és az, hogy a befektetések tekintetében kissé komor és unalmas az ország, ez lényegében semmivé vált. Ez az ügylet jogi és politikai ellenállást fog kiváltani. Először is, a Szövetségi Tanács szükséghelyzeti hatáskörrel élt, hogy ezt az egyesülést keresztülvigye. A Credit Suisse részvényesei által benyújtott jogi kifogás, akik azt fogják állítani, hogy a tulajdonukat jogtalanul elkobozták, garantált. Az UBS részvényesei a maguk részéről fellázadhatnak az ügylet ellen, látva annak veszélyét, hogy a Credit Suisse malomkőnek bizonyulhat az UBS nyakán, amely mindkét bankot magával rántja. Másodszor, a garanciákat a svájci közvetlen demokrácia rendszerén keresztül biztosan meg fogják támadni politikailag – a szükséges 100 000 aláírás összegyűjtése, hogy ezt az üzletet népszavazásra bocsássák, napokon belül megtörténhet.” – rögzítette álláspontját Octavio Marenzi, az Opimas bécsi vezérigazgatója.
• “A UBS-CS ügylet a legjobb megoldás, amit a piac remélhetett. A CS részvényesei lényegében megsemmisülnek, és néhány (AT1) kötvénytulajdonos is megsínyli, de a bankrendszer alapvető működését megvédték. A bankrészvényeknek emelkedniük kellene a hírre, de korai lenne még a tiszta vizet önteni a pohárba. A monetáris szigorítás kizsigerelte a banki árréseket, és a szigorú monetáris politika visszafordítása nem lehetséges a célnál jelentősen és makacsul magasabb infláció mellett. Tágabb értelemben ami még fontosabb, hogy a szigorú monetáris politika és a bankrendszer törékenysége növeli a recesszió kockázatát, ami hozzájárul a bankszektor további törékenységéhez. A piacok ünnepelhetik a CS megmentését, de ez egy rövid ünneplés lesz.” – fejtette ki véleményét Michael Rosen, az Angeles Investments amerikai befektetési igazgatója.
• “A központi bankok közbelépnek, és az SNB felajánlotta, hogy szükség esetén likviditást biztosít. A fiskális politika is ott van, tehát a döntéshozók is megteszik a magukét. Az EKB reméli, hogy ez pontot tesz az elmúlt 10 nap eseményei végére, és a finanszírozási feltételekkel kapcsolatos aggodalmak kezdenek stabilizálódni és enyhülni. Ha bejön, és azt látja, hogy a piacok ezt jól vették, akkor további kamatemelések beárazását kell látnunk. Ha nem veszik jól, akkor az EKB-val kapcsolatos piaci várakozások nem fognak változni, és ha a válság folytatódik, akkor a fókusz arra irányul, hogy az EKB mit tud enyhíteni ezen.” – rögzítette Marchel Alexandrovich, a Saltmarsh Economics londoni közgazdásza.
• „Ők (a svájci hatóságok) felismerték a problémát, foglalkoznak vele, és ez nagyon pozitív jel a piacok számára. Ez nem jelenti azt, hogy mindennek vége, de nincs ok a pánikra. A piac számára megkönnyebbülés, hogy a rendszerszintű kockázatot sikerült megfékezni.” – foglalta össze meglátását Holger Schieding, a Berenberg londoni vezető közgazdásza.
• “A mai nap az egyik legjelentősebb nap az európai bankszektorban 2008 óta, és messzemenő következményekkel jár az ágazatra nézve. Ezek az események nemcsak az európai bankszektor, hanem általában véve a vagyonkezelési ágazat menetét is megváltoztathatják.” – rögzítette véleményét Max Georgiou, a Third Bridge londoni elemzője.

Első piaci reakciók

Vasárnap éjjel az első piaci reakiók az óvatos fellélegzést tükrözik, mert

• Az euró/dollár minimálisan emelkedni tudott a pénteki zárószinthez képest 1,07-ig, majd 1,067-ig stagnálásba váltott
• A svájci frank a dollárral szemben mindössze 0,1%-kal gyengült 0,927-ig
• Az amerikai 10 éves határidős kötvényhozam minimálisan emelkedett (árfolyama esett)
• Az arany árfolyama fél százalékkal 1977 dollárig csökkent
• A bitcoin árfolyama az utóbbi 24 órában közel 5%-kal 28200 dollárra ugrott.

Címlapkép forrása: Getty Images

fecsego.eu//