Orbán is a saját összeesküvés-elméleteinek áldozatává vált, de miért emleget harmadik világháborút? – interjú Krekó Péterrel
BELPOLITIKA+szerző
WINDISCH JUDIT
2023.03.27. 06:30
A morális meghasonulásnak nagyon komoly politikai ára van – mondta a hvg360-nak Krekó Péter, a Political Capital igazgatója és a Center for European Policy Analysis vezető külső kutatója. Hozzátette, a magyar kormány a belpolitikai sikerét egyre inkább annak köszönheti, hogy mindig külső fenyegetéssel szemben védi meg teátrálisan, szabadságharcos módjára a magyar érdekeket, közben makacsul ragaszkodik a rossz külpolitikai döntésekhez. Az interjú a hvg360-on indult vitasorozat harmadik része.
hvg360: Orbán Viktor március 10-én a Kossuth Rádióban azt mondta, egyre közelebb vagyunk a harmadik világháborúhoz. A narratívát Gulyás Gergely miniszter is megismételte a kormányinfón. Ez reális veszély?
Krekó Péter: Én nem vagyok katonai szakértő, de nekem nehéz belátnom, hogyan törne ki egy fegyveres konfliktus Oroszország és a Nyugat közt úgy, hogy ebben egyik fél sem érdekelt. A nyugati vezetők részéről kizárólag olyan döntéseket látok, amelyek nagyon tudatosan próbálják ezt a forgatókönyvet elkerülni. Idézzük csak fel, mennyire óvatosan reagáltak, mikor a lengyel határhoz közel becsapódott egy rakéta, amit kezdetben orosznak lehetett vélni, vagy, hogy ukrán kérés ellenére sem biztosították a légtérzárat (hiszen azzal az érintett országok és Oroszország között egyértelműen nemzetközi fegyveres konfliktus alakult volna ki).
A kutatásokból azt is látjuk, hogy a nyugati közvélemény sem akar közvetlen részese lenni a konfliktusnak. A politikusok pedig nyilván nem fognak a választók akaratával tartósan szembemenni, hiszen szeretnék, ha újraválasztanák őket.
És ugyan az orosz propagandával vastagon átitatott hivatalos magyar retorika ezt elfedi, de a NATO egy védelmi szövetség, amelynek célja éppen az, hogy a tagjainak ne kelljen háborúznia. Magyarország is ezért csatlakozott a NATO-hoz – mint a béke zálogához. Oroszországnak pedig azért nem érdeke eszkalálni a háborút, mert ha még Kelet-Ukrajnában sem tudnak eredményeket felmutatni, miért is akarnák belerángatni a nyomasztó katonai fölényben lévő NATO-t a konfliktusba?
Ha senkinek nem áll érdekében egy harmadik világháború, szerintem nem kell attól félnünk, hogy kitör.
| Hová vezet a háború? |
| Eszkalálódhat a háború? Milyen lesz az új világrend? Mi lesz Kelet-Közép-Európában? A sorozatban eddig megjelent cikkek: Új világrend alakul Ukrajna megtámadása után, de ki lesz a győztese, és milyen áron? – interjú Tomka Béla történésszel, illetve Deák András: „Nem találjuk a helyünket az orosz-ukrán háború óta”. |
hvg360: Akkor Orbán Viktornak miért áll érdekében erről beszélni? Tavaly júliusban például azt állította, egyre közeledik a front az országhoz, de végül ez sem következett be.
K. P.: Az üzenet belpolitikailag átmegy, és nem csak a Fidesz szavazótáborában, hanem azon túl is, a „békepárti kommunikáció” működik.
A Fidesz meggyőző választási győzelmében nagyon komoly szerepe lehetett annak, hogy – a Dimenzió Alapítvány kutatása szerint – a magyar választók többsége abban a tudatban szavazott, ha az ellenzék nyer, Magyarország közvetlenül részesévé válik a konfliktusnak és magyar katonák mennek az ukrán frontra.
A mi őszi felmérésünkből azt derült ki: a fideszesek abszolút többsége a kormányzati kommunikáció hatására elhitte, hogy Orbán soha nem szavazta meg a szankciókat. A múlt héten megjelent Publicus közvélemény-kutatásból pedig azt is láttuk, hogy a magyarok 63 százaléka szerint Brüsszel tehet a drágulásról.
A kormány most azért küzd, hogy az emberek pénztárcájába nagyon nagyot harapó válságot másra – de ne Oroszországra, hanem a brüsszeli szankciókra – hárítsa.
hvg360: Orbán ezekkel a háborús jóslatokkal nem rettegést szít?
K. P.: De, van benne az is. Észre kell vennünk, hogy a magyar kormány a sikerét egyre inkább annak köszönheti, hogy mindig külső fenyegetéssel szemben védi meg teátrálisan, szabadságharcos módjára a magyar érdekeket.
Erről szól még a cikk:
- Orbán megszavazza a szankciókat, közben magára süti a szankcióellenesség bélyegét.
- Ez miért érdeke?
- Mekkora ennek az ára?
- A kormány az EU és a térség érdekeivel is szembemegy.
- Egyre kevésbé megy az érdekérvényesítés, ezért vétózik egyfolytában.
- Nagyon súlyos a bizalmi törés, teljesen egyedül maradtunk a régióban.
fecsego.eu/hvg360