Bekeményít az EU a szankciók miatt, Magyarország is a célpontok között
Szabó Dániel2023. március 27. 15:00
Egyre nagyobb az elégedetlenség az Európai Bizottságnál, hogy sok tagállam hevenyészetten jelenti le az Oroszországgal szembeni büntetőintézkedések alkalmazását, vagy egyáltalán nem aktív a szankciók végrehajtásában. Most Brüsszel kőkeményen bevasalná a tagállamokon a lépések alkalmazását, és más országok mellett a magyar kormány is szamárpadba kerülhet – értesült a Portfolio. Eközben már arra is vannak tervek, hogy a lefoglalt orosz vagyonelemeket befektessék, vagy Ukrajnának utalják át.
Az Európai Unió már tíz szankciós csomagot fogadott el a tagállamok egyhangú támogatása mellett az orosz-ukrán háború tavaly február 24-i kitörése óta. A büntetőintézkedések legismertebb részei főleg az exportimport-korlátozásokra vonatkoznak, így például tilos az orosz tengeri szállítású olaj behozatala, vagy a szénszállítmányok fogadása. Azonban a szankciók legnagyobb része különböző oroszországi magánszemélyek, állami és privát cégek vagyonelemeinek lefoglalására vonatkozik.
A LEGFRISSEBB ÖSSZESÍTÉS SZERINT – A KRÍM 2014-ES ANNEKTÁLÁSA UTÁN KISZABOTT KORÁBBI EGYEDI SZANKCIÓKAT IS FIGYELEMBE VÉVE – AZ EU-BAN ÖSSZESEN 1 473 SZEMÉLYT ÉS 205 SZERVEZETET BÜNTETTEK.
A persona non grata entitások teljes listája nyilvánosan elérhető, és a háború első hónapjaiban rendszeresen érkeztek a tagállamok bejelentései, hogy mekkora összegben foglalták le orosz állami tisztviselők, üzletemberek vagyontárgyait, kezdve a jachtoktól, a méregdrága luxusingatlanokon át egészen a befagyasztott bankszámlákon lévő tételekig.
A Portfolio kérdésére az Európai Bizottság közölte, hogy március közepéig az EU-ban befagyasztott vagyon teljes összege mintegy 21 milliárd euró (8105,5 milliárd forint). Bár tetemes összegről van szó, de a háború egyéves évfordulója előtt is számtalan kritika érte az egész Európai Uniót, hogy nem kezeli elég transzperensen az adatokat, így például nem közölnek adatokat arról, hogy pontosan mely tagállamok és mekkora tételeket zároltak. A legnagyobb probléma ezzel az, hogy így nem tudni, hogy mennyire hatékonyan hajtja végre a magánszemélyekkel szembeni szankciókat az EU.
Idén februárban, a 10. uniós intézkedéscsomag tárgyalásakor az Európai Bizottság lépni is akart az ügyben, a meglévő jelentéstételi kötelezettséget kiegészítették volna egy szigorú pénzbírsági rendszerrel is, ha az uniós országok nem alkalmaznák elég aktívan az oroszokra kivetett szankciókat.
A Bizottság célja az volt, hogy feltérképezze Oroszország befagyasztott vagyonának méretét és helyét, beleértve azt, hogy a G7 és az EU országaiban befagyasztott közel 300 milliárd dollárnyi orosz devizatartalék mekkora részét, hol és ki tartja a blokkban.
VISZONT ENNEK HEVESEN ELLENÁLLT 13 TAGÁLLAM, KÖZTÜK MAGYARORSZÁG IS, AMELY ELVETETTE, HOGY BÜNTETÉST KAPJANAK, HA ELMARADNAK A VAGYONBEFAGYASZTÁSOK, VAGY HIÁNYOSAK LENNÉNEK A TAGÁLLAMI BEJELENTÉSEK.
Egyedül azt sikerült beemelni a végrehajtási intézkedések közé, hogy kötelező a jelentéstétel a befagyasztott vagyonelemek esetében. Ezek a követelmények kiterjednek a befagyasztott eszközökre, valamint a tőzsdei jegyzést megelőző közelmúltbeli ügyletekre. Az Európai Tanács emellett az orosz központi bank zárolt tartalékaira és eszközeire vonatkozóan jelentéstételi kötelezettséget vezetett be a tagállamok és az Európai Bizottság felé.
A foghíjas szabályozás miatt az Európai Bizottság újra nekifuthat a szankciók alkalmazásánál, hogy egy büntetőrendszert hozzon létre, ráadásul a
PORTFOLIO ÉRTESÜLÉSEI SZERINT MÁS TAGÁLLAMOK MELLETT A MAGYAR HATÓSÁGOK HEVENYÉSZETT ADATKÖZLÉSE ÉS FELLÉPÉSE LEHET AZ, AMI SZEMET SZÚRT NEMCSAK BRÜSSZELNEK, DE EGYES TAGÁLLAMOKNAK IS.
Itt a rubel, hol a rubel
Bár hivatalosan is megkerestük az Európai Bizottságot, hogy megtudjuk, pontosan mekkora összegben foglaltak le orosz vagyontárgyakat Magyarországon, Brüsszel jelezte, hogy erre a kérdésre csak a magyar hatóságok adhatnak tájékoztatást.
Magyarországon viszont nincs erre vonatkozó rendszeresen frissülő adatbázis, mint sok más uniós országban, a legutóbbi hivatalos közlések szerint viszont 350 milliárd forintnyi orosz vagyont zároltak eddig itthon. Bár ez jelentős összegnek tűnik, azért is volt meglepő,
MERT A MAGYAR ÁLLAM A NOVEMBERI JELENTÉSTÉTEL ELŐTT MINDÖSSZE 3 EZER EURÓNYI, AZAZ MINTEGY 1,2-1,5 MILLIÓ FORINTNYI OROSZ ÉRDEKELTSÉG LEFOGLALÁSÁRÓL SZÁMOLT BE A BIZOTTSÁGNAK.
Bár jelentősen megugrott később a tétel, azt maga Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter ismerte el egy januári kormányinfón, hogy ennek legnagyobb része a tavaly, a háború után napokkal később bedőlt Sberbank szanálásából származó vagyon. Hogy pontosan ez mekkora szelete a 350 milliárdos tételnek, nem tudni.
Nemcsak a magyar hatóságokat bírálják az áttekinthetetlen fellépéseik miatt: januárban Görögország és Málta esetében is csak pár százezer eurónyi befagyasztott vagyonról közöltek adatokat. Mind a két ország azzal védekezett, hogy valójában nagyobb összegeket zároltak, de az Európai Bizottság adatbázisa hiányos. Ez pedig visszamutat arra a problémára, hogy az adatszolgáltatással is problémák lehetnek amellett, hogy sok ország nem is törte magát a magánszemélyek vagyonzárolásában.
Az tisztán látszik, hogy egy szankcionált magánszemély luxemburgi cégének magyar, máltai, vagy éppen dán leányvállalatánál nem érvényesítik a vagyonzárolást a világos kapcsolat ellenére is
– mondta a Portfoliónak egy a szankciós ügyekre rálátó brüsszeli forrása. Más uniós tisztviselők is megemlítették, hogy a hasonló helyzetekben felszínre jön, egyes tagállamok ügyintézésében milyen hiányosságok látszanak. Állításuk szerint lényegében egyik ország pontosan látja, ha egy másik ország passzív egyes ügyekben. Ez pedig a már említett Málta esetében is felszínre jött.
Más miatt is keménykedne az EU
Az Európai Uniót általánosságban is számos bírálat érte a szankciós politika miatt. Túl azon a magyar közbeszédet uraló kormányzati nézeten, hogy a büntetőintézkedések nem okoznak fájdalmat Oroszországnak, az európai közbeszédet inkább az a valósabb probléma uralja, hogy sok kiskapu maradt, amelyeket Oroszország ki is játszik, de domináns az a vita is, hogy a rendeleteket nem megfelelően hajtják végre az egyes országok.
A probléma orvoslására kineveztek egy szankcióügyi különmegbízottat is, David O’Sullivant, aki 2014 és 2019 között az Európai Unió egyesült államokbeli nagykövete, valamint 2010 és 2014 között az Európai Külügyi Szolgálat operatív igazgatója volt, míg 2000 és 2005 között az Európai Bizottság főtitkári posztját töltötte be. Viszont ő elsőkörben nem a vagyonbefagyasztások hiányosságaira koncentrál, hanem arra, hogy Oroszország több országot is közbeiktatott a tiltott európai exporttermékek behozatalára. Így technológiai eszközöket szereznek be Törökországon, Kazahsztánon vagy épp Georgián keresztül.
Viszont közben Anders Ahnlid svéd karrierdiplomata, az uniós szankcióvégrehajtási és Ukrajna-ügyi munkacsoportjának vezetője jelezte az AFP-nek adott interjújában, hogy szigorítás várható a bankszámlák zárolásánál és egyéb lefoglalásoknál is, de az orosz állami vagyonelemek esetében is. Annyit mondott, hogy Európa új tervekkel készül a szankciók végrehajtására, mivel sokszor nehéz jogalapot találni egyes eszközök, vagyontárgyak zár alá vételéhez.
A RÉSZLETEK EGYELŐRE NEM ISMERTEK, DE VÁRHATÓAN EGY KÜLÖN UNIÓS ELJÁRÁSSAL ÉRVÉNYESÍTIK MAJD A VÉGREHAJTÁSI KÖTELEZETTSÉGEKET, ÚJ BÜNTETŐ TÉTELEKET ÉPÍTVE A RENDSZERBE.
Az viszont probléma, hogy ezek várhatóan hosszú jogi eljárásokba, pereskedésekbe torkolhatnak, ami a kötelezettségszegési eljárások esetében is sokat kritizált probléma.
Miért is kell a pénz?
Anders Ahnlid azért is nevezte fontosnak a szankciók végrehajtását, mert az EU-ban egyre többen állnak azon terv mellett, hogy a befagyasztott orosz vagyont adják Ukrajnának. Sőt, már szintet is léptek ezek az elképzelések: mint a Politico beszámolt, Brüsszel vizsgálja a blokkban befagyasztott orosz devizatartalékok felhasználásának jogi lehetőségeit, beleértve azok befektetését, hogy olyan hozamot termeljenek, amely segíthet Ukrajna újjáépítésének finanszírozásában.
A LAP BIRTOKÁBA JUTOTT DOKUMENTUM SZERINT AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG MINTEGY 2,6 SZÁZALÉKOS HOZAMOT VÁR AZ UNIÓS SZANKCIÓK ALAPJÁN BEFAGYASZTOTT OROSZ KÖZPONTI BANKHOZ TARTOZÓ ESZKÖZÖK BEFEKTETÉSÉBŐL.
Egy ilyen példátlan kísérlet jogi, politikai és gazdasági kérdéseket vet fel, és az uniós országok a múlt hónapban munkacsoportot hoztak létre, hogy megvizsgálják, mit lehet tenni.
“Az [uniós] tagállamok között egyetértés van abban, hogy nagyon-nagyon alaposan meg kell vizsgálni, mit lehet tenni a kapott utasítások alapján, beleértve azt is, hogy amit tenni fognak, annak összhangban kell lennie az uniós és a nemzetközi joggal” – mondta a Anders Ahnlid ezzel kapcsolatban
Kivételes helyzetben vagyunk, és valószínűleg minden megoldás, amellyel előállunk, olyan jellegű lesz, amilyenre korábban még nem volt példa
– fogalmazott a svéd diplomata.
A Portfolio pedig úgy tudja, hogy az is felmerült már Brüsszelben, hogy a magánszemélyek és cégek befagyasztott likvid vagyonelemeit is biztonságos eszközökbe fektessék be. A lényeg az, hogy a zárolt tételeket nem vennék el az orosz oligarcháktól, de “megfialtatnák a pénzüket”, hogy az is többlet forrást jelentsen Ukrajnának.
Viszont ennél a tervnél még bonyolultabb lenne olyan szabályokat alkotni, amelyek megfelelnek a nemzetközi jognak. Főként úgy, hogy az Európai Unió Bírósága már több alkalommal olyan döntésre jutott, hogy egyes szankcionált magánszemélyek esetében nem teljes körűen alkalmazhatók a korlátozások.
Ha Ukrajna újjáépítését vagy fenntartását nem is fogják segíteni az orosz céges és magánvagyonok, arra azonban elég nagy a nyomás, hogy azok zárolásában lépjenek szintet a tagállamok.KAPCSOLÓDÓ CIKKÜNK2023. 03. 08.
Ütést kaptak a brüsszeli szankciók: engedett az EU Moszkvának
2023. 03. 26.
Reagált az EU az orosz fenyegetésre
2023. 03. 24.
Újabb szankciókkal sújtották Putyin legközelebbi szövetségesét
Címlapkép: Getty Images.
fecsego.eu/portfólió