| Mobile | RSS

Alkotmánybírósági Hírlevél – 2023. május 19.

Alkotmánybírósági Hírlevél <hirlevel@mkab.hu> küldőtől 2023-05-19 13:00

ALKOTMÁNYBÍRÓSÁGI HÍRLEVÉL

LEGUTÓBBI DÖNTÉSEK (HATÁROZATOK)

• AB határozat jogszabályi rendelkezés megsemmisítéséről (IV/1995/2022.)
Az ügy tárgya: A bírósági végrehajtó állandó helyettes általi helyettesítésével és a végrehajtói szolgálat átadásával, átvételével összefüggő elszámolás, ügyvitel, valamint ügykezelés részletszabályairól szóló 16/2022. (VI. 30.) IM rendelet egyes rendelkezései elleni alkotmányjogi panasz (bírósági végrehajtó helyettesítése)
Összefoglaló a döntésről: Az Alkotmánybíróság alaptörvény-ellenesnek nyilvánította és visszamenőleges hatállyal megsemmisítette a bírósági végrehajtó állandó helyettes általi helyettesítésével és a végrehajtói szolgálat átadásával, átvételével összefüggő elszámolás, ügyvitel, valamint ügykezelés részletszabályairól szóló 38/2022. (IX. 30.) SZTFH rendelet (SZTFHr.) 6. §-át. A megsemmisített rendelkezés 2022. október 1-jén (visszamenőleg) veszti hatályát. Az Alkotmánybíróság megállapította továbbá, hogy a bírósági végrehajtó állandó helyettes általi helyettesítésével és a végrehajtói szolgálat átadásával, átvételével összefüggő elszámolás, ügyvitel, valamint ügykezelés részletszabályairól szóló 16/2022. (VI. 30.) IM rendelet (IMr.) 2022. július 1-je és 2022. szeptember 30. napja között hatályban volt 6. §-a, valamint 8. §-ának „, azzal, hogy a 6. §-t a hatálybalépése napján fennálló állandó helyettesítések esetén is alkalmazni kell” szövegrésze szintén alaptörvény-ellenes volt, ezért azok 2022. július 1-jétől nem alkalmazhatók. Az eljárás alapjául szolgáló ügyben az indítványozó önálló bírósági végrehajtóként dolgozott, bírósági alkalmazotti jogviszony keretében. Később illetékességi területét kiterjesztették egy másik székhelyű, önálló bírósági végrehajtói állás illetékességi területére, az álláshely betöltéséig. Az álláshelyet 2017-ben betöltötték, az indítványozót a Magyar Bírósági Végrehajtói Kar kötelezte az összes ügy, és a kapcsolódó pénzösszegek, nyilvántartások és adathordozók átadására, majd ezzel kapcsolatban fegyelmi eljárást indított ellene, amelynek során 2020-ban elrendelték az indítványozó hivatalból való felfüggesztését. A Kar felhívta az indítványozó állandó helyettesét a helyettesi feladatok ellátására, és felhívta az indítványozót a szolgálat átadására. Ezt követően a Fegyelmi Bíróság a hivatalból való felfüggesztést megszüntette, de a helyettesítés megszüntetésére nem került sor, ugyanis az indítványozó végrehajtói szolgálata megszűnéséről határozott az igazságügyi államtitkár. A határozattal szemben az indítványozó közigazgatási pert indított; a per végén kimondták a végrehajtói jogállása visszaállását. Az állandó helyettesítés megszüntetésével az indítványozó az elszállított végrehajtási iratokat nem tudta felelősen átvenni, amelyet a Kar távollétnek minősített, és megállapította a végrehajtói szolgálat szünetelését, és állandó helyettest rendelt ki. Az indítványozó álláspontja szerint a sérelmezett rendelkezések alaptörvény-ellenesek, mert azok alapján úgy kötelezték a végrehajtói szolgálat átadására szünetelés esetén a végrehajtót, hogy arra az igazságügyi miniszternek nem volt a végrehajtási törvény szerinti felhatalmazása. Az IMr. 6. §-a az alkotmányjogi panaszban foglaltak szerint hátrányosabb az indítványozóra, mint a konkrét esetben a szünetelés megkezdésekor fennállt jogi helyzet, amely a helyettesített végrehajtó irodájának a „zavartalan működéséről” szól, így az a visszaható hatályú jogalkotás tilalmába ütközik. Az Alkotmánybíróság szerint valóban megállapítható a szabályozási környezet változásának hátrányosabb volta, mert kétségtelen, hogy a végrehajtási törvény értelmezhető úgy, hogy a helyettes gondoskodási kötelezettsége a helyettesített végrehajtó irodájának a „zavartalan működéséről” kedvezőbb, mint az, ha a helyettes az állandó helyettesi feladatok ellátását a rendelet szerint kizárólag annak a végrehajtói irodának a keretei között végezheti, amelyet saját maga alapított, vagy amelybe tagként belépett. Ez a rendeleti szabály értelmezhető úgy, hogy kizárja a helyettesített iroda „zavartalan működése” fenntartását. Ezért az IMr. 8. §-ának a 6. §-ra vonatkozó rendelkezésében, ezek együttes alkalmazásában, visszaható hatályú jogalkotás ismerhető fel a konkrét esetben. Az Alkotmánybíróság ezért megállapította, hogy az IMr. 8. §-ának a visszaható hatályú, az IMr. hatálybalépése napján fennálló állandó helyettesítésekre vonatkozó szövegrésze alaptörvény-ellenes. Az Alkotmánybíróság határozatában kifejtette továbbá, hogy a végrehajtói szolgálat és a végrehajtó iroda működésének alapvető szabályait jelenleg is törvény tartalmazza. A végrehajtási törvény szól az állandó helyettesítés eseteiről, a szolgálat szünetelése okairól, a helyettesített végrehajtó irodájának a működéséről. Vagyis a jogalkotó e tárgyköröket törvényben tartotta szükségesnek szabályozni. A törvényi rendelkezések értelmében az állandó helyettesítés fogalmilag átmeneti állapotot jelent, amelyek egy része oly módon szűnik meg, hogy a helyettesített végrehajtó visszatér a végrehajtói irodájába, vagyis a foglalkozásába. Ez a tárgykör – az állandó helyettesítés keretei és az állandó helyettes útján helyettesített végrehajtói szolgálatba visszatérés lehetősége, és e célból a helyettesített végrehajtó irodája működésének folyamatos biztosítása – olyan tárgykör, amely törvényi szintű jogforrást követel. Az Alkotmánybíróság így az IMr. hatályban volt 6. §-a alaptörvény-ellenességéről és alkalmazási tilalmáról, illetve az SZTFHr. 6. §-a visszamenőleges hatályú megsemmisítéséről döntött.
• AB határozat jogszabályi rendelkezés megsemmisítéséről (IV/1164/2022.)
Az ügy tárgya: A Pécsi Törvényszék 3.K.701.432/2021/4. számú ítélete és Somogytúr Község Önkormányzat Képviselő-testületének a helyi adókról szóló 4/2015. (V. 6.) számú rendelete 5. §-a elleni alkotmányjogi panasz (helyi adó, telekadó)
Összefoglaló a döntésről: Az Alkotmánybíróság alaptörvény-ellenesnek nyilvánította és megsemmisítette Somogytúr Község Önkormányzata Képviselő-testületének a helyi adókról szóló 4/2015. (V. 6.) önkormányzati rendelete 5. §-át, továbbá a Pécsi Törvényszék előtti 3.K.701.432/2021/4. ügyben való alkalmazást kizárta. Az eljárás alapjául szolgáló ügyben az indítványozó telekadó kiszabása miatt indított peres eljárást. Az elsőfokú bíróság a keresetét elutasította, mert korábban a Kúria az önkormányzati rendelet támadott szakasza jogszabály-ellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló bírói indítványt elutasította. Az indítványozó szerint mind a Kúria Önkormányzati Tanácsa, mind az elsőfokú bíróság döntése alaptörvény-ellenes, mert az önkormányzati rendeletben megállapított telekadó súlyosan aránytalan mértékű és konfiskáló jellegű, ezért sérti a tulajdonhoz való jogot. Az Alkotmánybíróság határozatában megállapította, hogy az indítványozó ügyében a telekadó 35,5%-os elvonást jelentett 2020-ban az adótárgyként szolgáló telkek igazságügyi szakértő által megállapított fajlagos telekértékeihez képest. Ilyen adóterhelés mellett a telekadó kevesebb mint három év alatt felemészti a telkek értékét. Az elvonási szintet az általános adóügyi elévülési ciklusra vetítve megállapítható továbbá, hogy az indítványozó majdnem kétszeresen kifizeti telkei értékét telekadó formájában. Tekintettel arra, hogy ez az adóterhelés a határesetet képező tartománynak egyértelműen a felső részéhez esik közel, és az önkormányzat beadványa nem tartalmazott olyan értékelhető előadást, amely az adómérték arányosságát támasztotta volna alá, az Alkotmánybíróság az önkormányzati rendelet támadott rendelkezését megsemmisítette.

LEGUTÓBBI DÖNTÉSEK (VÉGZÉSEK, PL. ALKOTMÁNYJOGI PANASZ VISSZAUTASÍTÁSA)

• AB végzés alkotmányjogi panasz visszautasításáról (IV/261/2023.)
Az ügy tárgya: A Fővárosi Törvényszék 54.Pf.634.461/222/6. számú ítélete elleni alkotmányjogi panasz (szülői felügyelet és kapcsolattartás rendezése)

• AB végzés alkotmányjogi panasz visszautasításáról (IV/2868/2022.)
Az ügy tárgya: A Kúria Pfv.II.21.208/2022/2. számú végzése elleni alkotmányjogi panasz (szülői felügyeleti jog)

• AB végzés alkotmányjogi panasz visszautasításáról (IV/379/2022.)
Az ügy tárgya: A Kúria Kpkf.VI.41.146/2021/3. számú végzése elleni alkotmányjogi panasz (szabálytalansági eljárás, támogatási szerződés)

• AB végzés alkotmányjogi panasz visszautasításáról (IV/3402/2021.)
Az ügy tárgya: A Kúria Kfv.I.35.397/2020/5. számú végzése elleni alkotmányjogi panasz (piacfelügyeleti ügy)

• AB végzés alkotmányjogi panasz visszautasításáról (IV/695/2021.)
Az ügy tárgya: A Kúria Kfv.IV.35.400/2020/10. számú végzése elleni alkotmányjogi panasz (szabálytalansági eljárás)

• AB végzés alkotmányjogi panasz visszautasításáról (IV/1070/2022.)
Az ügy tárgya: A Kúria Kfv.I.37.054/2022/3. számú végzése elleni alkotmányjogi panasz (megismerési engedély megtagadása)

• AB végzés alkotmányjogi panasz visszautasításáról (IV/2028/2022.)
Az ügy tárgya: A Kúria Pfv.III.21.484/2021/6. számú ítélete elleni alkotmányjogi panasz (elévülés)

• AB végzés alkotmányjogi panasz visszautasításáról (IV/2101/2022.)
Az ügy tárgya: A Kúria Bpkf.I.481/2022/2. számú végzése elleni alkotmányjogi panasz (perújítás)

• AB végzés alkotmányjogi panasz visszautasításáról (IV/2691/2022.)
Az ügy tárgya: Az adózás rendjéről szóló 2017. évi CL. törvény 19. § (2a) bekezdés a) pontja elleni alkotmányjogi panasz (adóregisztrációs eljárás, kimentés lehetősége)

• AB végzés alkotmányjogi panasz visszautasításáról (IV/2743/2022.)
Az ügy tárgya: A polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény 408. § (1)-(2) bekezdése és a Kúria Pfv.III.20.751/2022/2. számú végzés elleni alkotmányjogi panasz (megbízási díj megfizetése, felülvizsgálat)

A LEGUTÓBB KISZIGNÁLT ÚJ ÜGYEK LISTÁJA

• A legutóbb kiszignált új ügyek listája
Az Alkotmánybíróság a honlapján közzéteszi a legutóbbi 10 napban előadó alkotmánybíróra kiszignált ügyek listáját.

Leave a Reply 75 megnézve, 1 alkalommal mai nap |