FECSEGŐ

Szabó Dániel2023. május 26. 08:23

Egyre feszültebb helyzetben van a magyar a kormány, miután az Európai Parlament elvenné a kabinettől a 2024-es soros elnökséget. A képviselők a hetes cikk szerinti eljárás mentén kaszálnák el Magyarország vezetését az Európai Tanácsban, amelynek végső kifutása az EU-s szavazati jog felfüggesztése lenne. A kormány szerint az EP-nek annyi joghatósága van a kérdésben, mint az azeri parlamentnek.

Ahogy arról korábban beszámoltunk, az Európai Parlament fontolóra veszi azt a javaslatot, hogy Magyarországot félreállítsák, és 2024 második felében ne az Orbán Viktor vezette kabinet töltse be az Európai Tanács soros elnökségét. A Parlament a folyamatban lévő jogállamisági aggályok és a 7. cikk szerinti eljárás miatt megkérdőjelezi Magyarország alkalmasságát az elnökség betöltésére.

A Politico beszámolója szerint, a javaslat szövege szerint, ha a Tanács nem tesz lépéseket Budapest elnökségével kapcsolatban, az Európai Parlament “megfelelő intézkedéseket” tesz, hogy megakadályozza a magyar uniós vezetést. A portál szerint az állásfoglalás megfogalmazása szándékosan homályos volt, hogy széles parlamenti többséget szerezzen, de az fontos jelzés, hogy a tanácsi szavazati jog felfüggesztésével járó hetes cikk szerinti eljárásra hivatkozik.

Az Európai Unió eddig két tagállammal szemben indított 7. cikk szerinti eljárást: 2017. decemberben a Bizottság kezdeményezte az eljárást Lengyelország ellen, a bíróságok függetlenségét sértő jogszabályok miatt. Majd 2018. szeptemberben az EP – a Sargentini-jelentés elfogadásával – kezdeményezte az eljárást Magyarországgal szemben, számos okra hivatkozva az alkotmányos rendszer megváltoztatásától a korrupción át a menekültek helyzetéig. Az eljárás most már ötödik éve tart, partvonalra csak az helyezte, hogy tavaly tavasszal megindult a jogállamisági eljárás is, amely miatt felfüggesztették a 2021-2027 közötti hétéves költségvetés kifizetéseinek 55 százalékát három fejlesztési programnál.

BÁR IGAZÁN NEM JUTOTT ELŐRE A 7. CIKK SZERINTI ELJÁRÁS, DE BÁRMIKOR LEPOROLHATÓ ÉS FOLYTATHATÓ.

A kritikusok szerint azért kellene elvenni az uniós elnökség vezetését az Orbán Viktor vezette kabinettől, mert Magyarországnak az uniós elnökség biztosítása platformot biztosítana a Brüsszellel való nyílt konfliktusa során, ami aggodalomra ad okot a törvényhozóknak. További riadalmat keltett, hogy Magyarország a közelmúltban az LMBTQI+ szülők megbélyegzésére használt egy, a bejelentőkről szóló uniós törvényt, amelyet a kritikusok a tekintélyelvűség felé tett lépésnek tekintenek.

Míg egyesek az állásfoglalást pusztán jelzésnek tekintik, amelynek nincs hatalma arra, hogy a Tanácsot kényszerítse, mások olyan lehetőségeket javasolnak, amelyekkel megszüntethető lenne Magyarország elnöksége, például az elnöki tisztség részleges vagy teljes felfüggesztése, ami helyett az elnökséget megosztanák Belgium és Spanyolország között. A két ország így 9-9 hónapig vezethetné az EU-t.

Az állásfoglalásról június 1-jén szavaznak, és az eredmény meghatározza majd Magyarország uniós tanácsi elnökségének jövőjét, valamint potenciálisan alakíthatja a demokratikus elveket sértő tagállamokkal szembeni uniós hozzáállásról szóló vitákat.

Viszont a magyar kormány nem tart attól, hogy bármi is lenne az EP-állásfoglalásból. Gulyás Gergely kancelláriaminiszter a csütörtöki kormányinfón annyit mondott, hogy

az EP-nek ugyanannyi joghatósága van az uniós elnökség esetében, mint az azeri parlamentnek.

Viszont a kondicionalitási eljárás és a horizontális feljogosító feltételek teljesítéséről szóló tárgyalások mellett, ahogy közeledik a 2024-es EP-választás, a magyar ügy egyre inkább belecsúszik az uniós pártpolitikai vitákba, amely teljesen befagyaszthatja az egyeztetéseket, ahogy arról korábban is írtunk.KAPCSOLÓDÓ CIKKÜNK2023. 05. 24.

Brüsszel a kormány teljes gazdasági programját ízekre szedte, fájó lépéseket követelnek

2023. 05. 24.

Megakadályoznák a kormány uniós elnökségét Brüsszelben

2023. 05. 25.

Uniós források: lehet, hogy csak 2024-ben jut kifizetésekhez a kormány

Címlapkép: Shutterstock

fecsego.eu/portfólió

Die Aussetzung des ungarischen EU-Wahlrechts führt zur Aussetzung der darauffolgenden Präsidentschaft

1. Mai 2023 | Kommentar | Büro der Europäischen Union, Gericht/Staatsanwaltschaft/Szeged-Jury, Profile/Boulevard, EU-Presseraum, Europäische Union Rat der Europäischen Union, europarl.europa.eu/news/en, europarl.hu, Fecsegő-Nachrichten, Redakteur Blog des Chefs, Öffentliches Leben, Kultur, Ungarisches Helsinki-Komitee, Wissenschaft/Wirtschaft, Weißes Haus
   Die Aussetzung des ungarischen EU-Wahlrechts führt zur Aussetzung der darauffolgenden Präsidentschaft
   Dániel Szabó2023. 26. Mai 08:23

Die ungarische Regierung befindet sich in einer zunehmend angespannten Situation, nachdem das Europäische Parlament dem Kabinett die Präsidentschaft 2024 entzogen hat. Die Vertreter würden Ungarns Führung im Europäischen Rat gemäß dem Verfahren gemäß Artikel 7 ablösen, dessen Endergebnis die Aussetzung des Wahlrechts in der EU wäre. Nach Angaben der Regierung ist das EP in dieser Angelegenheit genauso zuständig wie das aserbaidschanische Parlament.

Wie wir bereits berichteten, erwägt das Europäische Parlament den Vorschlag, Ungarn außer Kraft zu setzen und das von Viktor Orbán geführte Kabinett in der zweiten Hälfte des Jahres 2024 nicht mehr den Vorsitz des Europäischen Rates innezuhaben. Aufgrund der anhaltenden rechtsstaatlichen Bedenken und des Verfahrens gemäß Artikel 7 stellt das Parlament die Eignung Ungarns für die Übernahme des Vorsitzes in Frage.

Laut dem Bericht von Politico und dem Text des Vorschlags werde das Europäische Parlament „geeignete Maßnahmen“ ergreifen, um die Führung Ungarns in der EU zu verhindern, wenn der Rat keine Schritte in Bezug auf die Budapester Präsidentschaft ergreift. Der Wortlaut des Beschlusses sei dem Portal zufolge bewusst vage gehalten, um eine breite parlamentarische Mehrheit zu erreichen, wichtiger Hinweis sei aber, dass er sich auf das Verfahren nach Artikel 7 beziehe, der die Aussetzung des Stimmrechts im Rat zur Folge habe .

Die Europäische Union hat bisher Verfahren nach Artikel 7 gegen zwei Mitgliedstaaten eingeleitet: Im Dezember 2017 leitete die Kommission ein Verfahren gegen Polen wegen einer Gesetzgebung ein, die die Unabhängigkeit der Gerichte verletzt. Im September 2018 leitete das EP dann mit der Annahme des Sargentini-Berichts das Verfahren gegen Ungarn ein und führte eine Reihe von Gründen an, von der Änderung des Verfassungssystems über Korruption bis hin zur Situation der Flüchtlinge. Das Verfahren befindet sich mittlerweile im fünften Jahr und wurde nur dadurch aufs Spiel gesetzt, dass im vergangenen Frühjahr auch das Rechtsstaatsverfahren begann, in dessen Folge 55 Prozent der Zahlungen des Siebenjahreshaushalts zwischen 2021- 2027 wurden für drei Entwicklungsprogramme ausgesetzt.

Das Verfahren gemäß Artikel 7 ist zwar noch nicht wirklich weit fortgeschritten, kann aber jederzeit vermieden und fortgesetzt werden.

Kritikern zufolge sollte die Führung der EU-Präsidentschaft dem von Viktor Orbán geleiteten Kabinett entzogen werden, da die Sicherung der EU-Präsidentschaft Ungarn eine Plattform in seinem offenen Konflikt mit Brüssel bieten würde, der den Gesetzgebern Anlass zur Sorge gibt. Ungarns jüngster Einsatz eines EU-Whistleblower-Gesetzes zur Stigmatisierung von LGBTQI+-Eltern hat weitere Besorgnis ausgelöst, was Kritiker als einen Schritt in Richtung Autoritarismus betrachten.

Während einige die Resolution lediglich als ein Signal sehen, das nicht die Macht hat, den Rat zu verpflichten, schlagen andere Optionen vor, die Ungarns Präsidentschaft beenden könnten, wie etwa eine teilweise oder vollständige Aussetzung der Präsidentschaft, die stattdessen zwischen Belgien und Spanien aufgeteilt würde. Die beiden Länder könnten somit jeweils neun Monate lang die EU anführen.

Über die Resolution wird am 1. Juni abgestimmt, und das Ergebnis wird die Zukunft der ungarischen EU-Ratspräsidentschaft bestimmen und möglicherweise auch die Diskussionen über die Haltung der EU gegenüber Mitgliedstaaten prägen, die gegen demokratische Grundsätze verstoßen.

Die ungarische Regierung hat jedoch keine Angst vor der EP-Entschließung. Das sagte Bundeskanzler Gergely Gulyás bei der Regierungsbesprechung am Donnerstag

Das EP hat die gleiche Zuständigkeit für die EU-Präsidentschaft wie das aserbaidschanische Parlament.

Doch neben den Verhandlungen über die Erfüllung des Konditionalitätsverfahrens und der horizontalen Wahlvoraussetzungen gerät der ungarische Fall mit dem Herannahen der EP-Wahlen 2024 immer mehr in die parteipolitischen Debatten der EU, was die Verhandlungen völlig zum Erliegen bringen könnte über die wir bereits geschrieben haben. VERWANDTER ARTIKEL 2023. 24.05.

Brüssel hat das gesamte Wirtschaftsprogramm der Regierung ausprobiert und schmerzhafte Maßnahmen gefordert
24.05.2023

Sie würden die EU-Präsidentschaft der Regierung in Brüssel verhindern
25.05.2023

Unionsmittel: Die Regierung erhält möglicherweise erst 2024 Zahlungen
Titelbild: Shutterstock

fecsego.eu/portfolio