Kína és az EU kölcsönösen beint egymásnak, Magyarország egyedül marad
Szabó Dániel2023. június 03. 13:30
A nyugati cégek egyre kevesebb tőkét fektetnek be Kínában, eközben pedig Peking is visszafogta az aktivitását a nyugati gazdaságokban. Az FDI-adatokból az látszik, hogy Magyarország szinte az utolsó ország, amelyik még Kínában kilincsel, ráadásul Peking és Brüsszel kölcsönösen olyan szabályokat dolgoznak ki, amelyekkel kiszoríthatják egymást a gazdaságaikból. Mindezek alapján a tőkebefektetések dimenziójában a gazdasági kapcsolatok szorosabbra fűzése egyértelműen megállt.
A zöldmezős közvetlen külföldi tőkebefektetések Kínában rekordalacsony szintet értek el, idén január és március között mindössze 59 projektet jegyeztek fel. Ez 34%-os csökkenést jelent az előző évhez képest, és jelentős visszaesést a korábbi évekhez képest. Az összes negyedéves beruházás 3,2 milliárd dollárt tett ki, ami a 2020-as év azonos időszakában történt beruházások egyharmada, és csak egyhatoda a 2019 első negyedévében történteknek. A kínai kormány nemzetbiztonsági aggályai, többek között a kémkedés és a kritikus infrastruktúrával kapcsolatos aggodalmak a csökkenés fő tényezői – számolt be az FDI Intelligence.
Mindennek hátterében az áll, hogy az Egyesült Államok és az Európai Unió is két lépés távolságot tart már a pekingi üzleti kapcsolatok esetében, sőt még inkább leépítenék a meglévő gazdasági kitettségeket. Utóbbi jele, hogy Washington exportkorlátozásokat vezetett be a csúcstechnológiai eszközök Kínába szállítására, mire a kínai hatóságok külföldi technológiai és pénzügyi szolgáltató cégeket is célba vettek: razziákat tartottak olyan cégeknél, mint a Capvision és a Bain helyi leányvállalatait, őrizetbe vették a Mintz alkalmazottait, és pénzbírságot és ideiglenes eltiltást szabtak ki a Deloitte-ra, mert nem felelt meg a könyvvizsgálati előírásoknak.
Jörg Wuttke, a Kínai Európai Kereskedelmi Kamara korábbi elnöke szerint ezek az intézkedések Peking világos üzenetei, hogy nem tűrik a külföldi cégek behatolását az ázsiai országban. A kormány célja, hogy bizonytalannak fesse le a kínai helyzetet, megelőzve az európai és amerikai cégek térnyerését az országban, valamint hogy ellenőrizze részvételüket bizonyos ágazatokban.
Vannak persze olyan gazdasági területek, ahol Kína továbbra is szívesen látná a nyugati tőkét, például a nagy értékű gyártási és szolgáltatási ágazatokban, különösen a pénzügyi szektorban. A külföldi befektetések azonban az olyan ágazatokban, mint például a könyvvizsgálói, tanácsadói szolgáltatások, csökkentek, meghaladva a 2000-es évek elején tapasztalt ütemet. Ez a tendencia ellentétes azokkal a várakozásokkal, amelyek szerint a külföldi befektetések alkalmazkodnak Kína exportvezérelt termelési központból a hazai piacvezérelt gazdaságba való átmenetéhez. Viszont összefügghet azzal a kínai
Kína sem fektet be Európában és az Egyesült Államokban
Ahogy arról beszámoltunk, a Rhodium Group és a MERICS május elején megjelent tanulmánya szerint majdnem tíz éve, 2013-ban érkezett legutóbb olyan kevés kínai beruházás Európába, mint tavaly. Ez elsősorban a fokozott EU-s hatósági fellépésnek köszönhető, 16 tervezett kínai projektből tízet megakasztottak a szabályozók.KAPCSOLÓDÓ CIKKÜNK2023. 05. 10.
Egész Európa foggal-körömmel küzd a keleti nyomulás ellen, miközben Magyarország tágra nyitja a kapuit
Évekig szívesen fogadta Európa a kínai beruházásokat, azonban tavaly elkezdtek egyre gyanakvóbban nézni a Távol-Keletről érkező tőkére, ennek az eredménye, hogy 22 százalékkal zuhant a volumen egyetlen év alatt. A tanulmány szerint elsősorban a brit, a német, az olasz és a dán hatóságok jártak élen a tervezett beruházások megakasztásában.
Az EY legutóbbi FDI-jelentése alapján Kína is elfordult az Európai Unió és az Egyesült Államok piacai felől: 2023 első negyedévében Kína közvetlen külföldi befektetései összességében elérték a 40,5 milliárd dollárt, ami jelentős, 18%-os növekedést mutat az előző évhez képest. De ebből 31,5 milliárd dollárt az Övezet és Út infrastruktúrafejlesztési projekt keretében valósítottak meg,
AMIBŐL LÉNYEGÉBEN A NYUGATI VILÁGOT NÉZVE CSAK MAGYARORSZÁGRA ÉRKEZTEK KÍNAI BEFEKTETÉSEK AZ ELMÚLT NEGYEDÉVBEN.
A többi kínai FDI főleg az EU-ból kilépett Egyesült Királyságba, valamint Afrikába, a Közel-Keletre, Ázsiába folyt be, kisebb részt a Balkánra.A globális kínai tőkebefektetések változása milliárd dollárban. Forrás: EY.
Az Egyesült Államokba érkező 899 milliós kínai FDI-összeg ugyan jelentősnek tűnik, de ez nagyjából a fele a 2021-ig tartó időszak negyedéves átlagainak, az unióból kilépett brit gazdaság vette át a helyüket, ahova már 488 milliárd eurónyi tőkebefektetés érkezett az ázsiai országból, ami másfélszeres növekedés a 2022-es első negyedévhez képest.
A harmadik helyen szerepel Vietnam, 452 millió euróval, a negyedik Egyiptom már 375 milliós befektetést kapott, ami 1380 százalékos emelkedést jelent az előző évhez képest. Németország ugyan egyetlen EU-s országként az ötödik helyen még szerepel, de ez valójában az idén Arnstadtban átadott CATL-gyár elszámolása által okozott torzulás.
A TOP 10-BEN EGYETLEN MÁS EU-S ORSZÁG SEM SZEREPEL, DE HELYET KAPOTT OMÁN, PERU VAGY ÉPPEN DÉL-KOREA.
A bejelentett kínai tengerentúli fúziók és felvásárlások (M&A) értéke is csökkent, csak 3,5 milliárd dollár volt globálisan, ami 26%-os csökkenést jelent az előző évhez képest, és mélypontot jelent a modern kínai berendezkedés történetében. A bejelentett ügyletek száma szintén 4 százalékkal, 1162-re csökkent.
Az újonnan aláírt kínai tengerentúli mérnöki, beszerzési és építési (EPC) projektek az előző évhez képest 9%-kal, 43,2 milliárd dollárra csökkentek. Ebből az Övezet és Út EPC-projektek aránya, 7,2 százalékponttal emelkedett az előző évhez képest, tehát látszik a súlyponteltolódás: az EU és az USA helyett már a feltörekvő piacokra, fejletlenebb gazdaságokba fektetnek be.
A Rhodium-Merc kutatása meg is jegyzi: Magyarország jelentős súlyát jelzi, hogy a tavaly Európába érkezett összes beruházás 20 százaléka, mintegy 1,6 milliárd euró esett ránk, vagyis jelentősen felülreprezentáltak vagyunk a gazdasági vagy lakossági súlyunkhoz képest. 2017 és 2021 között az összes kínai beruházás kevesebb mint egy százaléka érkezett hazánkba.
Magyarország lassan egyedül ül a padon
Európában a tagállamok között egyre erősebb a tendencia, hogy az Európai Bizottság (EB) irányításával bővítik a közvetlen külföldi befektetések (FDI) szűrési rendszerét. Bár uniós szinten nincs önálló FDI-átvilágítás, az EB az EU-ban az FDI-k összehangolt megközelítésének kialakításán dolgozik. A jelenlegi uniós átvilágítási rendelet célja a nemzeti szinten működő különböző felülvizsgálati mechanizmusok harmonizálása és összehangolása. A rendelet olyan koordinációs mechanizmust vezetett be, amelynek keretében az Európai Bizottság nem kötelező erejű véleményeket adhat ki a tagállamokban végzett FDI-ellenőrzésekről, a nem ellenőrző tagállamok pedig észrevételeket tehetnek – ahogy arról a White and Case nemzetközi jogszakértői írtak elemzésükben.
A VÉGSŐ DÖNTÉST AZ FDI-ELLENŐRZÉSRŐL TOVÁBBRA IS A FELÜLVIZSGÁLATOT VÉGZŐ TAGÁLLAM HOZZA MEG, DE BRÜSSZEL VAGY MÁS TAGÁLLAMOK VÉLEMÉNYÉNEK VALÓ MEGFELELÉS ÉRDEKÉBEN NYOMÁS NEHEZEDHET RÁ.
Az átvilágítási rendelet nem kötelezi a tagállamokat arra, hogy nemzeti FDI-felülvizsgálati eljárást vezessenek be, de a tendencia az irányba mutat, hogy minden tagállam bevezet egy ilyen eljárást. Több tagállam már létrehozott új nemzeti biztonsági felülvizsgálati rendszert, és több tagállam fontolgatja az FDI-rendszerek elfogadását. Magyarországon már 2018. októberben elfogadta, 2019 éve eleje óta pedig működtet a tőkebeáramlás monitorozására szolgáló rendszert, amely értékel nemzetbiztonsági szempontokat is, de elég megengedő az FDI-beáramlás esetében miután a kormány célja, hogy minél több külföldi beruházást vonzzon be az ország.
Az átvilágítási rendelet mellett az EU elfogadta a külföldi támogatásokról szóló rendeletet (Foreign Subsidies Regulation – FSR) is, amely a nem uniós országok által az EU-ban működő vállalatoknak nyújtott támogatásokkal foglalkozik. Az FSR felhatalmazza az Európai Bizottságot annak vizsgálatára és értékelésére, hogy ezek a támogatások hatással vannak-e a belső piaci versenyre. A rendelet bizonyos küszöbértékek elérése esetén bejelentési kötelezettséget ír elő az összeolvadási és felvásárlási ügyletekre és a közbeszerzési pályázatokra vonatkozóan.
Az Európai Bizottság lesz az FSR kizárólagos végrehajtója, és széles körű vizsgálati hatáskörrel rendelkezik. Ha úgy ítélik meg, hogy egy külföldi támogatás piactorzulást okoz, az EB korrekciós intézkedéseket rendelhet el, blokkolhatja az ügyleteket vagy a közbeszerzési eljárásokat, és akár fel is oszlathatja a korábban megkötött összefonódásokat.
Az FSR bonyolultabbá teszi az állami hátterű befektetőket érintő, az EU-ban zajló összeolvadási és felvásárlási ügyletek szabályozási engedélyezési folyamatát.
MAGYARORSZÁG PEDIG KOMOLYAN AGGÓDHAT, MERT AZ AKKUIPARI CÉGEK KÖZÜL A SAJÁT ORSZÁGÁBAN TÖBB IS ÁLLAMI TÁMOGATÁST KAPOTT, ÍGY A CATL, AZ SK ON, VAGY AZ EVE IS.
Közben viszont az Egyesült Államok és az Európai Unió arról folytat tárgyalásokat, hogyan lehetne Kína gazdasági térnyerésével szembe szállni. Az EU pedig ennek részeként tervezi is egy gazdaságbiztonsági stratégia bevezetését (Economic Security Strategy), amelyet várhatóan júniusban mutat be Ursula von der Leyen, az EB elnöke, amelynek eddig ismert részleteiről korábban beszámoltunk.
A héten ismét tárgyaltak a Kínával szembeni szövetségről az EU-USA találkozón. Európa Kínával kapcsolatos nézetei különösen Oroszország ukrajnai inváziója után változtak meg, és egyre inkább közelednek az USA álláspontjához. Az EU azonban hagyományosan kerülte, hogy közvetlenül ujjal mutogasson Kínára, és inkább árnyaltabb megközelítést választott. Míg az Egyesült Államok határozott álláspontot képviselt a Huawei technológiájának betiltásával, az EU rugalmasabb 5G eszköztárat javasolt, amely a nagy kockázatot jelentő gyártók kizárására összpontosít. Néhány uniós országnak, például Németországnak még mindig kihívást jelent a Huawei termékeinek eltávolítása a rendszereikből.
Az EU megközelítése, miszerint nem nevezi meg kifejezetten Kínát, vegyes eredményeket hozott, és aggodalmak merültek fel azzal kapcsolatban, hogy a gazdasági kapcsolatok miatt az USA-hoz hasonlóan szigorú megközelítést alkalmazna. Az EU az általános elvek hangsúlyozásával és a kérdés holisztikus átgondolásával igyekszik egyensúlyt teremteni.
DE EZ A JÖVŐBEN AZZAL IS JÁR, HOGY MINDEN HARMADIK ORSZÁGRA ALKALMAZHATÓ KERETRENDSZERT ALAKÍT KI, AMI NEMCSAK KÍNA, DE MÁS ÁLLAMOK PIACTORZÍTÓ, ELLENSÉGES GAZDASÁGI TÉRNYERÉSÉRE IS ALKALMAZHATÓ LESZ.
Az EU-ban nehezítheti a helyzetet, hogy a teljes államszövetségre érvényes szabályozáskhoz egyhangú döntésre van szükség a tagállamoktól, a magyar kormány viszont jelezte, hogy nem támogatja a Kína-ellenes gazdasági lépéseket.
Kína nem kockázat, hanem olyan állam, amellyel az együttműködés sok hasznot hozhat; erre mi vagyunk a bizonyíték, hiszen Magyarország csak profitál abból, hogy a keleti és a nyugati beruházások találkozási pontjává vált – jelentette ki a múlt héten Szijjártó Péter külügyminiszter. Mindez pedig arra utal, hogy Magyarország nem hagy fel az ázsiai országgal való intenzív üzleteléssel.
Kérdés, hogy amikor az EU és az Egyesült Államok is hátat fordít Kínának, de Peking is leépíti nyugati gazdasági kapcsolatait, mire juthat egyedül a magyar kormány.KAPCSOLÓDÓ CIKKÜNK2023. 05. 25.
Brüsszel felgyújtaná a kínai falovat, a magyar ipari modell is borulhat
2023. 05. 22.
Az EU kipaterolná a kínai tőkét a tagállamokból, exportkorlátozásokra van kilátás
2023. 03. 03.
Korlátozzák a külföldről kapott állami támogatásokat
2023. 02. 15.
Vasszigorral megy neki Brüsszel a multiknak, Magyarországon is jöhet a keménykedés
Címlapkép: Getty Images.
fecsego.eu/portfólió