Matolcsy György lerántotta a leplet: kötelező bevezetni az eurót
2023.06.03. 19:57
Kövesse az Indexet Facebookon is!Követem!
Ha Magyarország eléri az Európai Unió átlagos fejlettségi szintjének nagyjából 90 százalékát, akkor már felkészült lesz arra, hogy be lehessen vezetni az eurót – fogalmazott Matolcsy György. A Magyar Nemzeti Bank elnöke a Kossuth rádió Felfedező című műsorában azt is elmondta, hogy a jegybanknak van egy világos, határozott, mindenki számára érthető álláspontja: kötelező bevezetnünk az eurót.
A jegybankelnök kifejtette, nagy rokonszenvvel figyeli Christine Lagarde, az Európai Központi Bank (EKB) jelenlegi elnökének munkásságát, mert Magyarországnak 2011-ben még francia gazdasági és pénzügyminiszterként kiváló tanácsokat adott.
Matolcsy GyörgyFotó: Máthé Zoltán / MTI
Matolcsy György ezt követően arra tért ki, hogy az elmúlt negyed évszázad számos meglepetést tartalmazott, gazdasági válságokkal. Emlékeztetett arra, hogy az elején egy óriási ígéret volt az euró a kontines számára, Washingtonnak pedig komoly kockázat.
AZ AMERIKAIAK JOGOSAN GONDOLHATTÁK AZ EURÓ BEVEZETÉSEKOR, HOGY EZ A DEVIZA KIHÍVJA ELLENFÉLNEK A DOLLÁRT.
Ezért az Európai Központi Banknak és az eurózónának az elmúlt évtizedekben a legnagyobb eredménye az, hogy fennmaradt. A jegybankelnök ezt követően tért ki arra, hogy Magyarországon mikor lehetséges az euró bevezetése.
Világos a jegybank álláspontja
A Magyar Nemzeti Banknak van egy világos, határozott, mindenki számára érthető álláspontja: kötelező bevezetnünk az eurót, ami egy kettős döntés lesz, a magyar kormány és az Európai Bizottság közös döntése – mondta a hirado.hu beszámolója szerint Matolcsy György, aki szerint ez 2030-ra lehetséges.
Előtte bevezetni felelőtlenség lenne, mert láttuk például, hogy Szlovákia némileg felkészületlenül, de nagy határozottsággal belépett az eurózónába, és óriásit zuhant vissza.
Majd a jegybankelnök azt is elmondta, ha Magyarország eléri az Európai Unió átlagos fejlettségi szintjének nagyjából 90 százalékát, akkor már felkészült lesz arra, hogy be lehessen vezetni az eurót.
Emlékeztetett arra, hogy a görögök felkészületlenül – a tizenegy alapító ország után rögtön tizenkettedikként – léptek be az eurózónába, és mint jól ismert, vesztettek is rajta. „Addig is érdemes jól használni a magyar jegybank különleges mozgásterét, amit jól használtunk, például a Covid-válság nagyon kockázatos, veszélyes időszakában” – emelte ki a jegybankelnök.
Majd úgy fogalmazott, hogy „több mint 11 ezer milliárd forintot bocsátottunk a magyar gazdaság rendelkezésére, és ez plusz 10 százalékos gazdasági növekedést” jelentett. Szerinte ezt eurózónatagként nem lehetett volna megtenni. „Ezt azért tudta megtenni a Magyar Nemzeti Bank, mert célzott programjai voltak, például a kötvényprogram” – tette hozzá.
Az Európai Unió sikerei
Matolcsy György szerint Európa jobb helyzetben van most, mint a 2008–2009-es válság után, és ebből az ígéretes fejlettségi pályából nem szabad kimaradni. Ezért szerinte teljes erőből arra kell törekednie az országnak, hogy minden európai uniós gazdasági programban benne legyen.
A JEGYBANKELNÖK SZERINT EBBEN AZ ÉVTIZEDBEN AZ UNIÓ SIKERES LESZ, BÁR ERRE MOST MÉG KEVÉS JEL UTAL.
Végezetül a már korábban elmondott kormánykritikáját is megfogalmazta: az elmúlt három évben Magyarországon a költségvetési fegyelem elszállt, ezt szerinte azonnal helyre kell rakni úgy, hogy ezzel nem kerül recesszióba a nemzetgazdaság.
Szigorú a monetáris polita, de lazított
Mint ismert, a legutóbbi kamatdöntő ülésen két döntés született: a kamatfolyosó felső szélét 100 bázisponttal csökkentették, illetve szintén 100 bázisponttal, 17 százalékra korrigálták vissza a jegybanki egynapos betét kamatát, s akkor rendhagyó módon nem Virág Barnabás alelnök, hanem Matolcsy György, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) elnöke ismertette a döntés hátterét a keddi sajtótájékoztatón. Itt kapott hideget-meleget a kormány.
Matolcsy György akkor úgy fogalmazott, hogy a magyar inflációban már dezinfláció tapasztalható. A Monetáris Tanács pedig úgy látja, a kormány, ezen belül is a költségvetés egy konszolidációs pályára állt. A költségvetésben a korábbi fenntarthatatlan, 2021-es 2,1 százalékos, valamint a 2022-es 6,2 százalékos deficit fokozatosan csökkent.
A jegybankelnök szerint nemcsak arról van szó, hogy javult a külső és belső közeg a szigorú monetáris politikai lépések mellett, hanem arról is, hogy összhangba kerülhet a kormány és a jegybank. Többször is hangsúlyozta: „továbbra is szigorú és következetes monetáris politikát fogunk folytatni”.
A JEGYBANKELNÖK SZERINT AZ ALAPKAMAT CSÖKKENTÉSE MÉG HOSSZÚ IDEIG NEM KERÜLHET AZ ASZTALRA.
Matolcsy György arra is emlékeztetett: már 2019-ben jelezték, a következő évtizedben magas infláció lesz, s az energiaár-robbanást is prognosztizálták. „Jeleztük, hogy stagfláció felé halad ez az évtized” – húzta alá. Úgy fogalmazott, a magas infláció egyik kiváltó oka a 2021-es költségvetés, hiszen messze a legmagasabb deficit alakult ki itt a térséghez képest, és ez csak folytatódott.
Tehát az államháztartás elromlása egy specifikus és sajnálatos magyar ok
– fogalmazta meg az így már meglehetősen komoly kormányzati bírálatát a jegybank elnöke. Ezt követően kitért arra is, az infláció döntően az élelmiszereknél és az üzemanyagoknál jelentkezik, így szerinte itt is van specifikus magyar ok.
fecsego.eu/index