| Mobile | RSS

Magyarország 115 országot haragított magára, de most más vette át a szerepét

Magyarország 115 országot haragított magára, de most más vette át a szerepét

Portfolio2023. július 07. 17:43

Az Európai Unió (EU) és az afrikai, karibi és csendes-óceáni (AKCS) közösség közötti kapcsolatokat szabályozó szerződés továbbra is ratifikálatlan, ami frusztrációt okoz a jogalkotók körében. A késedelem mind az AKCS-országok, mind az EU számára hátrányos, két évig a magyar kormány vétója miatt fortyogtak az indulatok a 115 érintett ország között, most viszont a 89 EU-n kívüli állam a lengyelekre haragudhat, akik nem hajlandók jóváhagyni a megállapodást.

Az Európai Unió és az Afrikai, Karibi és Csendes-óceáni Államok Szervezete (AKCS) közötti új szerződés megkötése már közel két éve sikertelen, mivel először a magyar kormány nem fogadta el az egyezmény szövegét. Az Orbán Viktor vezette kabinet két fő kritikát fogalmazott meg a 89 ország és 27 EU-tagállam közötti szerződéssel kapcsolatban: egyrészt elfogadhatatlannak tartották a legális bevándorlási szabályok lazítását, másodszor a gender fogalom használatával kapcsolatos aggályokat fejezett ki Budapest. Végül idén tavasszal elengedte a kormány a vétót, miután az Európai Bizottságtól garanciákat kaptak, hogy a preambulumban lévő szöveg nem ró semmilyen kötelezettséget sem a migrációs, sem a szexuális szabadságjogok esetében Magyarországra.

BÁR ÚGY TŰNT, HOGY A 115 ORSZÁG KÖZÖTT VÉGRE MEGSZÜLETHET A COTONOU-MEGÁLLAPODÁS ÚJ VÁLTOZATA, DE A MAGYAR SZEREPET ÁTVETTÉK A LENGYELEK.

Most ugyanis Lengyelország nem hajlandó megerősíteni a ratifikációt az Európai Bizottsággal az Ukrajnából származó gabonaexport miatt kialakult vita miatt. Hannes Heide, osztrák európai parlamenti képviselő szerint a megállapodás ratifikálásának elmaradása aláássa a bizalmat és akadályozza a két blokk közötti fejlődő partnerséget – számolt be azEuractiv.

Bár az EU és az AKCS-országok megállapodtak a meglévő szerződés négy hónapos meghosszabbításáról, az új megállapodás ratifikálásának elmaradása aggodalomra ad okot az EU mint partner megbízhatóságával kapcsolatban. Mindez egy olyan időszakban történik, amikor más nemzetközi szereplők, például Kína és Oroszország, egyre nagyobb szerepet vállalnak Afrikában és a fejlődő világban. A törvényhozók hangsúlyozzák, hogy az EU-nak proaktívabbnak és együttműködőbbnek kell lennie a kritikus kérdések – például a zöld átmenethez szükséges nyersanyagokhoz való hozzáférés – kezelésében.

Emellett az Európai Bizottság által a nemzeti kormányok támogatásával tett közelmúltbeli lépések, amelyekkel Tunéziának 1 milliárd eurós “készpénzt a migránsok ellenőrzéséért” elnevezésű megállapodást ajánlott fel, ismét csak indulatokat váltottak a 89 cotonou-i ország körében. A kritikusok szerint a tunéziai autokrata vezetőnek nyújtott támogatás aláássa a demokratikus folyamatokat, és megkérdőjelezi az EU emberi jogok iránti elkötelezettségét.

A Human Rights Watch arról is beszámolt, hogy Tunéziában több száz migránst toloncoltak ki a líbiai határon lévő ütközőzónába, megfelelő eljárás nélkül. Az ilyen intézkedések megkérdőjelezik az emberi jogok megsértésében részt vevő biztonsági erők uniós finanszírozásának és támogatásának hatását.KAPCSOLÓDÓ CIKKÜNK2023. 06. 23.

Kihúzza a német-francia szövetség a magyar kormány alól a szőnyeget az EU-ban

2023. 04. 19.

Magyarország elengedi a vétóját, amellyel a fél világot magára haragította

Címlapkép: Getty Images.

fecsego.eu//

Leave a Reply 79 megnézve, 1 alkalommal mai nap |