| Mobile | RSS

Beláthatatlan következményekkel járhat, ha átmegy a kormány rendelettervezete

GettyImages-94659581

KASZÁS GÁBOR

2023.08.07. 16:44

Index.hu logo

Kövesse az Indexet Facebookon is!Követem!

A patikák, illetve a gyógyszerészek életét is alapjaiban változtathatja meg az a Belügyminisztérium által jegyzett rendelettervezet, amely szerint a fiókgyógyszertárakban nem kötelező a gyógyszerészek fizikai jelenléte, helyükre a szakasszisztens lép. A HGYSZ üdvözli a tervet, míg egyéb szakmai szervezetek ellenzik azt. Az Indexnek nyilatkozó érintett patikatulajdonos szerint – bár a részletek még nem ismertek – a jogszabályváltozásnak beláthatatlan következményei lehetnek.

A jövőben nem minden patikában lenne szükség gyógyszerészre. A kormány tervei szerint a fiókpatikákban elegendő lenne a szakasszisztensi jelenlét. ABelügyminisztérium által jegyzett rendelettervezet nem titkoltan a gyógyszerészhiányt hivatott kezelni, kérdés azonban, hogy mindez milyen hatással lesz az ellátásra.

A fiókgyógyszertárak megmaradása kulcskérdés a kistelepülési gyógyszerellátás biztosításának szempontjából, ezért alapvetően egyetértünk a tervezetben foglaltakkal

– közölte az Index megkeresésére a Hálózatban Működő Gyógyszertárak Szövetsége (HGYSZ).

„A tervezett rendelkezések lehetővé teszik, hogy a betegek gyógyszertárból, gyógyszertári szakszemélyzet tagjától jussanak hozzá a gyógyszereikhez, és szükség esetén távfelügyeletet biztosító gyógyszerésszel való egyeztetésre is lehetőség nyílik” – tették hozzá. Fontos, hogy ezzel a gyógyszerek forgalmazása a gyógyszertáron belül marad és nem kerül ki patikán kívüli forgalmazási körbe, mint ahogy a kistelepülési boltok esetében történt – jegyezték meg.

A szövetség az ellátás erősödését várja a rendelettől, mivel álláspontjuk szerint akár már rövid távon is javulhat a hozzáférés biztonsága azáltal, hogy kevesebb fiókgyógyszertár zárja be kapuit. Hosszú távon pedig a gyógyszerészek presztízséhez is hozzájárulhat az új szabályozás, mivel várhatóan nőni fog a patikák eredménytermelő képessége és így a fenntarthatóságuk, valamint a szakmai lehetőségeik is erősödnek – vázolta a HGYSZ, amely további javaslatokat juttatott el a tárcához a tervezettel kapcsolatban.

Meg kell állítani a patikák számának csökkenését

A szövetség tapasztalatai szerint a kistelepülések gyógyszerellátása egyre rosszabb helyzetben van. A gyógyszertárak gazdasági fenntarthatóságának nehézségei és a munkaerőhiány miatt a kistelepülési gyógyszertárak és fiókgyógyszertárak száma az elmúlt 10 évben folyamatos csökken. Ennek hatására folyamatosan romlik a gyógyszerhez való hozzáférés biztonsága a lakosság számára. Nem mindegy ugyanis, hogy a betegnek pár percet, fél órát, vagy esetleg még többet kell utaznia egy másik településre az adott gyógyszerkészítményért.

JELENLEG KÖZEL 700 EZER LAKOS NEM JUT HOZZÁ LAKÓHELYÉN A GYÓGYSZEREIHEZ, ÉS EZ A SZÁM EGYRE INKÁBB NŐ.

„A HGYSZ álláspontja egyértelmű és nem változott az elmúlt években: meg kell állítani a kistelepülési gyógyszertárak számának csökkenését és a gazdasági környezetet és szakmai lehetőségeket figyelembe véve a lehető legszélesebb körben biztosítani a gyógyszerhez való hozzáférés biztonságát a lakosság számára, a betegbiztonság magas szintű garantálása mellett” – közölték.

Több szakmai szervezet tiltakozik

Más álláspontot képvisel a rendelettervezettel kapcsolatban a Magyar Gyógyszerészi Kamara. Az MGYK országos elnöksége a területi vezetők részvétele mellett tartott rendkívüli ülést az ügyben szerdán. Ezt követően Hankó Zoltán elnök az Indexnek úgy nyilatkozott:

a kamara mint gyógyszerészi érdekvédelmi köztestület nem ért egyet a rendelettervezetben foglaltakkal. A kezdeményezés hátrányosan érinti a gyógyszerészeket, beteg-, illetve ellátásbiztonságot negatívan érintő aspektusai is vannak, továbbá betegjogi kérdéseket is felvet

– szögezte le, hozzátéve a tervezet inkoherens más, a területet érintő jogszabályok rendelkezéseivel.

GettyImages-1031028962

Fotó: George Frey / Getty Images Hungary

Szintén ellenzi a módosítást a Magyar Gyógyszerésztudományi Társaság, amely ezzel kapcsolatos álláspontját a Belügyminisztérium részére is eljuttatta. A négy magyarországi gyógyszerészképző kar – a budapesti, a szegedi, pécsi, valamint a debreceni – dékánja szintén egyet nem értését fejezte ki a tervezettel kapcsolatban, és hasonló álláspontot képvisel a Magyar Gyógyszergyártók Országos Szövetsége (MAGYOSZ) is – vázolta Hankó Zoltán, aki elmondta, a kamara – a MAGYOSZ-szal közösen – szintén a belügyi tárca asztalára tette a kérdésben alkotott szakmai véleményét.

A kamara első embere szerint a HGYSZ részéről logikus lépés egy olyan elképzelés támogatása, amely nem írja elő gyógyszerész fizikai jelenlétét a fiókgyógyszertárakban – a szövetség ezt évek óta szorgalmazza. Ők a gyógyszerláncok tulajdonosait tömörítik, akik elsődlegesen vállalati eredményességi szempontokat figyelembe véve közelítik meg a kérdéskört. Ugyanakkor a kamara részéről a gyógyszerészek kompetenciái, illetve a betegek képviselete a prioritás – tette hozzá.

Előrelépnek a szakasszisztensek

A minisztérium indoklása szerint „a fiatal gyógyszerészek leginkább a városi munkahelyeken való elhelyezkedést választják. Erre szolgálhat megoldásul, ha a gyógyszerkiadó szakasszisztensek gyógyszerész felügyelete mellett ellátható tevékenységét nem a gyógyszerész fizikai jelenlétéhez, hanem távközlési úton történő elérhetőségéhez kötjük”.

Hankó Zoltán szerint bár tény, hogy a jelenleginél több gyógyszerészre lenne szükség, ugyanakkor szerinte relatív hiányról van szó. „A hiány csökkentéséhez a képzésben kialakítottak egy olyan keretet, hogy megfelelő létszámban képezzenek gyógyszerészeket, ám ennek kifutási ideje viszonylag hosszú, tekintve, hogy a képzés ötéves” – mondta. Szerinte az az oka, hogy a kisebb vidéki településeken kevesebb a gyógyszerész, hogy évek óta hiányoznak a vidéki gyógyszerellátás alapvető gazdasági feltételei.

D MTZ20190904012

Fotó: Máthé Zoltán / MTI

A gyógyszerészek mellett ugyanakkor a szakasszisztensek tekintetében is számottevő a munkaerőhiány, továbbá a kamara elnöke szerint nemcsak a szakasszisztensek kompetenciái hiányosak egy fiókpatika vezetéséhez, de jogköreik is bővítésre szorulnak. Jelenleg ugyanis ezek nincsenek összhangban azokkal a feladatkörökkel, amelyekkel a rendelettervezet felruházza őket.

„Egy beteg ugyanazon feltételek mentén szeretné kiváltani gyógyszerét egy fiókpatikában, mint egy közforgalmú gyógyszertárban. Ugyanakkor a jelenleg hatályos törvényi rendelkezések nem teszik lehetővé, hogy egy szakasszisztens betekintsen például az EESZT-adatbázisba (Elektronikus Egészségügyi Szolgáltatási Tér). Ezáltal többek között meg tudná nézni, hogy egy adott beteg által már korábban kiváltott, illetve az aktuálisan kiváltandó készítmény között van-e kölcsönhatás. Vagy egy korábban kiváltott gyógyszernek van-e közel azonos hatóanyagot tartalmazó alternatívája – ezt nevezzük párhuzamos gyógyszerelésnek. Ez csak két példa, ezeken kívül számos, hasonlóan fontos adat szerepel a rendszerben, amihez a szakasszisztensnek nincs hozzáférése” – fejtette ki.

Bár a rendelet probléma esetén 15 perc alatti rendelkezésre állást határoz meg a gyógyszerészek számára, azonban Hankó Zoltán szerint a szakasszisztensnek először fel kellene ismernie, hogy gond van, másrészt a negyedórás várakozási idő komoly feszültséget gerjeszthet a patikákban.

A JOGKÖRÖK KIBŐVÍTÉSE MELLETT PEDIG A SZAKASSZISZTENSEK TOVÁBBKÉPZÉSE IS ELENGEDHETETLEN.

Hankó Zoltán szerint ugyanakkor rendkívül fontos, hogy ne alakuljon ki mesterségesen generált konfliktus a szakasszisztensek, illetve a gyógyszerészek között, hiszen azt a szakma mellett a betegellátás is megsínylené. „Mi, gyógyszerészek vagyunk a felelősek azért, hogy a beteg amegfelelő gyógyszerhez és információhoz jusson a lehető legkisebb kockázat mellett, és ez a rendelet hatálybalépése után is megmarad” – mondta. Szintén hangsúlyozta, hogy a kamara nem politikai, hanem szakmai szempontokat mérlegelve vitatja a kérdést.

Ugyanakkor az sem elhanyagolható szempont, hogy a szakasszisztensek a megnövekedett munka és felelősség hatására minden bizonnyal jogosan állnak majd elő béremelési igényekkel.

Beláthatatlan következményei lehetnek

Amennyiben az új rendelet hatályba lép, az borítja az eddigi munkaszervezés szempontjait – mondta az Indexnek egy közforgalmú anyapatika mellett fiókgyógyszertárakat is üzemeltető vállalkozó, gyógyszerész. „A módosítás rövid távú előnye megfogalmazható az anyagi haszon, illetve a személyzet oldalán, ugyanakkor a másik oldalon a lakossági ellátás is módosul. Nálunk a beteg eddig a fiókpatikákban is 80 százalékban gyógyszerésszel találkozott, ebből a szempontból pedig szakmailag magasabb szintű ellátásban részesült, e tekintetben viszont visszalépést jelentene a tervezett módosítás” – fejtette ki.

Kérdés továbbá – tette hozzá –, hogy a szakasszisztens-képzés terén az utóbbi évtizedekben tapasztalt lejtmenetet figyelembe véve milyen egészségügyi, ellátásbeli kockázatokat jelent a módosítás.

Ennek következményei beláthatatlanok.

A piaci fölényben lévő nagyobb szereplők előnyben vannak humánerőforrás tekintetében (ahogy, az a rendelettervezet is megjegyzi), ám „ezt egy, a mostani tervezethez hasonló lépéssel megoldani műhiba. Mivel a forrásoldalt nem oldja meg – még ha el is fedi a problémát –, ugyanakkor a munkaerővel kapcsolatos oldalt torzítja, ahogy a szakma által Szent Grálnak tekintett ellátásminőséget is csorbítja” – fogalmazott. Leszögezte ugyanakkor, hogy a rendelettervezet részletszabályai egyelőre nem ismertek, pontosabb képet ezek birtokában lehetne alkotni.

GettyImages-94659567

Fotó: Bianca Otero / Bloomberg / Getty Images Hungary

A gyógyszerészek távmunkában való foglalkoztatásáról elmondta: nem tervez ilyet, hiszen egyrészt az leépítésekkel járna, ami nem lenne etikus a jól bejáratott állománnyal szemben, másrészt elkötelezett a szakmai nívó fenntartása mellett, ahhoz viszont elengedhetetlen a gyógyszerészek jelenléte.

Egy gyógyszerész a patika döntésképes mindentudója, kivitelezhetetlen a 15 perces szabály, egy problémára azonnal reagálni kell

– fogalmazott.

Ugyanakkor rámutatott a másik oldalra is, miszerint egy vállalkozásnak a hatékony működés érdekében reagálnia kell a piaci környezetre, hiszen „szobabiciklivel nem sok esély mutatkozik a mountain bike-ok között.” Tehát a szakmai nívó fenntartása mellett a gazdasági szempontokat is célszerű előtérbe helyezni, így a tervek szerint a fiókpatikákban is fenntartja a gyógyszerészi jelenlétet, azonban ennek arányában csökkenés várható.

A szakasszisztensekre háruló nagyobb felelősséggel kapcsolatosan arról beszélt: megfelelően képzett szakasszisztensből valóban nagy hiány mutatkozik, ami a képzési színvonal csökkenésének tudható be.

További elvándorlást vonhat maga után

Feltettük a kérdést, hogy a rendelettervezet nem tépázza-e meg a gyógyszerészképzés nimbuszát?

A nekünk nyilatkozó patikatulajdonos szerint a rendelettel lábon lövik a képzést, hiszen a gyógyszergyártási, kutatási ágazat nem képes annyi gyógyszerészt felszívni. Emellett adódhat a kérdés egy gyógyszerésznek készülő fiatal esetében, hogy miért tanuljon 5 évet az egyetemen (ráadásul az egyik legköltségesebb szakon), amikor egy egyéves, akár online elvégezhető tanfolyam (félév asszisztensi + félév szakasszisztensi képzés) mellett is lehetőség nyílik egy fiókpatika elvezetésére.

Ha azt szeretnénk elérni, hogy a gyógyszerészkollégák eddig is magas arányú külföldre vándorlása még egy löketet kapjon, akkor nagyon jó úton járunk

– mondta, hangsúlyozva: a mostani rendelettervezet példa nélküli, más országokban nincs hasonló gyakorlat arra nézve, hogy „a legerősebb hatóanyaggal rendelkező gyógyszerektől kezdve egyéb készítményekkiadását kivesszük a gyógyszerészek kezéből. Hiszen az orvos is hibázhat egy recept kiadásánál, például, hogy egy sorral lejjebb üt valamit. Ezt egy gyógyszerész jó eséllyel észreveszi – akár komoly problémákat megelőzve ezzel –, míg egy szakasszisztensnél erre jóval kisebb az esély.”

Az, hogy a nem várt kellemetlenségek, tragédiák esetén ki viseli a felelősséget, egyelőre kérdéses.

fecsego.eu/index

Leave a Reply 100 megnézve, 2 alkalommal mai nap |