| Mobile | RSS

Orosháza területén lakott az őskori Európa elitje?

Bogdánffy-Szőke Anett -2023-08-27

 Facebook Email Print– hirdetés –

A régészeti kutatások azt bizonyítják, hogy mintegy háromezer-ötszáz évvel ezelőtt a mai Orosháza területén egy európai szinten is jelentős település helyezkedhetett el. Ennek nyomát őrzik a város határában található monumentális sáncok és árkok.

A kora-újkori térképeken Szőllősi sáncok néven volt szerepelt ez a lelőhely. A kutatók a sánc meglétének tudatában légi felvételek készítettek annak érdekében, hogy pontosabban meghatározhassák, milyen különleges emlékeket őriz ez a vidék, a mai Orosháza területe.

A történetben egészen 1939-ig kanyarodhatunk vissza, ekkor kezdte meg Banner János az akkoriban országos szinten is egyedülállónak számító munkát. Az itt található erődítést légi felvételek alapján azonosította, a terepbejárások mellett ásatást is végzett. Az erődítés egy nagyjából félkör alakú, természetes magaslatra épült. Banner János megfigyelései alapján valószínűsíthető, hogy alapját döngölt földből készítették, a falakat pedig agyagtapasztással erősítették meg. A sáncok tehát részben természetes, részben emberi kéz alkotta emelvények, ezek mellett húzódnak az ásott árkok, amelyeket hajdanán a Száraz-ér vize töltött meg. Banner János a légi felvételek alapján kapukat is azonosított. Az erődítésen jól kivehető ugyanis az a két pont, ahol a külső árok és sáncok megszakadnak.

Mikor épült a földvár?

Az előkerült leletanyag alapján Banner János megállapította, hogy az itt talált földvár építése a késő bronzkor középső időszakára, pontosabban a Kr. e. 1350–1100 évre datálható. Az eddigi információk alapján még nem is olyan egyedi a történet, hisz az Alföld déli részén közel negyven késő bronzkori erődített település nyomára bukkantak a régészek. Ezek a földvárak a mai Békés, Csongrád-Csanád, Arad és Temes megyék területén, valamint a Vajdaság keleti részén helyezkednek el. Az érdekesség abban áll, hogy méretét tekintve az orosházi a régió három legnagyobbja között szerepel. Neve is van, ő a Nagytatársánc, amely tehát a vidék egyik leghatalmasabb földvára, Békés megye egyedi kulturális kincse.

Az őskori erődítmény méretei

2020-as adatok szerint a 113 hektárnyi területet körülzáró árkok 0,5–1 m mélységűek, míg a sáncok átlagosan 1,5 m magasak.A sáncív – melynek nagy része mára erodálódott, és melynek oldalait ma már szántóként művelik – egykori hossza 3050 méter, átmérője pedig 1800 méter volt. Háromezer-ötszáz évvel ezelőtt a külső sánc magassága és a külső vizesárok mélysége között 5 méteres szintkülönbség lehetett. A sáncok és az őket követő árkok lakott településeket öleltek körbe, funkciójuk az volt, hogy megvédje az itt élőket a külső hatásoktól, az ellenségektől, a portyázó lovas-nomád népek támadásaitól, illetve hogy elválassza a belső világot az idegen külvilágtól. Veszély esetén az emberek az állatállományukat is itt, a sáncokon belül helyezhették biztonságba.

Forrás: Békés Megyei Értéktár

A szakemberek szerint a nagy méretű erődített települések a kor elitjének lakhelyei, valamint a közösségek katonai, politikai és gazdasági központjai lehettek. Mérete és erődítéseinek komplexitása alapján a szakirodalom az orosházi mellett négy másik földvárat emel ki, ezek a Mezőzsadány/Corneşti-Iarcuri, Csanádpalota-Földvár, és Újszentanna/Sântana-Cetatea Veche, Tiszahe-gyes/Iđoš-Gradište, melyek szintén elsődleges gazdasági és kulturális központok lehettek.

Az ásatások eredményei

Az ásatások során rézkori edényeket, valamint késő bronzkori edénydarabokat találtak, az utóbbiak a sánc építésével egyidősek. A kutatások eredményeként olyan leletek is előkerültek, amelyek arra utalnak, hogy a sáncot építése után csupán 200-250 évig használták, utána a földvár területe elnéptelenedett, de a későbbi időkben, a Kr.u-i évszázadokban ismét birtokukba vették azt az emberek. Ez nem meglepő, hisz falai akkor még magasabbak lehettek, így az újonnan letelepedő népek számára is biztonságot nyújthattak. A helyszínen szórványosan találtak – az említett őskori (bronzkori) kerámiák mellett – a lelőhely D-i végében klasszikus késő szarmata edénytöredékeket, illetve sánc közepe felé haladva gepida edénytöredékeket. Ez is azt feltételezi, hogy a településen folytonos, vagy pedig együtt élő lakosság volt jelen.

Az ősgyep különleges kincsei

Sajnos a kor kultúrájának épített emlékeiből alig maradt fenn néhány emlék, de a nagytatársánci lelőhelyet nemcsak régészeti értéke miatt tartják az alföldi táj kiemelkedően fontos elemének. A sánctest ugyanis jégkor végi ősgyepmaradványt őriz.

Sajnos a szántóföldi művelés elterjedésével a mezőségi talajú területeket teljes egészében feltörték, így az eredeti növénytakaró csak nagyon kevés helyen maradt meg. Két-három ezer évvel ezelőtt a Körös-Maros közének túlnyomó részét pusztai cserjésekkel és tatárjuharos lösztölgyesekkel tarkított löszpusztagyepek fedték. A Nagytatársánc területén, a felszántástól megmenekült kis részen és közvetlen közelében több jellegzetes löszpusztai őshonos növény díszeleg, ilyen például a sarlós gamandor, a csuklyás ibolya, a gumós macskahere, a selymes boglárka, a csattogó szamóca, az ebfojtó müge, a közönséges borkóró, a kései pitypang és a jakabnapi aggófű. Ma már messze a környéken csak ez a kis folt őrzi az Alföld egykori természetes gyepvegetációjának nyomát.

Az ősgyepet Dr. Kiss István főiskolai tanár, a Szegedi Tanárképző Főiskola Növénytani Tanszékének vezetője fedezte fel 1930-ban, és az ő nevéhez fűződik a terület védetté nyilvánítása is, melyre 0,56 hektáron 1971-ben került sor.

A Tatársánci ősgyepen fedezte fel Dr. Boros Ádám professzor a kónya zsályát 1968-ban, amely ma már mindössze két termőhelyen fordul elő az országban. A védett tavaszi hérics és a fokozottan védett volgamenti hérics is megtalálható itt, (ez utóbbi telepített állomány) – olvasható a Körös-Maros Nemzeti Park honlapján. A helyszín gépkocsival és kerékpárral is megközelíthető, de Orosházáról indulva gyalog sem jelent túl nagy kihívást.

Az orosházi Nagytatársánc a Békés Megyei Értéktár része.

Cikkünk elkészítésében segítséget nyújtott Rózsa Zoltán régész, a város múzeumának egykori igazgatója.

Kiemelt kép: Google Earth

KAPCSOLÓDÓ CIKKEKTÖBB A SZERZŐTŐL

Gádoros értékei: „Az elismerés megerősíti őket abban, hogy jó úton járnak” (galéria)

fecsego.eu/oridcafe

Leave a Reply 80 megnézve, 1 alkalommal mai nap |