| Mobile | RSS

Polt Péter: Az ügyészség elkötelezett a korrupció elleni küzdelem mellett

KURIA 20180130-31
Sereg András

SEREG ANDRÁ

2023.09.08. 18:15Az ügyészség igyekszik feltérképezni a várható új kihívásokat – jelentette ki Polt Péter a Belügyi Szemle legfrissebb számában megjelent interjúban. A legfőbb ügyész szerint a koronavírus-járványt vagy az orosz‒ukrán háborút évekkel korábban ugyan nem lehetett megjósolni, de például olyan jelenségre, mint a mesterséges intelligencia, amely lassabban szivárog be az életünkbe, jogalkalmazóként és büntetőjogászként tudnak előre tervezni.

Bár az 1990-es évek elején még visszatérő, olykor heves szakmai és politikai vita folyt az ügyészség lehetséges alkotmányos helyzetéről, ezek a viták idővel csitultak. Jóllehet számtalan érvet sorakoztattak fel az érintettek a végrehajtó hatalom alá rendelt és az attól függetlenül működő ügyészség mellett és ellen, végül maradt a ma is ismert megoldás – fejtegette az interjú elején Polt Péter, aki szerint az Alaptörvény elfogadása mérföldkőnek számított az ügyészség történetében, az alkotmányozó hatalom ugyanis deklarálta, hogy a szervezet a hatalmi ágak közül leginkább az igazságszolgáltatáshoz sorolható. Ez pedig önmagában feltételezi a függetlenséget, a pártatlanságot és a kizárólag szakmai alapon meghozott döntéseket.

Járvány, háború, mesterséges intelligencia

A legfőbb ügyész szerint a bűnözéssel szembeni hatékony fellépéshez a jogalkalmazóknak is követniük kell a változásokat, és alkalmazkodni kell hozzájuk. Az alkalmazkodásnak és a megújulásnak azonban vannak korlátai.

Jogalkalmazóként megpróbálunk hatékony választ adni az új jelenségekre, de ezt csak a meglévő jogszabályi környezet keretei között tehetjük meg, figyelembe véve a jogbiztonság követelményét. Amennyiben a hatályos jogszabályok nem bizonyulnak hatékonynak, jelzéssel élhetünk a jogalkotók irányába, azonban a jogszabályok módosítása nélkül további lehetőségünk ekkor jogállami keretek között nincsen.

Másik fontos szempontnak nevezte, hogy a jogszabályi és jogalkalmazói „alkalmazkodás” kizárólag a társadalom védelmét szolgálhatja, valós társadalmi változásokra reagálva. A modern magyar ügyészség történetét szemlélve megfigyelhető, hogy 1945 után, egészen a rendszerváltozásig a jogalkotói és jogalkalmazói cél elsősorban ‒ alkalmanként kizárólag ‒ az uralkodó politikai elit védelme, tehát nem a társadalom valós igényének kielégítése volt.

Minden korszaknak megvolt a maga jelentőségteljes változása, átalakulása ‒ például korábban az autók, ma a mesterséges intelligencia megjelenése ‒, a kérdés csupán az – folytatta –, hogy erre az ügyészségnek sikerült-e jogállami keretek közt reagálnia, és valóban a társadalom védelmét szolgálnia.

Polt Péter szerint az ügyészség igyekszik feltérképezni a várható új kihívásokat. Természetesen ez nem minden esetben lehetséges.

PÉLDÁUL A KORONAVÍRUS-JÁRVÁNYT VAGY AZ OROSZ‒UKRÁN HÁBORÚT ÉVEKKEL KORÁBBAN NEM LEHETETT MEGJÓSOLNI, ÍGY EZEKRE GYORSAN KELLETT REAGÁLNI.

Vannak azonban olyan jelenségek ‒ például a már említett mesterséges intelligencia ‒, amely lassabban szivárog be az életünkbe, így jogalkalmazóként és büntetőjogászként részben előre tudnak tervezni.

Uniós nyomozati adatcsere-rendszer

Az ügyészségi vezető úgy vélekedett, hogy hamar megtanultuk alkalmazni azokat az uniós normákat, amelyek alapját a kölcsönös bizalom és elismerés képezte, és képezi a mai napig. Így hamar zökkenőmentessé vált hazánkban az európai elfogatóparancs alkalmazása, ahogy a tagállami büntetőítéletek elismerése terén is kifejezetten modern magyar szabályozás született.

Elmondta azt is, hogy a Legfőbb Ügyészség az év elején csatlakozott az e-Evidence uniós igazságügyi és nyomozati adatcsere-platformhoz.

A közelmúltig problémát jelentett ugyanis az európai nyomozási határozatok és az ezek útján beszerzett bizonyítékok gyors és biztonságos továbbítása a másik tagállam igazságügyi hatóságának.

Ezen segít az új platform, amelyet a több mint százötven magyar ügyészségi szervezeti egység április 15-étől egyszerre kezdett élesben használni. A rendszer hatékony és kizárólagos használatát jelenleg leginkább az hátráltatja – jegyezte meg –, hogy néhány tagállam nem vagy nem minden, a jogsegélyek fogadására egyébként hatáskörrel és illetékességgel rendelkező hatóságával szerepel a rendszerben.

Gyorsabb, hatékonyabb információszerzés

Polt Péter az interjúban hangsúlyozta, hogy az ügyészség elkötelezett a korrupció elleni küzdelem mellett, és a hatékonyság további javítása érdekében kiemelt cél a nyomozó ügyészség eljárásainak informatikai támogatása.

AZ INFORMÁCIÓS TÁRSADALOM ÚJ ERŐFORRÁSA AZ INFORMÁCIÓ, AMELYNEK MEGSZERZÉSE, FELDOLGOZÁSA ÉS HASZNOSÍTÁSA HELYZETI ELŐNYBE HOZHATJA A TÁRSADALMI RÉSZTVEVŐKET.

A nyomozás mindig is információk és adatok megszerzésére, feldolgozására irányult. „Ezért olyan, a nyomozást, adatgyűjtést és adatelemzést támogató megoldások, eszközök beszerzését, összekapcsolását és fejlesztését tervezzük, amelyek más szervezetek nyomozó hatóságai előtt (például NAV, rendőrség) sem ismeretlenek már, tehát máshol már bizonyítottak” – közölte a legfőbb ügyész, aki az ügyészségi nyomozást támogató modul fejlesztésétől gyorsabb, hatékonyabb információszerzést, adatelemzést és ezáltal még eredményesebb ügyészségi eljárásokat vár.

Emberkereskedelem és kényszermunka

Polt Péter külön is kitért az öt éve hatályba lépett új büntetőeljárási törvény tapasztalataira. Mint mondta, kiemelt jelentősége van annak, hogy amennyiben a sértett fiatalkorú, fogyatékkal elő, vagy nemi élet és nemi erkölcs elleni bűncselekmény elszenvedője volt, akkor a törvény kötelező erejénél fogva, hatósági döntés nélkül különleges bánásmódot igénylő személynek minősül. Emellett, ha a személyes jellemzői, vagy a sérelmére elkövetett bűncselekmény jellege és körülményei indokolják, az eljáró hatóságok határozata teremti meg a jogalapot és egyben kötelezettséget a sértett kíméletét és védelmét jelentő intézkedések alkalmazására.

Az ügyészségi gyakorlatban különösen az emberkereskedelem, a bűnszervezetben elkövetett bűncselekmények, az élet, a testi épség és az egészség elleni bűncselekmények sértettjei, illetve az olyan sértettek esetében alkalmaznak különleges bánásmódot, akiknek a sérelmére hozzátartozója követ el bűncselekményt, vagy akik a bűncselekmény következtében ellenségessé vált lakókörnyezetben élnek.

A Legfőbb Ügyészség az emberkereskedelem és kényszermunka sértettjeit érintően külön iránymutatásban hívta fel valamennyi ügyész figyelmét arra, hogy az ezen bűncselekmények miatt indult büntetőeljárásokban a különleges bánásmód alkalmazása szinte kivétel nélkül indokolt.

A törvény lehetőséget biztosít arra is, hogy a sértett segítő szervezetek közreműködését vegye igénybe, illetve a nyomozás során kép- és hangfelvétellel rögzített vallomását a bíróság előtti eljárásban bizonyítékként lehessen felhasználni, megakadályozva a másodlagos áldozattá válását. „Ezen eljárási lehetőségeket az ügyészség minden indokolt esetben szorgalmazza amellett, hogy a törvény biztosította további eszközökkel a sértett polgári jogi igényének is igyekszik érvényt szerezni” – szögezte le Polt Péter.

Feltárják a bűnözés okait

A beszélgetésben szóba került az ügyészség tudományos, kutató és képzési szerve, az Országos Kriminológiai Intézet (OKRI) is, amelynek közvetlen irányítását a legfőbb ügyész büntetőjogi helyettese látja el, míg a működésére vonatkozó szabályozást a legfőbb ügyész alakítja.

Polt Péter felidézte, hogy az OKRI megalapítása óta elemzi a magyarországi bűnözés helyzetét, kutatásaival igyekszik feltárni a bűnözés okait, vizsgálja az elkövetőket, áldozatokat, mindezt annak érdekében, hogy segítse a büntetőeljárás, büntető igazságszolgáltatás résztvevőit, így az ügyészi munkát is.

Jelenleg is számos kutatást folyik az intézetben, amelyek eredményei az ügyészi munka során is minden bizonnyal hasznosulni fognak.

Így például az OKRI vizsgálja a valóság bizonyításának vádlottat terhelő eseteit, a pénzmosás tipikus magyarországi elkövetőjének profilját, a terhelttel kötött megállapodás szerepét a bírósági határozat meghozatalában, valamint az okozott vagyoni hátrány megtérülésének lehetőségeit a költségvetési csalás miatti büntetőügyekben.

(Borítókép: Polt Péter 2018. január 30-án. Fotó:  Nagy Szabolcs / Index)

Index.hu logo

Kövesse az Indexet Facebookon is!Követem!

fecsego.eu/index

Leave a Reply 84 megnézve, 1 alkalommal mai nap |