FECSEGŐ

Szabó Dániel2023. szeptember 15. 15:00

Végre kiderült, hogy Varga Mihály keményen ellenzi az uniós javaslatot a Stabilitási és Növekedési Paktum reformjáról, tartva attól, hogy Brüsszel túlzottan beleszólna a magyar költségvetési politikába. A vitás tervezet a tagállamok közötti szigorú költségvetési szabályok felülvizsgálatát célozza, de sok kritikát kap a mozgásteret biztosító kivételezések és a fenntarthatósági kritérium miatt. Az egyezség késlekedik, és lehet, hogy az eredeti szabályok maradnak életben a Covid és az orosz-ukrán válság miatt. Magyarország így újonnan csatlakozik be a már hónapok óta tartó konfliktusba.

Az Európai Bizottság és az Európai Tanács lassan egy éve próbál egy kompromisszumos megoldást találni arra, hogyan reformálják meg a Stabilitási és Növekedési Paktumot (SGP). A hosszú vitában a magyar Pénzügyminisztérium először foglalt karakteresen állást. Varga Mihály az uniós pénzügyminiszterek tanácskozása (ECOFIN) előtt a spanyolországi Santiago de Compostelában ismertette a magyar álláspontot,

ÍGY VÉGRE KIDERÜLT, HOGY A KORMÁNY EGYETÉRT AZZAL, HOGY AZ EURÓPAI UNIÓNAK VÁLASZOLNIA KELL A MAGAS ADÓSSÁGSZINTEK ÉS KÖLTSÉGVETÉSI HIÁNYOK OKOZTA KIHÍVÁSOKRA, DE A MEGVALÓSÍTÁS MÓDJÁVAL NEM.

Az SGP mechanizmust az 1997-es bemutatása, valamint a 2004-es első módosítása hevesen bírálják közgazdászok és több tagállam is, de papíron még most, majdnem 20 évvel később is ez határozza meg, hogy a tagállamok költségvetési hiánya nem lehet magasabb, mint a GDP 3 százaléka, míg az államadósságnál ez az arány a 60 százalékot nem lépheti át. A meglévő szabályok előírják, hogy a kormányoknak minden évben a GDP 60%-át meghaladó adósság 1/20-ével kell csökkenteniük a teljes állományt.

A RENDSZERT A KORONAVÍRUS-JÁRVÁNY MIATT FELFÜGGESZTETTÉK, ÍGY AZ ÉV VÉGÉIG VAGY ELFOGADNAK EGY REFORMOT AZ ÚJ SZABÁLYOKRÓL, VAGY A RÉGI MEGOLDÁS LÉPHET ÉLETBE AZ ÉV VÉGÉN.

Már évtizedek óta változtatni akarnak

Az egyik jelentős probléma a Stabilitási és Növekedési Paktum prociklikus jellege, vagyis hogy szigorú költségvetési szabályai, beleértve a hiány- és adósságkorlátokat, súlyosbíthatják a gazdasági visszaesést azáltal, hogy válságok idején megszorító intézkedéseket tesznek szükségessé. De azt is sokan bírálják, hogy a tagállamok eltérő gazdaságszerkezetére egy egységes szabályrendszert alkalmaz. Viszont a gyakorlatban sokszor történt meg az, hogy bár egyes EU-országok egyáltalán nem tartották be az SGP-kötelezettségeket, mégis szankciók nélkül megúszták ezt, míg másokkal szemben azonnal túlzottdeficit-eljárást indítottak.

Az EU-ban ezért két év előkészítés és több hónapnyi bizottsági és tagállami vezetőkkel folytatott egyeztetés után be is mutattak egy reformtervezetet, amelynek célja épp az, hogy az eltérő tagállami adottságokra és szükségletekre rugalmasabban reagáljon, ne korlátozza a növekedést, de közben fenntarthatóvá tegye az adósságcsökkentést.

A reformjavaslatok célja egy olyan kockázatalapú felügyeleti keretrendszer felé való elmozdulás, amely az államadósság fenntarthatóságát helyezi előtérbe, miközben a GDP-bővülést is előmozdítja. A költségvetési felügyelet elsődleges operatív mutatójaként a többéves kiadási célok szolgálnának, egyszerűsítve a büdzsékre vonatkozó szabályokat.

Azok a tagállamok, amelyekben az államháztartási hiány meghaladja a GDP 3%-át vagy az államadósság a GDP 60%-át, országspecifikus “technikai pályát” kapnának, hogy az adósságcsökkentés és a hiánykontroll irányába tereljék őket. Az alacsonyabb hiánnyal és adóssággal rendelkező tagállamok szintén technikai információkat kapnának a költségvetési fegyelem fenntartása érdekében. Az adósság fenntarthatóságának biztosítása érdekében közös biztosítékokat alkalmaznának, beleértve a 3%-os és 60%-os referenciaértékeket, a GDP 0,5%-ának megfelelő, évi minimum költségvetési kiigazítási referenciaértékkel.

Újdonság a magyar érvelés

Varga Mihály szerint viszont ez azzal járna, hogy az Európai Bizottság még erőteljesebben szólna bele a tagállamok költségvetési politikájába, így a reformtervezet most tovább növelné a végrehajtó testület jogköreit.

Magyar részről elutasítjuk az olyan javaslatokat, amelyek a nemzetállamok szuverenitását csorbítanák, nem értünk egyet az Európai Bizottság jogköreinek túlzott bővítésével

– tette hozzá.

Varga Mihály szerint az április óta ismert reformtervezet megvalósulása nem fegyelmezett gazdálkodást várna el a tagállamoktól, hanem megszorításokat követelne meg, miközben szerinte enélkül is képes Magyarország az adósságcsökkentésre. Ehhez azzal érvel, hogy szerint “a Moody’s legutóbbi jelentésében pozitívan értékelte a kormány elkötelezettségét az egyensúlyi mutatók javítása mellett, ahogyan azt is, hogy a GDP-arányos államadósság fenntartható módon mérsékelhető.”

Nyugtat a gazdasági kormányzás és jegybank kapcsolatát illetően

A pénzügyminiszter a közlemény szerint arra is kitért, hogy az Ecofin napirendjén szerepel a fiskális és monetáris politikák közötti kapcsolat is. Varga pedig azt az üzenetet fogalmazta meg, hogy a magyar gazdaságpolitikában ez kiemelt jelentőséggel bír, a háborús időkben felértékelődik a fiskális és monetáris politika hatékony együttműködése, a kormány és a jegybank közösen küzd az infláció letörésén.

Mindez még arra lehet válasz, hogy az idei év elején, de még a tavasszal is több olyan hír jelent meg, amely az MNB és a gazdasági kormányzat konfliktusairól szólt.

A magyar miniszter kijelentése a reform ellenzésével azért is érdekes, mert valójában az SGP-reform pont abba az irányba tenne egy lépést, hogy az egyes hiány- vagy adósságcélokat elmulasztó tagállamoknak egy olyan fenntartható pályát dolgozzanak ki, amely nem fenyegeti a gazdasági növekedést. Így például a javasolt rendszer engedne olyan kormányzati kiadásokat az egyes kormányoknak, amelyek például termelő beruházásokat támogatnak, ha azok a zöldátállást segítik és ellenállóbbá teszik a gazdaságot, segítik a növekedést. Így lényegében ezek levonhatók lennének a deficitből egy időkereten belül, ami miatt sokan azt mondják, hogy új fizetőeszközként az időfaktor is bekerülne a költségvetéspolitikába.

AZ UNIÓS TAGÁLLAMOK KÖZÜL TÖBBEN KRITIZÁLJÁK AZ SGP-SZABÁLYOK ÚJRAÍRÁSÁT, DE VARGA MIHÁLY VÉLEMÉNYÉVEL ELLENTÉTBEN TÚL LAZÁNAK TARTJÁK AZOKAT.

Néhány ország, köztük Németország, Ausztria, Hollandia, Dánia és Észtország például azt kifogásolja, hogy a javaslat túlzott mozgásteret biztosít a kormányoknak a nemzeti tervek megtárgyalásakor, és nem csökkenti hatékonyan az adósságszintet. Különösen Németország akarja elérni, hogy szigorúbb szabályokat vezessenek be, azt követelik, hogy legyen egységes biztosítékok az éves adósságcsökkentés biztosítására, amit Franciaország ellenzett. A franciák szerint az azonos szabályok súlyos gazdasági visszaesést eredményeznének a legtöbb országban, mert rugalmatlanok.K

A románok félnek Brüsszeltől, de más okuk van rá

Az nem teljesen világos, hogy Varga Mihály miért tart attól, hogy Brüsszel esetleg megszorításokat várna el a magyar kormánytól. Bár a magyar kormány is ígéretet tett arra, hogy felülvizsgálja az ősszel a hiánycélt, mivel a költségvetés bevételi oldala elmaradt a várttól, valamint az uniós források sem érkeztek még meg, de akkora baj nem lehet, mint Romániában.

Marcel Bolos román pénzügyminiszer ugyanis csütörtökön arrólbeszélt, hogy az Európai Bizottság felfüggesztheti a Románia által igényelt kifizetéseket a kohéziós alapokból és a helyreállítási tervből is a tervezettnél jóval magasabb államháztartási hiány miatt. Románia 4,4 százalékos GDP-arányos deficittel tervezte meg az idei költségvetést, de a becslések szerint 6,87 százalék lehet az év végéig a hiány, ha a kormányzat nem kezd megszorításokba.

Magyarország esetében viszont még nem indult túlzottdeficit-eljárás, mégha egyébként kedvezőtlen is a költségvetés helyzete. Ahogy arrólrészletes elemzésünkben írtunk, már augusztusban 97 százalékban teljesült az éves hiánycél, és például a nyugdíjkorrekciót figyelembe vevő számításaink szerint

1600-1700 MILLIÁRD FORINTOS ELCSÚSZÁS LEHET AZ IDEI KÖLTSÉGVETÉSBEN.

Ez GDP-arányosan 2,1 százalék, és ha ez így bekövetkezik, akkor akár beavatkozás nélkül 6 százalék is lehet a költségvetés idei hiánya, szemben az eredeti 3,9%-os céllal. Tehát míg Románia túlzottdeficit-eljárás alatt áll, mivel a 2022-es költségvetési hiány 5,75 százalék volt, és a bukaresti kormány vállalta, hogy idén 4,4 százalékra mérsékeli a GDP-arányos deficitet, addig Magyarországon még nem kell közvetlen brüsszeli lépésektől tartani.

Jövőre viszont már az a szakértői konszenzus, hogy

TARTHATATLAN AZ ELFOGADOTT JÖVŐ ÉVI KÖLTSÉGVETÉSBE TERVEZETT 2,9 SZÁZALÉKOS HIÁNY, ÍGY AZ A 3 SZÁZALÉKOS SGP-KRITÉRIUM FÖLÉ KERÜL MAJD.

Varga Mihály mindössze annyit említett a megszorítások esetében, hogy “az eljárás arra a helyzetre hasonlít, amikor 2009-ben, a baloldali kormányzás idején megszorításokat írtak elő Magyarország számára.” A magyar költségvetési hiányt pedig az uniós források elmaradásával, a szankciók állítólagos kedvezőtlen hatásával, valamint az egyre növekvő határvédelmi költségekkel magyarázta.

Rengeteg a szakmai kritika

A németek fő gondja leginkább az, hogy az adósságcsökkentési terveknél a már említett, ellenállóképességet javító beruházásoknál alkalmazható kivételezési rendszer teremt lehetőséget arra, hogy a tagállamok valójában ne foglalkozzanak a hiánytartással. Még a vita egyes pontjain azzal is érveltek, hogy az FDI-beruházások esetében teljesen abszurd, a GDP-számítást befolyásoló tételeket is elszámolnak egyes tagállamok, így valójában az arányosításkor a hiány is kisebbnek tűnhet.

Más szakértők szerint az is probléma, hogy jogilag az egyetlen hivatkozási alap annak értékeléséhez, hogy egy ország megfelel-e az uniós költségvetési szabályoknak, az a kiigazítási pálya, amely végül szerepel az ország középtávú tervét jóváhagyó tanácsi határozatban, viszont ez az értékelés független a Bizottság által adott korai iránymutatástól.

Ahogy azt a Bruegel Intézet is kifogásolja, várhatóan a Tanács által jóváhagyott kiigazítási pálya eltér a Bizottság technikai pályájától az eltérő feltételezések miatt, beleértve a potenciális kibocsátásra, a bevételi válaszra és az inflációra vonatkozó feltételezéseket. E különbségek áthidalására a hivatalos terv benyújtása előtt technikai párbeszédet javasolnak ugyan az országokkal, de kérdéses, hogy ez közgazdasági megoldásokat hozna politikai alkuk helyett.

Mások amiatt aggódnak, hogy a javasolt költségvetési keretrendszer központi eleme a fenntarthatósági kritérium, amelynek célja annak biztosítása, hogy az államadósság valószínűsíthetően csökkenő pályán vagy prudens szinten legyen. E kritérium meghatározása döntő fontosságú a reform hatékonysága szempontjából. A további költségvetési kritériumok redundánsak, következetlenek és akadályozhatják a fenntarthatósági kritériumot, mivel a tervek esetében kérdéses, hogy a célok elmulasztása után mennyire könnyen ígérhetnek be a tagállamok hatékonynak álcázott lépéseket a kiigazításhoz.

A Bruegel szerint az is probléma, ha a Bizottság esetleg nem értékeli szigorúan a nemzeti középtávú terveket, különösen a költségvetési fenntarthatóság szempontjából nagy kockázatot jelentő országok esetében.

Mint látszik, Varga Mihály aggályain túl is bőven vannak vitás kérdések a költségvetési szabályok uniós reformjával kapcsolatban. A várakozások szerint így még 2024-re vagy a korábbi, egységes szabályrendszert alkalmazzák, vagy felfüggesztve marad a Covid és az orosz-ukrán válság miatt az egész Stabilitási és Növekedési Paktum végrehajtása.KAPCSOLÓDÓ CIKKÜNK2023. 09. 14.

Románia is bukhatja az uniós pénzeket a pénzügyminiszer szerint

Címlapkép: Varga Mihály pénzügyminiszter beszédet mond a Pénzügyminisztérium alapításának 175. évfordulója alkalmából rendezett ünnepségen a minisztérium pénztárcsarnokában 2023. július 10-én.Forrása: MTI Fotó/Mónus Márton.

fecsego.eu/portfólió