FECSEGŐ

Portfolio2023. szeptember 18. 11:25

Az Oroszországban működő nyugati vállalatok pénzügyi kényszerzubbonyba kerültek, mivel a Kreml továbbra is blokkolja, hogy hozzáférjenek több milliárd dollárnyi nyereségükhöz. A Kijevi Közgazdasági Iskola (KSE) által összeállított adatok szerint a tengerentúli vállalatok által 2022-re bejelentett 20 milliárd dolláros oroszországi profitból mintegy 18 milliárd dollárnyit bukhatnak el – számolt be a Financial Times.

Bár ezek a számok valószínűleg tovább nőnek, mivel a legtöbb nemzetközi vállalat Oroszországban csak éves eredményeket tesz közzé, egyértelmű, hogy a nyugati jelenlét továbbra is létfontosságú az orosz gazdaság számára. Ez a helyzet zavarba ejtő dilemma elé állítja a külföldi vállalatokat, amelyek azzal a kérdéssel küzdenek, hogy mit kezdjenek a nemzetközi elszigeteltséggel küzdő országban folytatott tevékenységükkel.

A 20 milliárd dollárnyi (7200 milliárd forintnyi) profitjukból 18 milliárdhoz (közel 6500 milliárd forinthoz) azért nem férnek hozzá, mert Oroszország osztalékfizetési tilalmat vezetett be a “barátságtalan” országokból származó vállalkozásokra, amelyek közé az Egyesült Államok, az Egyesült Királyság és az Európai Unió valamennyi tagja tartozik.

BÁR KIVÉTELES KÖRÜLMÉNYEK LEHETŐVÉ TEHETIK EZEKET A TRANZAKCIÓKAT, NAGYON KEVÉS MENTESSÉGI ENGEDÉLYT ADTAK KI, ÍGY REKEDT TÖBB TÍZMILLIÁRD DOLLÁR OROSZORSZÁGBAN.

Ez a kényszerhelyzet számos külföldi vállalatot arra kényszerített, hogy keresse a módját orosz leányvállalataik elidegenítésének, de minden ilyen ügylethez Moszkva jóváhagyása szükséges, és jelentős árengedményekkel jár. A közelmúltban a British American Tobacco és a svéd Volvo teherautógyártó egyaránt bejelentette, hogy oroszországi eszközeiket helyi tulajdonosoknak adják át.

A KSE adatai szerint a “barátságtalan” nemzetek – köztük Magyarország – vállalatai közül az osztrák Raiffeisen bank lett a legnagyobb profitot megtermelő cég: 2022-ben 2 milliárd dolláros oroszországi nyereséget jelentettek. Eközben az amerikai Philip Morris és PepsiCo vállalatok 775 millió, illetve 718 millió dolláros profitot könyvelhettek el. A svéd Scania teherautógyártó 621 millió dolláros 2022-es nyereséggel vezette a listát az Oroszországból időközben kivonult vállalatok között.

Jelentős profitjuk ellenére ezek a vállalatok az osztalékfizetési tilalom miatt nehezen jutottak hozzá a pénzükhöz. A Raiffeisen például nyilvánosan kijelentette, hogy nem férhet hozzá az oroszországi nyereségéhez, de nem írta le az országban lévő üzletágának értékét. A Philip Morris nem kívánt nyilatkozni a kérdésről, míg a PepsiCo és a Scania nem válaszolt a Financial Times megkereséseire.

AZ ÖSSZES KÜLFÖLDI VÁLLALKOZÁS KÖZÜL AZ AMERIKAI SZÉKHELYŰ CÉGEK TERMELTÉK A LEGNAGYOBB ÖSSZNYERESÉGET 4,9 MILLIÁRD DOLLÁRRAL, ŐKET KÖVETIK A NÉMET, OSZTRÁK ÉS SVÁJCI CÉGEK 2,4 MILLIÁRD, 1,9 MILLIÁRD ÉS 1 MILLIÁRD DOLLÁRRAL.

A hozzáférhetetlen pénzeszközök hozzáadódnak azokhoz a növekvő költségekhez, amelyekkel a nemzetközi vállalkozásoknak az ukrajnai orosz invázió következményei miatt kell szembenézniük. A Financial Times beszámolója szerint az európai vállalatoknak

A TELJES KÖRŰ INVÁZIÓ KEZDETE ÓTA ÖSSZESEN MÁR LEGALÁBB 100 MILLIÁRD EURÓNYI LEÍRÁST ÉS VESZTESÉGET KELLETT ELSZENVEDNIÜK OROSZORSZÁGI TEVÉKENYSÉGEIKBŐL.

Egyes vállalatok számára kihívást jelentett a korlátozásokkal való megbirkózás. Például az amerikai Mars élelmiszeripari konszern oroszországi leányvállalatának 2022-ben sikerült az osztalék 56,1%-át az anyavállalatnak kifizetnie úgy, hogy “beszámította azokat a tartozásaiba”. Hasonlóképpen, a Japan Tobacco International oroszországi részlege 180 millió dollárt fizetett ki egyetlen részvényesének, a JTI Germany-nek, amelynek egy részét a csoport pénzügyi kimutatása szerint az ukrajnai invázió után osztották ki.

Az orosz tisztviselők még nem vázoltak fel egyértelmű stratégiát a befagyasztott vagyon kezelésére. Szakértők szerint azonban elképzelhető, hogy ezeket a pénzeszközöket a nyugati hatóságokkal folytatott, az orosz vagyonok befagyasztásának feloldását célzó tárgyalások során befolyásoló eszközként próbálják felhasználni.

A helyzetre reagálva az orosz pénzügyminisztérium a közelmúltban enyhítette az osztalékfizetésekre vonatkozó szabályokat, és egyúttal hivatalossá tette a “jó” és a “rossz” vállalatok közötti különbséget az ország elhagyására törekvő vállalatok között. Ez a változás az osztalékfizetést a “jó viselkedés” jutalmává tette, beleértve az oroszországi jelenlét fenntartására irányuló szándék bizonyítását.

Még a “baráti” országokból származó vállalatok is kihívásokkal szembesültek osztalékuk hazaszállítása során. Például az indiai energetikai vállalatokat Moszkva megakadályozta abban, hogy mintegy 400 millió dollárnyi osztalékot hazautaljanak, arra hivatkozva, hogy egyensúlyt kell teremteni Oroszország tőkekiáramlással kapcsolatos aggályai és devizatartalékai között.

Ahogy az orosz rubel értéke csökken a dollárral szemben, a Kreml továbbra is óvakodik a tőkekiáramlástól, és tovább szigorítja a korlátozásokat. A zárolt eszközök jövője továbbra is bizonytalan, és az oroszországi külföldi vállalkozásoknak egyre nagyobb kihívást jelentő gazdasági környezetben kell megküzdeniük.

fecsego.eu//