| Mobile | RSS

Az EU-tagállamok vezetői megfúrták a bizottság pénzügyi javaslatát

EURÓPAI UNIÓo

Utolsó frissítés: 2023. október 27.

Orbán Viktor miniszterelnök október 26-án az EU-csúcsra menet nyilatkozik a sajtónak

Orbán Viktor miniszterelnök október 26-án az EU-csúcsra menet nyilatkozik a sajtónak

Az uniós költségvetési felülvizsgálatról tartott első állam- és kormányfői vita rámutatott a közel százmilliárd eurós bizottsági javaslat tarthatatlanságára. Ötórás vitát követően az Európai Tanács naprakésszé tette álláspontját az izraeli eseményekről, „humanitárius célú szünetek” beiktatására hívva fel Gázában, és egy békekonferencia közeli megtartását sürgetve.

A csütörtök késő éjszakába nyúló csúcstalálkozó második napirendi pontja Izrael után, a vacsora alatt a hétéves uniós keretköltségvetés felülvizsgálatára vonatkozó bizottsági javaslat megvitatása volt. A vezetők az általuk elfogadott szűkszavú nyilatkozatban felkérték a tanácsot, hogy folytassa a munkát azzal a céllal, hogy még év vége előtt politikai megállapodás szülessen a pénzügyi keret bizottság által javasolt, közel százmilliárd eurós kiigazításáról.

MFF-felülvizsgálat: egy részmegállapodás felé Ukrajnáról?

A közel két és fél órás vita, amelyet először tartottak a legmagasabb szinten, feltárta a tagállamok között húzódó árkokat, és diplomaták szerint hagy némi kétséget abban a tekintetben, hogy végül is sikerül-e majd betartani az év végi határidőt.

Az idei megállapodás mindenekelőtt Ukrajna pénzügyi támogatása miatt lenne sürgető, amelyre 2023 és 2027 között ötvenmilliárd eurót, a százmilliárdos kiegészítés felét javasolta az Európai Bizottság. Ebből 17 milliárd vissza nem térítendő támogatást tagállami pótbefizetésből, míg további 33 milliárd kölcsönt az EU-költségvetés garanciájával hitelfelvételből bocsátanának Kijev rendelkezésére a következő négy évben.

Miközben lapunknak nyilatkozó diplomaták szerint a kölcsönről akár a keretköltségvetés (MFF) félidei felülvizsgálatán kívül is megállapodhatnának a tagállamok (például az idei évre érvényes, 18 milliárd eurós támogatásról szóló rendelet jövő évre történő meghosszabbításával), addig a vissza nem térítendő támogatási részt csak a teljes MFF-alku keretében lehetne elfogadni, mégpedig az Európai Tanács egyhangú döntésével és az Európai Parlament hozzájárulásával (vagy elutasításával). Brüsszel megfigyelők szerint azért rakta bele az MFF-csomagba az ukrán eszköz egyik lábát, mert azt remélte, hogy a Kijev finanszírozását fontosnak tartó kormányok így a többi kiadásra is könnyebben áldásukat adják.

A bizottsági javaslat értelmében közel 19 milliárd eurót kellene betolniuk a tagállamoknak az uniós helyreállítási eszköz finanszírozására felvett hiteleknek az infláció miatt égbe szökő kamatterheinek fedezésére. Brüsszel ezenkívül 15 milliárd eurót szán a migráció különböző aspektusaira, több milliárdot a versenyképességre (tiszta ipari technológiák európai platformja), a például a természeti csapások kárainak enyhítésére hivatott rugalmassági eszközre, és másfél milliárdot még a bizottsági bérek rendezésére is.

A jelek szerint a legkisebb közös nevező, amelyet két ország – Magyarország és most már Szlovákia – kivételével mindenki támogatni tud, az az ukrán kiegészítő pénz megszavazása. Ez a költségvetés nettó befizetői, így a hollandok, a svédek, a dánok vagy a németek számára is elfogadható, ők azonban – legalábbis a tárgyalások jelenlegi szakaszában – egy fia eurócentet sem hajlandók fordítani a bizottság által javasolt többi kiadásra. Eközben a déliek, főleg az olaszok számára éppen a migrációs többletforrások édesítenék meg a csomagot.

Ha már így áll a dolog, felmerült, hogy az ukrán részt ki lehetne venni a javaslatból, és külön elfogadni, a maradékot pedig – ahogy például a hollandok szorgalmazzák – a jelenlegi költségvetési fejezeteken belüli átcsoportosításból előteremteni. Ezt a megközelítést alátámasztandó a dánok a csúcs elé időzítettek egy számítást, amely azt állítja, hogy a bizottság úgy kér pénzt, hogy közben 16 milliárd euró elköltetlen forrás van még a költségvetésben.

Von der Leyen beismerése az eredeti javaslat kudarcáról

Ursula von der Leyen bizottsági elnök egy, a csomag kettébontására vonatkozó kérdésre válaszolva azt mondta, hogy a csúcson a vezetők többsége egyértelműen elutasította ezt a megközelítést. A saját javaslatával szembeni ellenállást látva ugyanakkor Von der Leyen is elismerte, hogy a végleges megállapodás a tagállami pótbefizetések és a költségvetési belső átcsoportosítások egyvelege lehet. Ezzel lényegében beismerte, hogy az eredeti javaslatnak nincs esélye az elfogadásra.

A bizottsági elnök arra is emlékeztetett, hogy elméletileg az uniós költségvetés új saját bevételi forrásaiból is lehetne finanszírozni a többletkiadásokat. Ezekre már van is bizottsági javaslat, de annak intézményi tárgyalásai helyben topognak, márpedig a büdzsét minél előbb fel kellene tölteni.

A spanyol soros elnökségre és az Európai Tanács elnökének stábjára mindenesetre a következő hetekben sziszifuszi munka vár, ha el akarják érni a kitűzött célt, és a decemberi csúcson tető alá akarják hozni a költségvetési megállapodást. Az egyik következő javaslatban már számok is lesznek – bocsátotta előre az Európai Tanács elnöke.

Orbán szóban már egy új ukrán békestratégiához köti a pénzek jóváhagyását

A csütörtöki vita még a tagállami prioritások ismertetéséről és arról szólt, hogy ki hogyan finanszírozná a szükséges kiegészítést. Orbán Viktor magyar miniszterelnök és régi-új szövetségese, a szlovák Robert Fico (aki úgyszólván a kormány eskütételéről toppant be Brüsszelbe) azonban félreérthetetlenül jelezte, hogy számukra az ukrán pénzügyi csomag elfogadása sem szent, legalábbis a jelenlegi körülmények között.

Orbán a csúcsra érkezve világossá tette, hogy a – szerinte – „a migránsok befogadására” szánt pénzt nem tudjuk elfogadni, és „Ukrajnának sem akarunk pénzt adni, hacsak valami nagyon jól megalapozott előterjesztést nem látunk”. Hozzátette, hogy a bizottsági javaslatból hiányoznak a komoly szakmai érvek. „Ez így nem fog menni, ezt így el fogjuk utasítani” – közölte.

A magyar miniszterelnök egyébként nem az egyedüli, aki a bizottság szemére veti, hogy látszólag a hasára ütve tett javaslatot Ukrajna ötvenmilliárd eurós finanszírozására. Az Európai Számvevőszék egyik tagja is bírálta nemrég a testületet a tervezett kiadások alátámasztásának elmulasztása miatt.

Orbán Balázs, a miniszterelnök tanácsadója Twitter-bejegyzésében főnökénél is továbbment, és egyenesen egy új nyugati stratégia elfogadását sürgette, mielőtt a további finanszírozásról döntene az EU. Orbán érvelése szerint mostanra nyilvánvalóvá vált, hogy – szerinte – az Ukrajna győzelmére, Oroszország vereségére és Putyin bukására irányuló stratégia nem működik. „Új stratégiára van szükség. Meglátásunk szerint egy új stratégiát kell kidolgozni, mielőtt szemügyre vennénk a finanszírozást, és nem fordítva. – Ezért – tette hozzá – Magyarország az Európai Tanács ülésén stratégiai vitát kezdeményez a következő (feltehetően) külügyi tanácsülésen. – Meggyőződésünk, hogy ennek az új stratégiának egy tűzszüneten és a béketárgyalások mielőbbi megkezdésén kell alapulnia” – húzta alá Orbán Balázs.

Nincs jele ugyanakkor annak, hogy valaki is komolyan foglalkozna a magyar felvetéssel az EU-ban. Egy nevének mellőzését kérő diplomata szerint „Orbánéknak a pénz kell”, de most igyekeznek más érvekbe becsomagolni, miért nem támogatják az ukrán finanszírozást. A befagyasztott magyar pénzek legalábbis egyelőre nem képezik a költségvetési vita részét, bár mindenkinek a fejében ott van a kérdés. Erről az Európai Bizottság egyeztet a kormánnyal több vágányon is, és bizonyos jelek szerint minden korábbinál nagyobb készség lehet mindkét oldalon a nyitott kérdések megoldására, mégpedig az egész magyar csomagról.

De hogy ez mikor és miként fog begyűrűzni a költségvetési vitába, azt egyelőre senki nem tudja.

Mi a magyar álláspont a tárgyalásokon?

Úgy tudjuk, hogy az MFF és azon belül Ukrajna finanszírozásának ügyében a magyar kormány a miniszterelnök által elmondottaknál szofisztikáltabb álláspontot képvisel. Először is a kormány néhány hete az ukrán finanszírozási csomag kettéosztását javasolta úgy, hogy első körben csak 25 milliárdot kapna Kijev, majd második körben, jövőre az akkori szükségletek alapján dönthetnének a második 25 milliárdról. Ez a javaslat azonban nem tört át az uniós partnereken, legalábbis egyelőre.

A kormány információink szerint a partnerekkel folytatott tárgyalásokon nem is közvetlenül az ukrán finanszírozással kötötte össze a befagyasztott források lehívását, hanem a javasolt kiegészítő kamatkiadások elfogadásával. Magyarán: ha lesz pénz, akkor jóvá tudják hagyni.

Ukrajna kapcsán az a pillanatnyi magyar álláspont, hogy a költségvetésen kívüli megoldást kell találni, azaz Magyarország ebből kimaradhatna, de alkalomadtán mások (a szlovákok vagy az osztrákok) is.

Úgy tudjuk, hogy a harsányan elutasító retorikával ellentétben a kormány a bizottság több forrásnövelő javaslatát is támogatja a félidős felülvizsgálatban. Ezek közé tartoznak a Nyugat-Balkánnak javasolt pluszforrások, a rugalmassági eszköz keretének megemelése vagy az Orbán szerint a migránsok befogadására javasolt 15 milliárdos keretből az a három és fél milliárd euró, amelyet a Törökországban tartózkodó szíriai menekültek ellátására fordítanának.

Ötórás, maratoni vita Izraelről és Gázáról

Minden állam- és kormányfő tíz percet kapott csütörtökön Brüsszelben, hogy kifejtse álláspontját a közel-keleti helyzetről és az arról szóló, frissített uniós álláspont tervezetéről, így a vita öt órán át tartott, felborítva a csúcs első napjának napirendjét.

Az EU az október 7-én végrehajtott brutális Hamász-terrorakció óta vékony jégen táncol, hogy – miként az első napokban is tette – keményen elítélje az Izraelt érő támadást, de közben ne feledkezzen meg az izraeli bombázások következményeit elszenvedő, Gázában rekedt civil lakosság szenvedéseiről. A két szempont egy időben történő megjelenítésével a nagy többség egyetért, a csúcsnyilatkozat megszövegezése során azonban előbújtak a különbségek a konfliktusban Izraelt feltétlenül támogató, illetve a szerintük kiegyensúlyozottabb megközelítést választó országok között.

Spanyolország, Írország és néhány más tagállam Izrael önvédelemre való jogának ismételt elismerése mellett különösen nagy gondot fordított arra, hogy a háború jelenlegi szakaszában, amikor a gázai palesztin lakosság szenvedéseitől hangos a világ, az EU egyértelmű jelzést adjon a palesztinok felé is. Az ő álláspontjukat a leghatározottabban Pedro Sánchez spanyol miniszterelnök jelenítette meg a csúcson, aki eredetileg „humanitárius tűzszünetre” vonatkozó felhívást szeretett volna látni a szövegben. Ez a törekvése végül ebben a formában nem sikerült, azt viszont elérte, hogy az EU egy nemzetközi békekonferencia minél előbbi összehívása mellett tegye le a garast.

„Az Európai Tanács a legkomolyabb aggodalmának ad hangot a romló humanitárius helyzet miatt Gázában, és folytatólagos, gyors, biztonságos és akadálymentes humanitárius hozzáférésre szólít fel, és arra, hogy a segítség minden szükséges eszközzel eljusson a rászorulókhoz, ideértve a humanitárius folyosókat és a humanitárius célú szüneteket is” – olvasható az EU27-ek vezetői által – hosszúra nyúlt vita után – elfogadott következtetésekben.

A nyilatkozat (záró következtetések) első része a lehető legerélyesebben elítéli a Hamász terrorakcióját, ismételten elismeri Izrael jogát az önvédelemre a nemzetközi joggal és humanitárius joggal összhangban, és a terrorszervezet által fogva tartott több mint kétszáz túsz azonnali elengedésére szólít fel.

Megfigyelők emlékeztetnek rá, hogy a patikamérlegen kiméricskélt szöveg számos szempont összeegyeztetésének szükségességét tükrözi, amelyek egyik legfontosabb eleme, hogy több uniós tagállamnak – köztük Magyarországnak – is vannak állampolgárai a túszok között. Charles Michel, az Európai Tanács elnöke a késő éjszakai órákban tartott sajtótájékoztatóján megemlítette, hogy több európai ország is megpróbál segítséget kérni a túszok kiszabadítása érdekében a térség zömében arab államaitól.

A magyar miniszterelnök, amikor a csúcsra érkezve újságírók nekiszegezték a kérdést, hogy támogatja-e a tűzszünetet, azt mondta, hogy „Ukrajnában igen”.

fecsego.eu//

Leave a Reply 87 megnézve, 1 alkalommal mai nap |