| Mobile | RSS

A magyar kormány még keresztbe tehet az EU fizetőképességének, hiába van meg a nagy megállapodás

A magyar kormány még keresztbe tehet az EU fizetőképességének, hiába van meg a nagy megállapodás

Szabó Dániel2023. november 13. 11:00

Az Európai Parlament és az Európai Unió Tanácsának tárgyalói egy péntek késő esti egyeztető ülésen véglegesítették az Európai Unió 2024-es költségvetéséről szóló megállapodást. Bár így eldőlt, hogy jövőre milyen célokra költhet az Európai Bizottság, de a hétéves pénzügyi keret felülvizsgálatát (MFF) még fúrja több tagállam, köztük Magyarország is. Ezen múlhat Ukrajna támogatása és a közös hitelfelvétel törlesztése is, valamint az egész EU működése a jövő évben. De a Portfolio-nak bizottsági források arról beszéltek, van terv arra, hogy a magyar kormány vétója miatt ne váljon fizetésképtelenné az EU.

Pénteken sikerült megállapodnia az Európai Parlament tárgyalóinak az Európai Tanács illetékeseivel a 2024-es közös költségvetésről. Vagyis eldőlt, hogy jövőre az Európai Bizottság felügyeletével milyen célokra költhet az államszövetség.

Az összesen 189,4 milliárd eurós megállapodás kompromisszumot jelentett a Parlament és a Tanács közötti tárgyalásokban, mivel eredetileg alacsonyabb, 187 milliárd eurós költségvetést akartak a tagállamok. A Parlament többek között a prioritást élvező programok további finanszírozását biztosította – írja az Euractiv.

Az Európai Parlament sikeresen elkerülte a javasolt csökkentéseket, és sikerült 60 millió eurót elkülönítenie az Erasmus+ programra, 85 millió eurót a Horizont Európa kutatási kezdeményezésre, valamint jelentős, 150 millió eurós támogatást a szomszédság- és bővítéspolitika számára.

A MEGÁLLAPODÁS A GÁZAI KONFLIKTUSBÓL EREDŐ HUMANITÁRIUS SZÜKSÉGLETEKKEL IS FOGLALKOZOTT, ÉS TOVÁBBI 250 MILLIÓ EURÓT KÜLÖNÍTETT EL A TÉRSÉGBEN NYÚJTOTT UNIÓS HUMANITÁRIUS SEGÉLYEKRE.

Bár a megállapodás létrejött, az uniós törvényhozók reakciói vegyesek voltak. Néhányan elégedetlenek, mivel a megállapodás sok eredeti célkitűzésnél kisebb kiadásokat enged csak. Az Európai Parlament azt remélte, hogy a 2024-es költségvetési megállapodást a többéves pénzügyi keret (MFF), azaz az EU 2021-2027 közötti időszakra szóló hétéves költségvetésének félidős felülvizsgálatához kötik. Az Európai Bizottság által júniusban előterjesztett felülvizsgálati javaslat 66 milliárd eurós kiegészítést irányoz elő olyan prioritásokra, mint a migráció kezelése, a technológia, a válságkezelés, valamint egy 50 milliárd eurós segélycsomagot is ígér Ukrajnának.

VISZONT EZT TÖBB TAGÁLLAM NEM TÁMOGATJA, KÖZÜLÜK A LEGKEVÉSBÉ KRITIKUS, DE LEGHANGOSABB ÉPP MAGYARORSZÁG.

Mert bár a „fukar országok” – az általánosan spóroláspárti Ausztria, Dánia, Hollandia és Svédország –, valamint a németek sem támogatják az eredeti bizottsági előterjesztést, a magyar kormány a nyilvánosságban kommunikációs kampányt kezdett, hogy addig nem szavazza meg az összesen közel 100 milliárd eurós feltöltést, amíg nem oldják fel a különböző jogállamisági tárgyú eljárásokkal blokkolt magyar uniós kifizetéseket. Valójában viszont az öt másik ország nettó befizetőként sokkal több aggályt fogalmazott meg az MFF-felülvizsgálattal kapcsolatban.

Egyrészről nem támogatják, hogy egy újabb közös hitelfelvétel kerüljön a többéves pénzügyi keretről szóló megállapodásba: érvelésük szerint erről az Ukrajnának szánt támogatásokat fedező kötvénykibocsátásról a közös költségvetésen kívül kellene dönteni. Másrészt az az álláspontjuk, hogy Ukrajna támogatását egyszerűbb a tagállamok és Kijev közötti bilaterális egyezségekkel fedezni, mint konszenzusos megállapodásokra törekedni, amelyeket jó eséllyel megvétóz valaki, általában Magyarország.

Példaként most azt emlegetik, hogy a magyar kormány tavaly év végéig – a partnerségi megállapodás aláírásáig – akasztotta az Ukrajnának szánt támogatások ügyét, ahogy most az Európai Békekeret terhére kifizetéseket sem engedi az EU-s lőszerszállítmányok fedezésére. Most épp az OTP körüli vitákra hivatkozva nem hagyja az utalásokat, mivel még garanciákat vár rá, hogy nem kerül vissza a bank a kijevi szankcióslistára.

Nem mindenki elégedett, nem akarnak magyar alkut az EP-ben

Valérie Hayer, a Renew képviselőcsoport európai parlamenti képviselője bírálta a megállapodást, amely szerinte „se nem történelmi jelentőségű, se nem elégséges”, és kijelentette, hogy akadályozza Európát abban, hogy megfelelően kezelje a jövőbeli válságokat. Hayer hangsúlyozta, hogy az igazi problémát a többéves pénzügyi keret Tanács általi jóváhagyása jelenti, kiemelve annak fontosságát a lehetséges válságok – köztük a Közel-Keleten most kialakult és jövőbeni potenciálás válságok – kezelésében.

Johannes Hahn, az EU költségvetésért felelős biztosa is csatlakozott ezekhez az aggodalmakhoz, és üdvözölte a 2024. évi költségvetési megállapodást, de sürgette a többéves pénzügyi keret félidős felülvizsgálatának gyors megoldását. Hahn kifejtette, hogy további intézkedésekre van szükség az EU előtt álló kihívások kezeléséhez, és jelezte, hogy a 2024. évi költségvetést módosítani lehet, amint a költségvetés hosszú távú felülvizsgálatát jóváhagyják.

Hahnt egyébként az Európai Parlamentben egy múlt heti meghallgatáson bírálták a képviselők, mondván, hogy ne kössön politikai alkut az Európai Bizottság az Orbán Viktor vezette magyar kormánnyal az MFF-felülvizsgálat elfogadásáért. Bár a biztos tagadta, hogy ilyesmire készülnének, időben egyre jobban egybe csúsznak a pénzügyi keretről szóló megállapodások, valamint a magyar igazságügyi reform értékelése, amely feloldhatja a horizontális feljogosító feltételek által blokkolt 13 milliárd eurónyi kohéziós forrás kifizetését.KAPCSOLÓDÓ CIKKÜNK2023. 11. 07.

Két tűz közé került az Európai Bizottság a magyar uniós pénzek miatt

Hahn már sokszor elmondta, hogy a magyar jogállamisági reformok esetében azt vizsgálják, hogy mennyire felelnek meg a Bizottság által támasztott követelményeknek. Ahogy azt a Portfolio-nak több brüsszeli forrás is megerősítette:

NOVEMBER MÁSODIK FELÉBEN, DECEMBER ELEJÉN A MAGYAR ÜGY EZEN RÉSZÉT EGY PRÓBAIDŐS MEGOLDÁSSAL LE IS ZÁRHATJÁK, VALAMENNYI FORRÁST FELSZABADÍTVA.

Eredetileg a Bizottság – mint azt több tisztviselőtől megtudtuk – a november 15-i bizottsági, a politikai kollégiumban tartott ülésen akarta értékelni a magyar helyzetet, de kifutottak az időből. A magyar kormány a szeptember végén elküldött 9 darab kérdésre is későn, közel három hét után válaszolt csak, míg a két hete elküldött újabb két tisztázandó pontra sem jött meg a budapesti felelet. Addig viszont a Bizottságnál áll az óra, nem telik a határidő, amíg az Orbán-kormány nem tisztázza a vitatott pontoknál felmerült brüsszeli aggályokat.

Meg nem áll az EU, vannak tervek

Ahogy azt a Portfolio-val közölték: több terv is van arra, hogy mihez kezdjen az Európai Bizottság, ha a magyar kormány, vagy a fukar országok, esetleg a németek nem szavazzák meg év végéig a hétéves költségvetés módosítását.

Az első verzió az, hogy jön az 1/12-es rendszer: amennyiben a költségvetést nem fogadják el az új pénzügyi év előtt, havi finanszírozási mechanizmust alkalmaznak, amely legfeljebb az előző pénzügyi év költségvetési előirányzatainak egy tizenketted részét különíti el.

TEHÁT AZ EU MŰKÖDÉSE ÍGY NEM ÁLL MEG, FOLYTATÓDNAK A KIFIZETÉSEK, CSAK LEGFELJEBB EGY HÓNAPRA LEHET ELŐRETERVEZNI, AMÍG NEM DŐL EL AZ MFF-MÓDOSÍTÁS SORSA.

Az EU éves költségvetési eljárása hasonlít a rendes jogalkotási eljáráshoz, de mégis különbözik attól. Az eljárás azzal kezdődik, hogy a Bizottság előterjeszti a költségvetési tervezetet, majd a Tanács elfogadja a tervezetre vonatkozó álláspontját. A Tanács ezt követően a tervezetet az indoklással együtt továbbítja az Európai Parlamentnek, amelynek 42 nap áll rendelkezésére a válaszadásra. Az EP vagy jóváhagyja a Tanács álláspontját, ami a költségvetés elfogadásához vezet, vagy módosításokat javasolhat. Ez utóbbi kezdeményezi az egyeztetőbizottság összehívását, és 21 nap áll rendelkezésre a közös szöveggel kapcsolatos konszenzus elérésére. Ha ez nem sikerül, az egész eljárás újraindul.

A másik megoldás pedig az, amit pedzegettek már a fukar országok is a legutóbbi uniós csúcs előtt: szerintük a közös költségvetés hátralevő 4 évében még van 16 milliárd eurónyi el nem költött forrás, valamint rengeteg mozgástér az átcsoportosításokra, hogy ne legyen szükség 66 milliárd eurónyi tagállami pótbefizetésre.

A PORTFOLIO-NAK NYILATKOZÓK ÚGY BECSÜLTÉK, HOGY MÁJUSIG KÖLTSÉGVETÉSI MEGÁLLAPODÁS NÉLKÜL IS MARAD MOZGÁSTERE AZ EURÓPAI BIZOTTSÁGNAK, HOGY TELJESÍTSE A KÖTELEZETTSÉGEIT, AKÁR AZ 1/12-ES RENDSZERBEN IS.

A 2024. évi költségvetési megállapodás hivatalos elfogadása most a Tanács és az Európai Parlament plenáris ülésének jóváhagyására vár, de itt szinte biztos, hogy az év végi uniós csúcsok MFF-felülvizsgálatáról szóló döntéssel összevárják a lépéseket. A tervek szerint a Parlament november 22-én, a strasbourgi plenáris ülésen szavaz a megállapodásról, a tagállamok pedig várhatóan november 20-án hagyják jóvá a megállapodást. A hosszú távú költségvetés felülvizsgálatának gyors jóváhagyásának sürgőssége továbbra is az uniós tisztviselők egyik fő szempontja, hogy a következő évek kihívásaira teljes mértékben felkészített költségvetést biztosítsanak.KAPCSOLÓDÓ CIKKÜNK2023. 11. 11.

Leszámol Brüsszel a kormányzati pénzszórásokkal, közel az új költségvetési reform

2023. 11. 10.

Évi 5 milliárd euróval lopják meg az EU-t, a Bizottság mégsem ad pénzt a hatóságának

2023. 11. 09.

Készül az EU-s mesterterv a magyar kormány vétójának kijátszására

Címlapkép forrása: EU/EC – Audiovisual Service/Xavier Lejeune

fecsego.eu/portfólió

Leave a Reply 91 megnézve, 1 alkalommal mai nap |