| Mobile | RSS

Nagyhatalmak élnek vissza a kiszolgáltatottsággal

MICHAEL FIELD / AFPBetio strandja, amely az ország első hivatalos szeméttelepévé vált. Tarawa, Kiribati, 1999. június 13-án.

Nagy általánosságban elmondható, hogy a globális felmelegedés legfőbb előidézői a fejlett, iparosodott országok és azok lakói, míg az elmaradottabb, szegényebb területek kevésbé járulnak hozzá a klimatikus átalakuláshoz. Egy fejlettebb térségben gyárak, járművek pöfékelik az üvegházhatású gázokat, a populáció nagy mennyiségű, jelentős ökológiai lábnyomú ételt fogyaszt, miközben épületeit fűti vagy hűti, megvilágítja, telefonokat, laptopokat tölt, sokat utazik, évente cseréli ruhatárát. Egy szegényebb országban ezzel szemben kevesebb az emissziót kiváltó tevékenység.

Az ökölszabály Kiribati esetében is megállja a helyét: az állam éghajlati felelőssége eltörpül, mégis a globális felmelegedés legsúlyosabb kárvallottjai közé tartozik, szegénysége és korrupciója pedig nem kis részben épp a nyugati országoknak, a gyarmatosítás örökségének tudható be. Ily módon az állam esete a klímaigazságtalanság egyik legszembeötlőbb példája.

Adódik a kérdés, hogy a bajok valódi okozóinak, a gazdagabb országoknak nem lenne-e feladatuk a problémák orvoslása. Az elnöki tisztséget 2016 óta betöltő Taneti Maamau kormányai a korábbi időkhöz képest ugyan nagyobb hangsúlyt fektettek a belső programokra, ám így is szem előtt tartják a külső kommunikációt. Az elnök, elődje, Tong és más politikusok, sőt a civilek is azon vannak, hogy felhívják az emberiség figyelmét Kiribati szorongatott helyzetére.

Csak azt szeretném, hogy a világ tudjon erről. Az a kérésem, hogy segítsenek a földünk megóvásában, mert hiába próbálunk olyasmit építeni, mint egy partfal, a hullámok erősebbek, és nem tudjuk, milyen lehetőségünk van még

– mondta a The Guardiannek Maria Tekaie, az Abaiang atollon található Tebontebike lakója.

Több milliárd dollár kellene

Taneti Maamau elnök 2020-ban jelentette be, hogy több milliárd dolláros nemzetközi támogatást szeretnének gyűjteni az ország fizikai megemelésére. „Végtére is a gazdag országok felelősek azért, amivel most mi szembesülünk” – nyilatkozta a The Guardiannek az ENSZ 2022. évi éghajlat-változási konferenciáján.

A relatív közelség miatt Kiribatin a segítséget hagyományosan Ausztráliától és Új-Zélandtól várják, és bár korábban kaptak is jelentős támogatást fejlesztésekre, ezek nem bizonyultak elegendőnek.

Maamau elnöksége alatt ezért egy új szereplő tűnt fel a láthatáron: Kína.

Az ázsiai ország több infrastrukturális fejlesztést is meglebegtetett az elmúlt években, többek között Kanton szigetén élesztenének újjá egy második világháborús repülőteret. A csendes-óceáni kínai előrenyomulás már Washington figyelmét is felkeltette, a közelmúltban az Egyesült Államok Ausztráliával közösen jelentette be, hogy fejleszteni fogja a tengeri infrastruktúrát az érintett Kantonon. Úgy tűnik, a nagyhatalmak meglátták a lehetőséget Kiribati kiszolgáltatottságában, és támogatások révén vonnák befolyásuk alá az államot.

GALLO IMAGES / USGS / NASA LANDSAT DATA PROCESSED / ORBITAL HORIZON / GETTY IMAGESKaton szigete 2020-ban.

Országok, nemzetek, nyelvek tűnhetnek el

Nem Kiribati az egyetlen ország, amely hasonló helyzettel küzd, az Indiai-óceán és a Csendes-óceán több szigetállama is végveszélyben van. Az ENSZ számításai alapján a tengerszint-emelkedés 1900 óta már elérte a 15-25 centimétert, egyes helyeken, főként a trópusi régiókban pedig a növekedés gyorsuló ütemet mutat.

Amennyiben a globális felmelegedés folytatódik, az Indiai-óceán és a Csendes-óceán esetében az emelkedés az 1 métert is elérheti a század végére. Noha a tenger ilyen szintnövekedés mellett még nem borítaná be teljes egészében az érintett országokat, a fokozódó hullámbetörések, a sós víz beáramlása pokollá változtatná a korábbi földi paradicsomokat. Az ENSZ szerint a folyamat következtében 2100-ra a Maldív-szigetek, Tuvalu, a Marshall-szigetek, Nauru és Kiribati is lakhatatlanná válhat. A lista itt nem ér véget, többek között Kelet-Timor és Mikronézia is fenyegetett.

A tengerszint-emelkedése beláthatatlan, példa nélküli következményekkel járhat, és egyelőre nagyon úgy tűnik, hogy az emberiség nem tesz eleget a globális felmelegedés féken tartásáért. Egyrészt klímamenekültek százezrei kerekedhetnek fel elmerülő otthonaikból, a populációk fokozatos szétszóródásával, későbbi asszimilációjával pedig egész kultúrák, nyelvek, népek tűnhetnek el.

Másrészt a fenyegetett államok területük elvesztésével a nemzetközi jog jelenlegi értelmezésében megszűnhetnek létezni.

Ezen probléma áthidalására indult el 2022-ben a Rising Nations kezdeményezés, melynek célja, hogy az ENSZ az elsüllyedt nemzeteket is elismerje. „Lehetne valahol a föld, valahol az emberek, a kormány pedig egy harmadik helyszínen” – mondta az AFP-nek Kamal Amakrane, a Columbia Egyetem Globális Klímamobilitási Központjának igazgatója. Ehhez persze nemcsak a létező nemzetközi jogot szükséges átírni, hanem olyan befogadó országokat is kell találni, amelyek segítenek az eltűnés szélére került államok fennmaradásában.

Az elsüllyedő országok jelenleg elkeseredett küzdelmet vívnak, Vanuatu már jogi útra terelné az ügyet. Idén szeptemberben az ENSZ Közgyűlésén több csendes-óceáni vezető közösen próbálta ismét felhívni az emberiség figyelmét a végveszélyre, a cselekvés fontosságára. Az efféle felszólalások rendszeresen együttérzést váltanak ki a nemzetközi közösségből – az érdemi fellépés azonban egyelőre várat magára

.KAPCSOLÓDÓ

Elnyeli a tenger a világ egyik legnagyobb városátJakarta a világ leggyorsabban süllyedő városa, a metropoliszt szép lassan elnyeli a tenger.

fecsego.eu/Top24

Leave a Reply 77 megnézve, 2 alkalommal mai nap |