| Mobile | RSS

Heti 70 órás munkaidő?! Kegyetlen javaslat érkezett

dolgozo

GAZDASÁG

Tar Gábor2023. november 25. 11:40

Egy indiai szoftvermilliárdos szerint az ország fiataljainak heti 70 órát kellene dolgozniuk annak érdekében, hogy a világ legnagyobb népességű országának gazdasága utolérhesse Kínát. A nagy vihart kavart kijelentését Narayana Murthy részben azzal indokolta, hogy igen alacsony az indiai termelékenység mértéke. Eközben a felvetés bírálói arra mutatnak rá, hogy a hosszabb munkaidővel valójában csökken a dolgozók termelékenysége, amit inkább az oktatás-képzés fejlesztésével lehetne növelni. Továbbá az ILO adatai szerint az átlagos heti munkaidő alapján India már most is a világ top10 országa közé tartozik. Emellett egy felmérés szerint a világon Indiában a legmagasabb a munkahelyi kimerültségre, illetve kiégésre panaszkodók aránya.Mik az év legfontosabb ingatlanpiaci eredményei és teljesítményei? – Property Awards 2023 (x)▾hirdetés

Pár hete Narayana Murthy, az indiai Infosys szoftveróriás társalapítója azt vetette fel: az indiai fiataloknak heti 70 órát kellene dolgozniuk, hogy országuk utolérje azokat az államokat (köztük Kínát), amelyek az elmúlt 2-3 évtizedben jelentős gazdasági fejlődésen estek át.

Heti 70 óra munkával nőhet a termelékenység?

Murthy szerint a fiatal indiaiak „nem kívánatos szokásokat” vesznek át a szerinte nem elég szorgalmas Nyugattól, amivel visszafogják India termelékenységét és növekedését. „A fiataljainknak azt kell mondaniuk: ez az én országom, heti 70 órát akarok dolgozni” – jegyezte meg Murthy, aki amúgy a brit miniszterelnök, Rishi Sunak apósa.

Ha nem javítjuk a munkatermelékenységünket, akkor nem leszünk képesek felvenni a versenyt azokkal az országokkal, amelyek óriási fejlődést értek el▾hirdetés

– tette hozzá, megjegyezve, hogy Indiában a termelékenység szintje a legalacsonyabbak közé tartozik a világon.

Murthy gondolatai kapcsán főként az verte ki a biztosítékot számos elemző, cégvezető körében, hogy az Infosys alapítója szerint a munkaórák növelésével fokozni lehet a termelékenységet. A portfóliókezelési szolgáltatásokat nyújtó First Global csoport alapító-elnöke, Devina Mehra így reagált Murthy felvetésére:

Általánosságban elmondható, hogy a hosszabb munkaidő a termelékenység csökkenésével jár. Ezt az egész világon jól tudják.

Murthy egyben a II. világháború utáni Németországot hozta fel követendő példának India számára. Szerinte Németország háború utáni növekedése annak köszönhető, hogy a németek hazafias büszkeségből többet dolgoztak. Ezzel kapcsolatban Mihir Sharma indiai közgazdász, a Bloomberg publicistája azt emelte ki, hogy bár az 1950-es években a német munkások minden bizonnyal többet dolgoztak, mint mondjuk a britek, a teljes munkaidejük azonban heti 45 és 50 óra között lehetett, és ez az évtized végére csökkenni kezdett, ahogy a szakszervezetek megerősödtek. Sharma szerint e téren az egyetlen példát, amelyre Murthy joggal mutathatott volna rá, Dél-Korea jelenti, ahol az 1960-as években a munkaidőt világelső szintre emelték, majd a következő évtizedekben harmadával csökkentették azt.

Azt Sharma is elismerte, hogy komoly problémát jelent, hogy India termelékenysége nemzetközi összehasonlításban igen alacsony mértékű. Kiemelte, hogy Kína egy főre jutó termelékenysége 1978-ban csupán az indiai mutató mintegy 70 százalékát tette ki, majd a következő évtizedekben fokozatosan az indiai szint 110, 130, illetve 220 százalékára emelkedett. Sharma úgy véli:

A TERMELÉKENYSÉGET NEM A MUNKAÓRÁK NÖVELÉSÉVEL, HANEM AZ INDIAI OKTATÁSI-KÉPZÉSI RENDSZER FEJLESZTÉSÉVEL KELLENE FOKOZNI.

A kérdésben a szakszervezetek is megszólaltak, akik szerint az automatizáció terjedésével éppen folyamatosan csökkenteni kellene a munkaórák számát, illetve növelni a szabadidőt, hogy termelékenyebbé váljanak a dolgozók.  

Sokan heti 55-60 órát dolgoznak

Számos szakértő egyben azt is kifogásolta Murthy felvetésével kapcsolatban, hogy valójában Indiában jellemzően magasabb a heti munkaóraszám, mint a világ legtöbb országában. Vivek Mudaliar HR-szakértő ezzel kapcsolatban felhívta a figyelmet arra, hogy sok indiai heti 55-60 órát dolgozik, különösen azokra igaz ez, akik szolgáltatóközpontokban (SSC-kben) dolgoznak globális ügyfeleket kiszolgálva. Szerinte nem is lett volna ekkora felháborodás az ügyből, ha Murthy nem heti 70, hanem csak 60 órát mondott volna a felvetésében.

Az indiai jogszabályok szerint heti 48 óránál több nem lehet a heti munkaidő, ami hatnapos munkahéttel és napi nyolc óra munkával számolva jön ki. Az EU munkaidőről szóló irányelve is azt írja elő, hogy az átlagos heti munkaidő maximum 48 óra lehet legfeljebb 4 hónapos időszakra vetítve. A legtöbb EU-tagállamban a jogszabályban előírt heti maximális munkaidőt az uniós irányelvnél megadott maximális értéknél alacsonyabban, 40 órában határozzák meg – ezek közé tartozik Magyarország is (a túlórákat is beszámítva pedig hazánkban legfeljebb 48 óra lehet a heti munkaidő). Belgiumban és Franciaországban viszont a 40 órát sem éri el a jogszabályban rögzített maximális heti munkaidő. Előbbi országban 38, míg utóbbinál 35 óra a heti maximális munkaidő.

A McKinsey Health Institute napokban megjelent, 30 országra kiterjedő felmérése is azt mutatta, hogy a vizsgált országok közül (Magyarország nem szerepelt a kutatásban)

INDIÁBAN A LEGMAGASABB A MUNKAHELYI KIMERÜLTSÉGTŐL, VALAMINT A MUNKAHELYI KIÉGÉSTŐL SZENVEDŐK ARÁNYA.

A munkahelyi kimerültség tüneteivel a megkérdezett indiaiak 62%-a, míg a kiégéssel a megkérdezettek 59%-a küzd a felmérés szerint. Chandrasekhar Sripada, az Indian School of Business HR-kérdéseket kutató professzora úgy véli, ha India széleskörűen átvenné a kínai 996-os munkakultúrát, akkor „kiégett” nemzetté válna. A néhány kínai cég által alkalmazott 996-os modell szerint a munka délelőtt kilenctől este kilencig tart a hét hat napján, ami összességében heti 72 órát jelent, vagyis lényegében megfelel a Murthy által az indiai fiatalok számára követendőnek meghatározott heti munkaóraszámnak.

A munkaórák számában a top10 között India

Ha pedig a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet (ILO) adatait vesszük szemügyre, akkor abból az derül ki, hogy

INDIÁBAN ÁTLAGOSAN HETI 47,7 ÓRÁT DOLGOZNAK AZ EMBEREK, AMIVEL A VILÁG LEGNÉPESEBB ORSZÁGA A 7. HELYET FOGLALJA EL A LEGTÖBB HETI MUNKAIDŐVEL JELLEMEZHETŐ ORSZÁGOK RANGSORÁBAN.

Ezen lista szerint India valójában megelőzi a szigorú munkamoráljukról ismert ázsiai országokat, így Kínát (46,1 óra), Dél-Koreát (37,9 óra) és Japánt (36,6 óra) is. Összehasonlításképpen az ILO adatai szerint az USA-ban 36,4 óra, míg Németországban 34,3 óra a heti átlagos munkaidő.

Az ILO adatbázisa szerint Magyarországon a foglalkoztatottak átlagosa heti 34,7 órát dolgoznak, ami valamivel meghaladja a német mutatót. Az Eurostat tavalyi adatokon alapuló – feltehetően más módszertan alapján készülő – felmérése viszont azt mutatja, hogy Magyarországon hetente átlagosan 39,6 órát dolgoznak a 20-64 év közötti foglalkoztatottak, ami a hatodik legtöbb heti munkaidőnek számít az EU-n belül. Nálunk a heti 40 órát vagy annál többet dolgozók aránya 95% körüli, aminél magasabb szint csak Bulgáriában és Romániában mutatható ki.

Az ILO munkaidő-rangsorának élén amúgy az Egyesült Arab Emírségek áll az egy foglalkoztatottra jutó heti 52,6 óra átlagos munkaidővel. Ennek az az oka, hogy a mintegy 9 milliós országban jelentős a vendégmunkások aránya, állampolgársággal csak a népesség 12%-a rendelkezik. A vendégmunkásokat pedig sok esetben igen hosszú munkaidő mellett foglalkoztatják. Hasonló okok miatt a rangsor első tíz helyén az Egyesült Arab Emírségek mellett egy másik Arab-öböl menti ország, Katar is szerepel, ahol átlagosan heti 48 óra munkaidő jut egy foglalkoztatottra. A két Öböl-menti országon, illetve Indián kívül a top10-ben afrikai és ázsiai fejlődő országok szerepelnek még, mint például Gambia vagy Bhután. 

Címlapkép forrása: Getty Images

fecsego.eu/portfólió

Leave a Reply 66 megnézve, 1 alkalommal mai nap |