| Mobile | RSS

Kongatják a vészharangot, magyar vállalkozások vágtathatnak a szakadékba

DSC 1229
Szabó Gyula

SZABÓ GYULA

2023.11.24. 08:29„A hosszabb távon túl magas kamatszint gazdasági és társadalmi lemaradáshoz vezet” – nyilatkozta az Indexnek a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége (VOSZ) főtitkára, aki úgy véli, hogy bár van előnye a pozitív reálkamatnak, jelentős többletterhet jelent az államnak és komoly problémákat eredményez a vállalatoknak: elmaradnak a fejlesztések, így végül piacvesztéshez vezethet, amely már a gazdálkodás fenntartását veszélyezteti. A Gazdaságfejlesztési Minisztérium szerint a növekedésnek az akadálya a Magyar Nemzeti Bank.

„Támogatjuk és alapvető jelentőségűnek tartjuk a rendezett monetáris viszonyokat, amelynek nagyon fontos eszköze a kiszámítható jegybanki kamatpolitika is” – szögezte le az Index megkeresésére Perlusz László, a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége (VOSZ) főtitkára, aki szerint a Magyar Nemzeti Bank (MNB) a világjárványt követő válságra rendkívül gyorsan reagált, és a 2020–2021-es években jelentős támogatást nyújtott a magyar gazdaságnak és a vállalkozásoknak. A főtitkár szerint ezek hozzájárultak ahhoz, hogy a magyar vállalkozások megfelelő pénzügyi forrásokhoz jussanak hozzá, hogy működésüket fenntarthassák és fejleszthessék.

AZONBAN AZ INFLÁCIÓ MEGUGRÁSA CSELEKVÉSRE KÉSZTETTE A JEGYBANKOT, EZ PEDIG OLYAN KAMATSZINTHEZ VEZETETT, AMI BEFAGYASZTOTTA A HITELPIACOT.

„Üdítő kivételek csak az állami kamattámogatásnak köszönhetően továbbra is elérhető programok: több tízezer mikro-, kis- és középvállalkozáshoz eljutó Széchenyi Kártya Program, vagy a nagyobb cégeket segítő Baross Gábor Hitelprogram. Az infláció idén ősztől erős lassulást mutat, és a gazdasági szereplők nagyon várják, hogy a kamatszint visszatérjen a megfizethető tartományba” – mondta Perlusz László.

A főtitkár úgy véli, hogy a legutóbbi kamatcsökkentések iránya jó, a mérték azonban a versenypiac szereplői szerint még nagyon távol esik a kigazdálkodható szinttől. Kedden a monetáris tanács 75 bázispontos csökkentést hajtott végre – annak ellenére, hogy a 100 bázispont is az asztalon volt –, így az alapkamat mértéke 11,5 százalékra változott. A jegybank kamatcsökkentése kulcskérdés, mert újra pozitív reálkamat alakult ki Magyarországon. Amiről akkor beszélhetünk, ha a nominális kamat magasabb, mint az infláció mértéke.KAPCSOLÓDÓ

Matolcsy Györgyék üzentek: aki árat emel, az a vesztesek oldalára állhat

Matolcsy Györgyék üzentek: aki árat emel, az a vesztesek oldalára állhat

Mindent felfedtek, amit az inflációról tudnunk kell.

A pozitív reálkamat lassítja a növekedését, káros a magyar gazdaságnak, csökkenti a fogyasztást és a kereskedelem erősödését. Mivel a kormány adóstratégiája hosszú évek óta arra épül, hogy a munkát terhelő adók helyett jellemzően a fogyasztást adóztatja, így csak ennek élénkítésével valósulhat meg a költségvetési egyensúly is. A Gazdaságfejlesztési Minisztérium annyira komoly kockázatot lát ebben a makrogazdasági helyzetben, hogy amikor bejelentették, jövő év június végéig meghosszabbítják a kötelező akciózást, akkor azt is leszögezték: az infláció elleni harcot a kormánynak át kellett vennie a jegybanktól, hogy a családokat és a munkahelyeket megvédjék, most pedig a növekedésnek egyetlen akadálya van szerintük: a Magyar Nemzeti Bank.

Fontos arra is emlékeztetni, hogy szerdán Parragh László, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnöke is bírálta a jegybank kamatpolitikáját: „Egyszerűen csalódottságot érzek a kamatdöntéssel kapcsolatban.” Hozzátette, hogy a jegybank kamatpolitikája akkora károkat okoz, hogy abból egyévnyi nyugdíjat tudnánk pluszban fizetni. Szerinte az MNB szűk látókörű, „ha úgy tetszik, csőlátású”. Bár a jegybank szerint „a pozitív reálkamat segíti az infláció további csökkenését”, összességében pozitívan értékelik a magyar gazdaság kilátásait. „Érthetetlen, hogy ennek ellenére miért nem vágtak legalább 100 bázispontot, ráadásul a piac ezt beárazta” – tette hozzá Parragh László.

Parragh László 2023. május 26-án

Parragh László 2023. május 26-ánFotó: Kaszás Tamás / Index

Magukra maradhatnak a vállalkozások

A főtitkár az Indexnek adott nyilatkozatában arra is felhívta a figyelmet, hogy a magas kamatoknak a betétesek és a megtakarításokkal rendelkezők rövid távon örülhetnek. A gazdasági növekedést azonban – amely alappillére a magyar gazdaságpolitikának és az ország felzárkózásának –, és akár a vállalati működés fenntartását is akadályozza a tartósan fennálló, túl magas hitelköltség.

Egy 5-6 százalékot jóval meghaladó – két számjegyű, akár a 20 százalékos szinteket ostromló – mértékű kamatszint „beragadása” olyan költségekkel jár, amelyet kevés vállalkozás képes kitermelni, így elmarad a fejlesztés, elhalasztják a növekedéshez, a versenyképességhez, az energetikai megújuláshoz szükséges beruházásokat. Mindez piacvesztéshez vezethet, amely már a gazdálkodás fenntartását is veszélyezteti.

Perlusz László rávilágított, mindez a „negatív sprirál” oda vezethet, hogy a vállalkozások szűkítik, vagy végső esetben be is szüntetik tevékenységüket. Ezzel a növekedés is lassulhat, mely a foglalkoztatásra és az állami adó- és járulékbevételekre is negatív hatással van, így a gyarapodás helyett a lemaradás kopogtat.

Ezért szerintük nagyon fontos, hogy a pozitív reálkamat csak addig és csak olyan mértékben maradjon fenn, amely az inflációval arányos, az árnövekedés letöréséhez elengedhetetlenül szükséges. „A növekedési pálya tartós elhagyása komoly veszéllyel jár vállalkozási és gazdasági szinten is, ezért ez ellen a leghatározottabb lépések indokoltak.” A pozitív reálkamat a bankokat nem ösztönzi kockázatvállalásra, hiszen ha biztos eszközökben tartva a tőkéjüket megfelelő megtérülést kapnak – magas reálhozamot –, akkor nehezen bővülnek hitelezésből.KAPCSOLÓDÓ

Mindenki erre figyel, újabb ellenfelet kapott a kormány

Mindenki erre figyel, újabb ellenfelet kapott a kormány

Pedig nem is egyedi ez a helyzet.

A főtitkár arra is kitért, a bankok klasszikusan a motorjai a vállalati növekedésnek és gyarapodásnak, de pénzügyi vállalkozásként maguk is üzletileg észszerű döntéseket kell hozzanak és a betétesek pénzét észszerű kockázatvállalással kell biztosítsák. A jól működő bankrendszer alapfeltétele a stabil gazdaságnak és társadalomnak. „Egy csökkenő reálkamat az egészséges pénzkihelyezés bővítéséhez vezet, amely mind a vállalatok, mind a lakosság beruházásait lehetővé – gondolok itt termelő vállalati beruházásokra vagy lakásépítésre –, kifizethetővé teszi” – összegezte.

Sokszor elhangzik, hogy a csökkenő reálkamat a forintárfolyam gyengüléséhez vezethet, amelyet – az inflációhoz hasonlóan – szintén nagyon fontos a kívánt szinten tartani. Ahogy a túl erős forintárfolyam sújtja a külpiacra termelő vállalkozásokat, úgy a túlzottan gyenge forint is problémákat okozhat, az importált áruk és szolgáltatások árnövekedése miatt. Fontos megjegyezni az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány legfrissebb elemzését, amelyben leszögezik:

a reálkamat és az árfolyam közgazdasági logika alapján ellentétesen mozog egymással, vagyis a kettő közti kapcsolat negatív. Ugyanakkor fontos látni, hogy a reálkamaton felül számos egyéb – külső és belső – tényező befolyásolja egy deviza árfolyamának alakulását, vagyis egyértelmű oksági kapcsolatot nem lehet megállapítani a két mutató között.

A VOSZ főtitkára szerint „az optimális árfolyamot senki nem tudhatja előre, de a vállalkozási eredményekből, a külpiaci árszintekből azért jó megbízhatósággal meghatározható a kívánt árfolyamszint, amely, óvatos, de határozott lépésekkel terelhető is. Határozottabb kamatcsökkentési program gyengítheti a forintárfolyamot, ugyanakkor – ahogy az inflációnál is láttuk – jól menedzselve segítheti a növekedés beindulását, amely végül a gazdasági szereplők, munkavállalóik, a közteherviselési bevételek, ezzel a közszféra dolgozói és így az egész magyar társadalom egészének is gyarapodását szolgálja.”

Perlusz László, a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetségének főtitkára a Nemzeti Gazdasági és Társadalmi Tanács (NGTT) plenáris ülése után tartott sajtótájékoztatón a Miniszterelnökségen 2023. szeptember 15-én

Perlusz László, a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetségének főtitkára a Nemzeti Gazdasági és Társadalmi Tanács (NGTT) plenáris ülése után tartott sajtótájékoztatón a Miniszterelnökségen 2023. szeptember 15-énFotó: Soós Lajos / MTI

Nincs ingyenebéd

Perlusz László az Index megkeresésére arra is kitért, hosszabb távon a túl magas kamatszint gazdasági és társadalmi lemaradáshoz vezet. Rövid távon ugyan örülhetnek a betétesek és mindenki, aki a kiemelkedő hozamokkal kecsegtető magyar állampapírokat megvette. „Annak is örülhetünk, hogy az államadósság kamatterhei közvetlenül a lakossághoz folynak be.” Azonban nem szabad elfelejteni, a magas állampapírhozamok jelentős állami kamatköltséget jelentenek, amit ki kell gazdálkodnia.

Demján Sándor, a VOSZ Örökös Elnöke sokszor elmondta: nincs ingyenebéd. A magas kamat- és hozamszint akadályozza a közterhek mérséklését és az állami kiadások fékezésén keresztül csökkenti a beruházásokat, ezzel a kapcsolódó iparágak, vagy éppen a közszolgáltatások, például az oktatás, az egészségügyi rendszer fejlődését. A piaci turbulenciák kezelését határozott lépésekkel, ám korlátozott ideig kezelve, mindent el kell követni egy piaci működést elősegítő – vagy legalább a működést nem gátló – forráshoz jutási költségszint ismételt eléréséhez és fenntartásához.

Azonban a főtitkár szerint a idei év harmadik negyedéves GDP-adat már óvatos optimizmusra adhat okot, ez tükröződik a közelmúltban aláírt bérmegállapodásban, valamint az infláció csökkenése is felgyorsult. Fontosnak tartja az infláció leszorítását és a kiszámítható és határozott árfolyam- és kamatpolitikát, ugyanakkor a gazdaság beindításához megfizethető hitelre van szükség.

Végezetül arra is kitért, hogy ha a jelenlegi – az infláció csökkenésétől elmaradó – ütemben mérséklődik az irányadó kamat, az a 2024. év nagyobb részében még olyan piaci kamatokat indukál, amelyek kívül esnek a vállalható költségszinteken, vagyis csak az év vége felé eredményeznének kitermelhető árú vállalkozói hiteleket. Perlusz László zárásként azt is hozzátette:

A GAZDASÁGI NÖVEKEDÉSBEN AZ IDEI ÉVET ELVESZTETTÜK, UGYANAKKOR MÉG EGY ÉVET NEM VESZÍTHETÜNK EL.

Ezért szerinte továbbra is rendezetten és kontrolláltan, ugyanakkor mindenképp nagyobb lépésekben lenne szükséges a kamatszintet csökkenteni, hogy mielőbb erőre kapjon a piaci hitelezés.

(Borítókép: A Magyar Nemzeti Bank épülete 2020. április 3-án. Fotó: Bődey János / Index)

fecsego.eu/ index

Leave a Reply 98 megnézve, 1 alkalommal mai nap |