| Mobile | RSS

Tízmilliárdos terhet tett a kormány Bige László műtrágyabirodalmára, új technológiával kerülné ki a sarcot

BALÁZS ATTILA / MTIVitéz F. Ibolya2023. 12. 04. 06:00

Szintet lépett a Bige László gyára körül évek óta folyó háború: különadó nyomhatja agyon a műtrágyakirály birodalmát. Szerinte a játék továbbra is arra megy ki, hogy állami intézkedések segedelmével elvegyék tőle a Nitrogénműveket. A multimilliárdos azt ígéri, minden jogi lehetőséget megragad cége védelmében és egy új beruházást is bejelentett, amivel szerinte kikerülheti az extrasarcot.

Bige nem fogja annyiban hagyni, beperli a magyar államot – erre mérget vesznek a piacon. Ennek az oka a széndioxidkvótára kivetett extraadó, illetve a kormányrendelet visszamenőleges hatálya volna. A lényeg, hogy a legnagyobb ipari gázfelhasználónak számító Nitrogénművek Zrt. minden más magyar cégnél nagyobb különadót kapott a nyakába, és a pluszköltség miatt tonnánként mintegy 20 ezer forintos hátrányba kerül valamennyi európai versenytársához képest.

Az állammal való pereskedésről maga Bige László, a műtrágyakirályként emlegetett multimilliárdos nem beszélt, de nem hagyott kétséget afelől, hogy beleáll az ismét fellángolt műtrágyaháborúba. Közölte: „nem mennek feltartott kézzel a vágóhídra” és elmennek az összes létező jogi fórumhoz Európában és Magyarországon egyaránt, amire csak lehetőségük van.

A Bige Holdingra a figyelmet ezúttal két, egymással szöges ellentétben álló bejelentés irányította. November 14-én reggel 6-kor megjelent Bige nyilatkozata arról, hogy 93 év után végleg leállítják Magyarország egyetlen műtrágyagyárát, a Bige családi érdekeltségébe tartozó Nitrogénművek Zrt.-t, majd néhány óra múlva az RTL-nek azt mondta, hogy mégsem zárja be a gyárat, épp ellenkezőleg, az utolsó töltényig harcolni fognak a cégért. A megfejtés szerinte egyszerű és egyáltalán nem új:

Ez kizárólagosan arról szól, hogy rendelet útján elvegyék a pénzünket, és bizonyos körök hozzájussanak a Nitrogénművekhez, amit már régen szeretnének.

Évek óta csapkodnak a villámok a Bige-birodalom körül, volt már hatósági megszállás és átmeneti gyárleállítás, 11 milliárdos versenyhivatali büntetés kartellezés miatt, nem beszélve azokról a perekről, amelyekben vesztegetéssel vádolták meg Bige Lászlót, és az ügyészség börtönbüntetést kért Magyarország egyik leggazdagabb emberére. Bigét a 100 leggazdagabb magyar vállalkozó toplistáján legutóbb 233 milliárd forintos becsült vagyonnal a 8. helyen jegyezték, közvetlenül a Tiborcz Istvánnal előszeretettel üzletelő ingatlanguru, Jellinek Dániel után. A műtrágyabiznisz is jól ment 2022-ben: a Nitrogénművek 25 százalékkal, 182 milliárd forintra növelte az árbevételét és adózás után 30 milliárd forint nyereséget könyvelt el.

Korábban azt írtuk, hogy oligarchák pályáznak Bige műtrágyagyárára:

  • a valaha Bige előre jutását segítő, de később ellenlábassá vált OTP-vezér Csányi Sándor,
  • a bábolnai IKR-t megszerző volt cseh kormányfő Andrej Babis,
  • a gazdálkodókat alapanyaggal ellátó agrárintegrátorok piacára ugyancsak belépett felcsúti főmilliárdos, Mészáros Lőrinc.

Most már a minden irányba terjeszkedő Tiborcz István nevét is suttogják agráros körökben, de konkrétumokról nem szólnak a hírek.

FARKAS NORBERT / 24.HUTiborcz István Orbán Viktor miniszterelnöki eskütételén az Országgyűlés ülésén 2022. május 16-án.

A tőzsdei parketten is megy a meccs

A többség azonban a Nitrogénművek kötvényeinek tőzsdei mozgását figyeli árgus szemekkel. A műtrágyagyár fejlesztésére kibocsátott 200 millió dolláros kötvénycsomagról van szó, aminek a visszafizetését egyszer már átütemezték. A cégértékelésnél rendre előkerül, hogy elég magas, 7 százalék körüli kamattal történt a pénzszerzés a piacról, és ennek visszafizetése komoly terhet jelent.A tőzsdén forgó adósságpapírokat központi kérdésnek tekintik az elemzők a Bige-csoport sorsa szempontjából,egyik forrásunk arról beszélt, hogy tárgyalások kezdődtek kötvénytulajdonosokkal, a papírjaik bizonyos árszinten történő átvételéről, hogy az adósság felvásárlásával megszerezzék Magyarország egyetlen műtrágyagyártóját. A felvásárlásra amúgy jó alkalom az olyan árfolyamcsuszamlás, ami a gyár végleges leállásának bejelentését követte. A hírre történelmi mélységbe, a névérték 55 százalékára esett a frankfurti tőzsdén a Nitrogénművek eurókötvényének az árfolyama, egyetlen nap alatt 37 százalékot esett. A következő napon azután 44 százalékot emelkedett, de ilyen rángatózásra nem volt példa az előző egy évben, a jegyzés 69 és 90 százalék közti sávban mozgott.

A piacon eddig úgy tudták, ez utóbbi alsó érték az a biztonsági limit, ami alá nem engedik az árfolyamot, automatikusan vásárolni kezdik a kötvényt. Az állítólagos limitnél viszont lejjebb csúszott az árfolyam, mintha nem lett volna fék. Azonnal megindultak a találgatások, hogy Bige barátai vagy az ellenérdekeltek mozgathatták-e a szálakat. Forrásunk a kötvényeken keresztül történő cégszerzést tartotta valószínűbbnek, ugyanakkor megjegyezte: „Bigétől nem állnak távol a sakkhúzások”.

A kötvénypiaci mozgások háttere nem, az agrár- és az energiaügyi miniszternek írt Bige-levél viszont nyilvánosságra került. A jó két hónapja elküldött levélben Bige azt taglalta, hogy a kormányzati intézkedések olyan mértékű költségnövekedést okoznak, ami eladhatatlanná teszi a Nitrogénművek műtrágyáját.Számítása szerint a széndioxidkvóta megadóztatása 12-14 milliárd forint terhet jelent. További 6 milliárd forint kiadást okoz a megemelt gázkészletezési díj – az ország tavalyi energiaszámláját 2 milliárd euróval megdobó különleges gázkészletről, Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter szerepéről és az orosz bevásárlás következményeiről itt írtunk részletesen. Több más kisebb tétellel együtt ezek tonnánként 20 ezer forinttal növelnék a műtrágyaelőállítás költségeit az ország legnagyobb ipari gázfogyasztója számára. Ilyen terhek a versenytársait nem nyomják – tette hozzá Bige, aki a rendelet finomítását kérte a két minisztertől, de úgy fest, hiába.

JÁSZAI CSABA / MTVAA pétfürdői Nitrogénművek Zrt. 1970-es évekből származó nagy kapacitású műtrágyagyára a távlati felvételen 2021. július 13-án.

Mit számít 20 ezer forint?

Jelenleg a péti műtrágya tonnája 133 ezer forint, nagyobb tételben 130,5 ezerért adják, az ukrán műtrágya olcsóbb, 122 ezer forint, de nem azonos a minőség – mondta lapunk kérdésére egy dél-magyarországi nagykereskedő, aki úgy véli, húszezer forintos emelés már erősen elgondolkodtatná a vevőket, vegyék-e a drágább hazait. Raskó György egykori agrárállamtitkár, nagyvállalkozó lapunknak azt mondta, hogy akkor is Bigéék áruját választották, ha az drágább volt, az ő gazdaságában ugyanis precíziós gépekkel dolgoznak, a csúcstechnológia pedig nem működik, csak egyenletes kijuttatásra alkalmas alapanyaggal. A munkákat a megfelelő időben kell elvégezni és „az nem megy, hogy a traktoros leugráljon az eltömődött berendezést kitisztítani” – magyarázta, miért fontos az egyenletes szemcseméret. Ugyanakkor olyan kereskedő is akad, aki azt mondja, hogy Babis műtrágyája is eléri ezt a minőséget, és tapasztalata szerint „Bigéékhez áraznak”. Más kérdés, mi következne, ha Bige kénytelen lenne feltolni az árait.

Ha a Bige Holding valamiért kiesne a kínálatból, akkor az importé lenne a terep, és borítékolhatóan – a néhány nagykereskedő által leuralt piac miatt – áremelkedést jósolnak a gazdálkodók.

BALÁZS ATTILA / MTIBige László.

Ez pedig most pénzügyileg erősen lepusztult állapotában érné a növénytermelőket. A kereskedők arról számoltak be, hogy bár a tavaly egekbe (400 ezer forint/tonna volt a csúcs) szökött műtrágyaárak a gázéval együtt visszarendeződtek, durván visszaesett a kereslet. A nitrogéntrágyáknál 40, a foszfor és kálium esetében ennél is nagyobb forgalomcsökkenést érzékeltek az utolsó békeévnek nevezett 2021-hez képest.

Az Agrárközgazdasági Intézet adatai ilyesmit mutatnak országos szinten is: 2021 első hat hónapjában a műtrágya-forgalmazók összesen 1 105 ezer tonna műtrágyát értékesítettek közvetlenül mezőgazdasági termelőknek, az idén ugyanebben az időszakban mindössze 561 ezer tonnát. A kilátások sem fényesek,Raskó György szerint az agrárágazat pénzügyileg elképesztően rossz állapotban van.Úgy becsüli, hogy mintegy 6-7 millió tonna gabona (összehasonlításul: ez a mennyiség megfelel egy teljes évi kukoricatermésnek) van a raktárakban eladatlanul, és „nem látszik a vevője”. Még a tavalyi készletből is vagy 1,5 millió tonna nyomja a piacot. Bevétel nincs, a kamatok magasak, hitelt nem vesznek fel – magyarázza, miért nem vesznek a gazdálkodók műtrágyát.

Ami a jelent illeti, a Nitrogénművek műtrágyagyártása áll, tart a karbantartás miatti, előre tervezett leállás. Hogy mikor indul újra a gyár, annak időpontját Bige egy új beruházás elkészültéhez kötötte, azt mondta, júniusra biztosan elkészül. Új technológiáról van szó, az ATV Egyenes beszéd című műsorában azt vázolta, hogy ammóniából gyártanának műtrágyát, azt importálnák, és ezzel megszabadulnának a gázfelhasználást sújtó különadótól. Ilyen technológiát alkalmaznak más országokban, létező megoldás, az már más kérdés, hogy egy új beruházással lezárulhat-e a műtrágyaháború.

fecsego.eu/24. hu

Leave a Reply 105 megnézve, 1 alkalommal mai nap |