| Mobile | RSS

Állami revizorok derítették ki: hibáktól hemzsegett a NER-közeli bánya, ahonnan Recskre ömlött a sárlavina


bánya
fiák istvánjogsértésmihalecz józsefBELFÖLD

ADRIÁN ZOLTÁN / 24.HUNagy Gergely Miklós2023. 12. 06. 06:00

Több jogsértést is feltárt az a bányahatósági vizsgálat, amelyet a recski sárlavina után rendeltek el. Megszereztük a határozatot, ebben egyebek mellett rögzítették, hogy nem kellett volna egyből letarolni a teljes növényzetet. A hosszan sorolt kifogások ellenére a bányacég úgy gondolja, nem okozott kárt, a bánya műszaki embere szerint pedig mindennek a szélsőséges időjárás volt az oka. Kiderült az is: épp gőzerővel helyszíneltek a recski sárlavina után, amikor a NER-közeli bánya vezetője faképnél hagyta az állami ellenőröket.

Megszereztük az országos bányakapitány által jegyzett hatósági dokumentumot, amely a recski kőbányából elszabadult, a falu házaira ömlő sárlavina utáni vizsgálatokat összegzi. Ebben rögzítik, hogy a Kósa Lajos barátjaként ismert Fiák István tulajdonában álló vállalkozás (Andezit-Bau Kft.) többszörösen is szabálytalanul működött. A közérdekű adatigényléssel birtokunkba jutott, az országos bányakapitány, Káldi Zoltán által szignózott őszi dokumentum eddig nem is ismert részleteket és információkat tartalmaz arról, mi vezethetett a több tucat ember azonnali kiköltöztetéséhez vezető, NER-közeli bányánál történt ipari balesethez.

A visszafogott és hivatalos nyelven íródott dokumentum világosan fogalmazza meg, milyen sok probléma és jogsértés történt a recski bányában.  

Otthagyták az ellenőröket, akik a szabálytalanságokat vizsgálták

Az előzményekről már többször beszámoltunk: a Mátra környékén nem szokatlan, ám a bánya működése és engedélyezése során teljesen figyelmen kívül hagyott, június 8-ai heves esőzés által indított sárlavina miatt több mint 50 embert keltett azonnal kiköltöztetni, akadt köztük olyan, akit szó szerint menekítettek.

A télen és a tavasszal egyébként a Recsk végi utca lakói többször is tiltakoztak a fejük fölé rakott kőbánya közelsége miatt, sőt, egyikük megjósolta, hogy egy nagyobb esőzés a bánya szélét lemossa majd a helyiek ingatlanjára. Az iszapömlés után a magyarországi bányavállalkozásokat felügyelő állami hivatal, a Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatósága azonnali vizsgálatot rendelt el.

Az már a birtokunkba jutott 11 oldalas dokumentumból derül ki, hogy az országos bányafelügyelet a recskieket elöntő sárlavina másnapján szerzett tudomást a balesetről. Ekkor ugyanis Mihalecz József, a bánya felelős műszakivezető-helyettese arról tájékoztatta a hatóságot, hogy ő előző nap

telefonon értesült arról, hogy hatalmas mennyiségű csapadék zúdul a bányára és a környező területekre, bányászati tevékenység végzése nem lehetséges. A telepített emberek biztonságban vannak, a munkagépeket szintén biztonságos helyre helyezték.

Mihalecz a lakossági ingatlanokról nem ejtett szót, igaz, nemcsak ő: az októberi szövegezésű dokumentum egyik sajátossága, hogy az a jelentős következmény, miszerint a bánya területéről indult iszapömlés elérte a recski lakóingatlanokat – amelynek következtében ott kilakoltatást kellett végezni –, egyszerűen nem szerepel a szövegben, ahogyan az sem, hogy mindez milyen károkat okozott a lakóingatlanokban.

A bejelentés utáni hetekben az országos bányahatóság ellenőrei kétszer is ellátogattak Recskre. Érdekes mód, mindkétszer magukra hagyta őket a bánya valamelyik prominense:

  • „A 2023. 06. 13-án megtartott helyszíni ellenőrzésen Mihalecz József felelős műszakivezető-helyettes részt vett, azonban az ellenőrzést követően az ellenőrzésről felvett jegyzőkönyv elkészítésének befejezése előtt távozott, így az ellenőrzésen tapasztaltakkal és a jegyzőkönyvben foglaltakkal kapcsolatban nyilatkozatot nem tett.” Ezzel kapcsolatban megkerestük Mihalecz Józsefet arról érdeklődve, miért távozott a sárlavinát épp vizsgáló folyamat vége előtt, mire a bányamérnök azt mondta: „Ebben igazán semmi különös nincs. Egyszerűen más dolgom volt, az ott lévő urakkal én ezt egyeztettem, és ezután távoztam.”
  • Június 29-én szintén volt egy újabb ellenőrzés. Ekkor már Nagy István a „bányavállalkozás ügyvezetője az ellenőrzés kezdetekor megjelent, azonban 12:00 órakor az ellenőrzés közben távozott, a jegyzőkönyv felvételénél nem volt jelen, így a jegyzőkönyvvel kapcsolatban nyilatkozatot sem tett.” Megkérdeztük Fiák István tulajdonostársát, miért hagyta ott az állami ellenőröket, ám írásbeli érdeklődésünkre Nagy ezúttal sem válaszolt. Mihalecz József sem tudta megmondani nekünk, hogy Nagy miért távozott az ellenőrzés közben.

Problémák és a lavinát kiváltó ok

Az állami ellenőrzést összegző bányahatósági dokumentumban az is szerepel, hogy a júniusi hatalmas esőnél kiderült, a bányaterületén lévő

vízelvezető árok a leeső vízmennyiséget nem tudja elvezetni, és azt a víz hordalékaival együtt részben el is zárta.

Emiatt a „csapadék ny-i irányba ömlik a patak felé (Balla-patak – a szerk.), de egy része a védmű D-i oldalán is folyik lefelé.” Mi tesszük hozzá: pont a recski házak felé. A Google légi felvételén a területi adottságok világosan látszanak, nyugatra a patak, délre a Hunyadi soron lévő házak. A homokszínű terület maga a bánya.

Mi a depó, mi a rézsű, mi a meddő?

A következőkben lesz pár bányászati szakszó, amelyek közül a legfontosabbakat röviden elmagyarázzuk. Depónak hívják a (kő)bányában azt a részt, ahol a letermelt anyagot – ez esetben tehát a követ – felhalmozzák ideiglenesen, egészen addig, amíg majd el nem szállítják. Meddőnek pedig azt a helyet, ahol a letermelt, ám de értékesítésre nem alkalmas anyagot hordják össze, ebben az esetben a nagy föld- és homoktöltés. A rézsű pedig a lejtő része lesz a recski a bányának.

Korábbi cikkünkben, Nagy Sándor recski polgármester elmondta, Fiákék sajnos nem ott kezdték el a bányászati tevékenységet Recsken, amiről korábban tájékoztatták a települést. Ez megerősítést nyer a bányakapitányság vizsgálatában is, miután a „hatályos műszaki üzemi terv szerint a vizsgált területen a 2025–2026. évek közti időszakban volt tervezve bányászati tevékenység, és a műszaki üzemi terv alapján a vizsgált területre meddő elhelyezése nem volt tervezve.”

A rézsűkről külön megemlékezik a vizsgálat. „A Bányafelügyelet (…) megállapította, hogy az ezen a területen elhelyezett depó dél felé lejtő rézsűin, több helyen erős vízfolyásra, vízerózióra utaló kimosódások voltak, azonban a rézsűk felületén a rézsű megcsúszására utaló jelenségek nem voltak tapasztalhatók.”

MOHOS MÁRTON / 24.HU

A vizsgálat felrója Fiák István cégének, hogy a bányatelken azonnal és lényegében egyszerre letakarították a teljes növényzetet, látványos tájsebet okozva, ami többek közt azért is lett súlyos fejlemény, mert ha nem vágtak volna ki mindent azonnal, akkor a növénytakaró jobban megfogta volna a hirtelen lezúduló nagy csapadékmennyiséget – ahogy ezt nyáron a 24.hu-nak nyilatkozó szakértő is hangsúlyozta. A hatósági dokumentumban továbbá az szerepel: a „bányafelügyelet kiemelten súlyosító körülménynek értékelte, hogy a bányavállalkozó nagymértékben tért el a MÜT-ben (műszaki üzemi terv – a szerk.) tervezett és engedélyezett bányászati tevékenységtől, figyelemmel arra, hogy a letakarítás lényegesen meghaladta az engedélyezett mértéket (tulajdonképpen a teljes bányaüzemi területet letakarították), amelynek során több mint 50 000 köbméter mennyiségben helyezett el meddőt és talajt.” A cég által a bányakapitányságnak beadott terv ugyanis teljesen másról szólt. „A jóváhagyott MÜT szerint a letakarítás több évre tagoltan, a letakarított meddő más helyen történő elhelyezésével történhetett volna, továbbá meddőt a bányatelek védősávjában nem helyezhettek volna el, ott csak a letakarított talaj lett volna elhelyezhető, lényegesen kisebb mennyiségben.” A kisebb mennyiség azért fontos, mert ezekből a felhalmozott homok/talajfalakból ömlött az iszap a faluvégre.

A bányafelügyelet végül a következő megállapításokat tette:

  • Egyrészt „a bányavállalkozó a hatályos MÜT-től eltérően végezte a bányászati tevékenységet, mert a talaj és fedőmeddő letakarítását a 2025. és 2026. években igénybe venni tervezett, déli lejtésű területeken is elvégezte.” A déli területeket említése azért fontos, mert innen zúdult a sár a recski házakra. A dokumentum így folytatódik: „az eredeti terep és a felmért terep magassági adatait összehasonlítva a kialakított felszín 1–10 méter közötti értékekkel került lejjebb az eredeti szinthez képest” a letakarítás következtében.
  • Másrészt a bányavállalkozó „a depót nem 5 méteres védősávjában (azaz 5 méteres szélességben) helyezte el, hanem 45–60 méter szélességben, és a depó meddőt is tartalmazott.”

Összegzésképp pedig az szerepel a szövegben, hogy

a jogsértés a MÜT-től eltérő területeken történt letakarítás és depó (szabálytalan) elhelyezése során valósult meg.

A szabálytalan működéssel kapcsolatban megkérdeztük a bánya felelős műszakivezető-helyettesét, de Mihalecz József nem kívánta kommentálni a bányahatóság megállapításait. Azt viszont hangsúlyozta: a sárlavina a nagy mennyiségű, előre nem jelezhető eső miatt történt. Egy nyári beszélgetésünk során Mihalecz azt ugyanakkor elismerte, hogy a területi csapadékmennyiségeket évekre visszamenőleg nem ellenőrizték a bánya megnyitása előtt, márpedig, ha ezt megtették volna, számukra is kiderült volna, hogy Recsken és környékén a közelmúltban a nyárinál nagyobb villámárvizek is voltak már, azaz felkészülhettek volna ekkora mennyiségű eső lehetőségére is.

A bányakapitánysági jelentés megállapítja, hogy a júniusi sárlavina után a rézsű (tehát a bányatelek szélén lévő lejtő) dőlése laposabb lett, 20–21 fokos, míg korábban 30–33 fokos volt – a laposabb lejtő azért biztonságosabb megoldás, mert az esetlegesen újra lezúduló eső nem gyorsul fel annyira, mint a meredekebben. Október végén készült képünkön jól látszik, hogy a bánya déli oldalát mennyire letakarították, ott már nincs töltés és a lejtő, azaz a rézsű most már jóval laposabb, mint korábban.

ADRIÁN ZOLTÁN / 24.HU

A sárlavina utáni hetekben több átalakítást végeztek, ennek eredményeképp a bánya további működése már kevésbé lesz veszélyes a recski házakra, mint korábban volt – véli a bányahatóság. Az átalakítás

jelentősen csökkenti annak esélyét, hogy a bányaüzem déli lejtésű, korábban már letakarított területeire eső csapadékvíz déli irányban a bányatelek határát átlépve Recsk község belterülete felé áramoljon.

Továbbá arra is kötelezték a céget, hogy a rézsűt növénnyel borítsák be déli, a falu felé tartó irányba. A határozatból az is kiderül, hogy januárban – tehát még jóval a sárlavina előtt – is érkezett bejelentés a bánya szabálytalan tevékenységéről azt pedzegetve, hogy a töltés, illetve meddő megcsúszhat a falu felé. Ekkor azonban – írja a bányahatósági vizsgálat – a „téli, rossz látási viszonyok között, bányaművelési térkép hiányában csak annyit lehetett megállapítani, hogy a töltés stabil.”

Milyen kár? A bányacég szerint nem is okoztak semmit

Noha a határozat kimondta, hogy többszörösen is szabálytalanul működött a bánya, a büntetési tételek közül mégis enyhe (a 30 százalékban maximalizált), összesen hárommilliós bírságot szabtak ki, „ami a bányavállalkozó működését nem lehetetleníti el, ugyanakkor elegendő az újabb jogsértések visszatartására.” Akár vissza is vonhatták volna az engedélyt, vagy megtilthatták volna a bányatevékenység folytatását – ehhez képest szabtak ki „csupán” pénzbüntetést. Érdekes, hogy Nagy István a kormánypárti Hír Tv-nek október elején – tehát a bírság kiszabása előtt – még úgy nyilatkozott, hogy a bánya szabályosan működött.

Az általunk részletesen ismertetett bányahatósági vizsgálatnak komoly jelentősége lehet a helyiek által indított kártérítési eljárásban. Nemrég ugyanakkor arról írt a Népszava, hogy minden kártérítési igényt visszautasít a recski bányát üzemeltető cég. A napilap megszerezte a károsultakat képviselő Magyar Györgytől Fiák István levelét, aki vitatta, hogy „a megjelölt területen bármilyen káresemény bekövetkezett volna.” Azzal a kijelentéssel pedig különösen nem ért egyet, hogy a cég felelős lenne a sárömlésért, mivel ez egy „elháríthatatlan természeti esemény volt, a sárlavinát kiváltó villámárvíz bekövetkezéséért egyetlen személy vagy szervezet sem tehető felelőssé” Fiák szerint. „A megjelölt időpontban, de azt megelőzően sem történt a bányatelken üzemi baleset.” Így „a be nem bizonyított kár, illetve ügyfelem bárminemű közrehatásának hiányában, a kialakult természeti viszonyok miatt nem állapítható meg a cég felelőssége.”

Mindezek fényében nem meglepő, hogy a cég eddig még nem kért bocsánatot a sárlavina által érintett lakóktól, pedig a recskiek szerint szükség lenne rá.

fecaego.eu//24..hu

Leave a Reply 71 megnézve, 1 alkalommal mai nap |