| Mobile | RSS

Megjött a friss GDP-adat, újra megtorpant a magyar gazdaság

Kellemetlen meglepetés! Megjött a friss GDP-adat, újra megtorpant a magyar gazdaság

Kellemetlen meglepetés! Megjött a friss GDP-adat, újra megtorpant a magyar gazdaság

Portfolio2024. február 14. 08:30

Tavaly az utolsó negyedévben a magyar gazdaság teljesítménye megegyezett az előző negyedévivel, vagyis elakadt a harmadik negyedévben megindult növekedés. A GDP-növekedési adat kellemetlen meglepetés, hiszen a recesszióból már kikapaszkodott gazdaság növekedése szinte azonnal megállt. Ehhez képest sovány vigasz, hogy az év utolsó három hónapjában éves alapon a bruttó hazai termék szerény 0,4%-kal bővülni tudott, ezzel a mutató három negyedév után került vissza ismét a pozitív tartományba.

A negyedik negyedéves GDP-adat a várakozásokhoz képest érdemben gyengébb lett. Az elemzők arra számítottak, hogy ha nem is a harmadik negyedéves lendülettel, de tovább folytatódik a gazdasági növekedés 2023 utolsó három hónapjában is. Az előrejelzések konszenzusa 0,4 százalékos bővülést vetített előre, ehhez képest a stagnálás kifejezetten csalódást keltő.

A kiigazítatlan éves indexre vonatkozó várakozás 1%-os növekedésről szólt, ehhez képest ez a mutató is csak stagnálást jelez. (A bevezetőben jelzett 0,4%-os éves index már a kiigazított adat: a stagnáláshoz hozzájárult a kevesebb munkanap, amivel korrigálva halvány növekedést éves alapon már ki lehetett mutatni.)

A magyar gazdaság 2022 második felében csúszott bele a recesszióba, és meggyőzően csak a tavalyi harmadik negyedévben (+0,8%) lépett ki belőle. A reálbérek csökkenése, az ipari konjunktúra lanyhulása, az állami és magánberuházások zsugorodása egyaránt hozzájárult a gazdasági visszaeséshez. A kikapaszkodásban nagy szerepe volt a 2022-es aszály után jó terméseredményeket produkáló mezőgazdaságnak. Ezek után arra lehetett számítani, hogy a fokozatos élénkülés jegyében a negyedik negyedévben is látunk némi növekedést.

A negyedik negyedéves GDP szerkezetéről egyelőre keveset tudunk, majd a három hét múlva esedékes részletes számok lehetnek eligazítók. A havi részadatokból kikövetkeztethettük, hogy az ipar gyengélkedése visszavetette a gazdasági dinamikát, de lehetett abban bízni, hogy a reálbérek emelkedésének köszönhetően a fogyasztás élénkülhetett, és ez ellensúlyozza ezt a hatást. Mivel ez szemlátomást nem így lett, azt sejtjük, hogy a fogyasztás végül nem dinamizálódott úgy, ahogy azt várni lehetett. A beruházásoktól eleve nem lehetett szép eredményt várni, azt sejtjük, hogy ezt majd a részletes adatok visszaigazolják.

A KSH az előzetes adatközléskor csak röviden utal a GDP-t meghatározó fő tényezőkre. Az írja, hogy a gazdasági teljesítmény főként a mezőgazdaság, a humánegészségügyi, szociális ellátás és az információ, kommunikáció nemzetgazdasági ágakban emelkedett, a növekedést viszont ellensúlyozta az ipar, az építőipar és a piaci szolgáltatások egy részének, főként a kereskedelemnek a visszaesése. Ez alapján az előző negyedévek mintáihoz és a várakozásokhoz képest a meglepetés faktort a kereskedelem okozhatta, ez szintén arra utal, hogy lakossági fogyasztás teljesíthetett a várakozások alatt.

Megszólaltak a gazdaságpolitikusok is
Nagy Márton nemzetgazdasági miniszer úgy fogalmazott, hogy a GDP megtorpanása átmeneti, azt a külső piacok gyengélkedése és a magas reálkamat okozta. A kormányzati cél továbbra is az idei 4%-os gazdasági növekedés. Varga Mihály pénzügyminiszter szerint a káros külső hatások 0,8%-kal mérsékelték a magyar gazdaság teljesítményét. Az idénre 3-4%-os bővülést vár.

A gyenge utolsó negyedéves teljesítmény miatt a 2023-as éves átlagos GDP-visszaesés is kissé nagyobb lett a várakozásoknál. Kiigazítás nélkül a várt 0,7% helyett 0,9%-os lett a zsugorodás – kiigazítva 0,8%. Ennél gyengébb teljesítményt az elmúlt 27 évben csak három alkalommal láthatunk, a pénzügyi válság (2009), az európai adósságválság (2012) és a koronavírus-válság (2020) időszakában. 

Az idei évre már növekedést várnak a közgazdászok, mivel a visszahúzó tényezők enyhülnek. Ebből a legfontosabb, hogy 2024-ben már a csökkenő infláció miatt emelkednek a reálbérek, a nagyobb vásárlóerő pedig élénkíti majd a fogyasztást. A megérkező EU-forrásokkal felpöröghet egy fontos befagyott beruházási szegmens, és ez tompíthatja a felborult költségvetés miatti durva állami beruházási visszafogást. A két fő bizonytalansági tényezőt a fogyasztói bizalom és a külső környezet alakulása jelenti. A háztartások fogyasztásának élénkülése (legalábbis annak mértéke) ugyanis nem csak a reálbérek alakulásától függ, hanem attól is, hogy a hangulat javul-e annyit, hogy az emberek bátrabban kezdjenek el költeni a boltokban. Az ipari termelés kiábrándító havi adatai rávilágítanak arra, hogy a külső környezet, főként a német gazdaság gyengélkedése is fontos faktor lehet az idei magyar gazdasági növekedésben. Bár a negyedik negyedéves GDP-adat ezt nem támasztja alá, de a lakossági fogyasztás élénkülésével kapcsolatban továbbra is optimisták vagyunk, ugyanakkor a külső környezet exportra gyakorolt hatásai a korában vártnál erősebbek lehetnek, különösen az év első felében.

A Portfolio felmérése szerint 2024-ben 3% lehet a GDP-növekedés.

A sokféle GDP-növekedésről – Így nézzük mi

A KSH többféle GDP-mutatót közöl a jelentésében. Az előző negyedévhez viszonyított, szezonálisan és munkanap-hatással igazított (qoq) GDP-index Európában a legtöbb helyen fő mutatónak számít, és a Portfolio is igyekszik ezt a számot kiemelten kezelni. Ez a mutató rendelkezik a végponti gyengeség nevű kellemetlen tulajdonsággal, vagyis hogy a szezonális igazítás jellegéből fakadóan a számok utólag többször változnak, de rövid bázisú konjunktúra-jelzőszámként így is nagyon hasznos.

Az előző év azonos negyedévéhez viszonyított (yoy) indexből három is létezik: a nyers, a naptári-hatással igazított(wda), illetve a szezonálisan és naptári-hatással egyaránt igazított (swda). Ezek közül a Portfolio 2016-tól következetesen a szezonális és naptár-hatással igazított indexet (swda) tekinti a legfontosabbnak. Ennek oka, hogy a munkanapok száma (különösen ha a tárgy vagy a bázis időszakban szökőnap is van) érdemben befolyásolja a teljesítményt, amivel mindenképpen érdemes korrigálni. Ezen felül a szezonális igazításnak éves mutatóknál akkor van értelme, ha az éven belüli szezonalitás jellege változik. Mivel az Eurostat minden ország esetében az swda számot hivatkozza, ezért a nemzetközi összehasonlítást megkönnyíti, ha mi is ezt tekintjük fő adatnak.

Címlapkép forrása: Getty Images

fecsego.eu//

Leave a Reply 78 megnézve, 1 alkalommal mai nap |