| Mobile | RSS

Alkotmánybírósági Hírlevél – 2024. február 16.

ALKOTMÁNYBÍRÓSÁGI HÍRLEVÉL

LEGUTÓBBI DÖNTÉSEK (HATÁROZATOK)

• AB határozat bírói kezdeményezés elutasításáról (III/1705/2023.)
Az ügy tárgya: Az árak megállapításáról szóló 1990. évi LXXXVII. törvény veszélyhelyzet ideje alatt történő eltérő alkalmazásáról szóló 6/2022. (I. 14.) Korm. rendelet 2/A. §-a, 2. § (1) bekezdés „a kereskedőnél készleten lévő” szövegrésze, az árak megállapításáról szóló 1990. évi LXXXVII. törvény veszélyhelyzet ideje alatt történő eltérő alkalmazásáról szóló 6/2022. (I. 14.) Korm. rendelettel összefüggő kereskedői tájékoztatásról szóló 3/2022. (I. 26.) MK rendelet 1., 2. és 3. számú melléklete elleni bírói kezdeményezés ( hatósági áras termékek árusításának szabályai; kellő felkészülési idő)
Összefoglaló a döntésről: Az Alkotmánybíróság elutasította az árak megállapításáról szóló 1990. évi LXXXVII. törvény veszélyhelyzet ideje alatt történő eltérő alkalmazásáról szóló 6/2022. (I. 14.) Korm. rendelet (Korm. rendelet) 2. § (1) bekezdése 2022. november 10. napja és 2023. január 11. napja között hatályban volt „a kereskedőnél készleten lévő” szövegrésze, valamint a 2022. november 10. napja és 2023. július 31. napja között hatályban volt 2/A. § (2) bekezdése; ezen felül az árak megállapításáról szóló 1990. évi LXXXVII. törvény veszélyhelyzet ideje alatt történő eltérő alkalmazásáról szóló 6/2022. (I. 14.) Korm. rendelettel összefüggő kereskedői tájékoztatásról szóló 3/2022. (I. 26.) MK rendelet (MK rendelet) 2022. november 14. napja és 2023. július 31. napja között hatályban volt 1., 2. és 3. mellékletei alaptörvény-ellenességének megállapítására irányuló bírói kezdeményezést. Az eljárás alapjául szolgáló ügyben az alperesi hatóság közigazgatási bírsággal sújtotta a felperest, mert a 2022. november 14-én folytatott helyszíni ellenőrzés során azt állapította meg, hogy a felperes nem tett eleget a hatósági áras termékek árusítására vonatkozó – 2022. november 10. napjától, illetve november 14. napjának 0:00 órájától hatályba lépett – jogszabályoknak. Az indítványozó bíró előadása szerint a Korm. rendelet és az MK rendelet sérelmezett szakaszai többletkötelezettséget írtak elő azok címzettjei, a kereskedők számára, akik jóhiszeműségük, legjobb igyekezetük ellenére sem tudták ezen kötelezettségeiket teljesíteni, mivel a jogszabályi rendelkezések kihirdetése és hatályba lépése közötti felkészülési idő elmaradt. Álláspontja szerint a sérelmezett jogszabályi rendelkezések sértik az Alaptörvény jogállamiság elvéből levezetett kellő felkészülési idő követelményét. Az Alkotmánybíróság határozatában kifejtette, hogy a különleges jogrend ideje alatt a Kormány jogalkotói mozgástere nagyobb, mint normál jogrendben. Különleges jogrendben alkotmányos érdek fűződik ahhoz, hogy a társadalmat, államot fenyegető veszély elhárításához, következményeinek enyhítéséhez szükséges intézkedések minél nagyobb hatékonysággal foganatosíthatók legyenek. A módosítás kihirdetése és hatálybalépése között eltelt időtartamról azért nem volt megállapítható a kellő felkészülési idő sérelme, mert a jogalkotó sem új kötelezettséget, sem többletkötelezettséget nem foglalt a Korm. rendelet 2. § (1) bekezdésébe. Ez a módosítás mindösszesen három szót tartalmazó szövegpontosításból állt, azaz az nem minősült jelentős terjedelmű, illetve tartalmú újraszabályozásnak. Az Alkotmánybíróság ezért úgy határozott, hogy a támadott módosítás nem veti fel a kellő felkészülési idő megsértését, hiszen hiányzik belőle annak előfeltétele, az új vagy többletkötelezettség előírása. Az Alkotmánybíróság így a bírói kezdeményezést elutasította.
• AB határozat alkotmányjogi panasz elutasításáról (IV/613/2023.)
Az ügy tárgya: A Kúria Kfv.III.37.718/2021/6. számú ítélete elleni alkotmányjogi panasz (telekalakítási ügy, ügyféli jogok)
Összefoglaló a döntésről: Az Alkotmánybíróság elutasította a Kúria mint felülvizsgálati bíróság támadott ítélete alaptörvény-ellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló alkotmányjogi panaszt. Az eljárás alapjául szolgáló ügyben az elsőfokú ingatlanügyi hatóság határozatával engedélyezte az engedélyes önkormányzat által benyújtott telekfelosztást, amely az indítványozónak a kizárólagos tulajdonában álló társasházi albetéthez kapcsolódó, az indítványozó által kizárólagosan (étterme parkolójaként) használt területrészhez kapcsolódott. Az indítványozó keresetet terjesztett elő a hatósági határozat megsemmisítése iránt. Sérelmezte, hogy a megelőző eljárásról nem kapott értesítést, holott az ingatlanügyi hatóság őt ügyfélnek tekintette. A Fővárosi Törvényszék a keresetet elutasította, amely ítéletet a Kúria hatályában fenntartott. Az indítványban kifejtettek szerint hibás a Kúria azon indokolása, amely szerint az indítványozó nem rendelkezik kereshetőségi joggal, mivel annak feltétele a jogsértéshez kapcsolódó közvetlen jogi érintettség, amelyet neki kellett volna igazolni. Az indítványozó szerint a döntés megsértette a tisztességes eljáráshoz való jogát. Az Alkotmánybíróság határozatában kifejtette, hogy nem megalapozott az az indítványozói álláspont, amely szerint a bíróság azért utasította el a felperes eljárási tárgyú kérelmét, mert a kereshetőségi jog hiányát állapította meg. Kétségtelen, hogy a Kúria ítélete azt mondta ki, hogy önmagában a kereshetőségi jog hiánya is elég lett volna az eljárási kifogás elutasításához, azonban ez a kúriai jogértelmezés még önmagában nem vezet az ítélet alaptörvény-ellenességéhez. Ennek elsődleges oka az, hogy a Kúria ezt egy felülvizsgálati eljárásban mondta ki, miközben a felülvizsgálni kért ítéletet hatályában fenntartotta; azaz a Kúria indokolása nem eredményezte az elsőfokú bíróság ítéletének megváltoztatását. Az Alkotmánybíróság ezért az alkotmányjogi panaszt elutasította.

• AB határozat alkotmányjogi panasz elutasításáról (IV/1213/2023.)
Az ügy tárgya: A Kúria Pfv.IV.21.320/2022/5. ítélete elleni alkotmányjogi panasz (sajtó-helyreigazítás, személyiségi jog megsértése)
Összefoglaló a döntésről: Az Alkotmánybíróság elutasította a Kúria támadott ítélete alaptörvény-ellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló alkotmányjogi panaszt. Az indítványozó előadása szerint az alperesi médiaszolgáltatásában sugárzott, illetve megjelent médiatartalom az indítványozót illető állításai az általa kötött adásvétellel kapcsolatban nem feleltek meg a valóságnak, ezért helyreigazítást kért, aminek az alperes nem tett eleget. Az indítványozó bírósághoz fordult, a Fővárosi Törvényszék a keresetet elutasította, amelyet a Kúria hatályában fenntartott. Az indítványozó álláspontja szerint a támadott döntés megsértette az emberi méltósághoz és jóhírnév védelméhez fűződő alapjogát. Az Alkotmánybíróság határozatában kifejtette, hogy a véleménynyilvánítási jog és a jóhírnév sérelméhez való jog kollíziójának mérlegelése során az egyik alapvető szempont annak meghatározása, hogy az adott közlés tényállításnak vagy értékítéletnek tekintendő-e. Az elsőfokú bíróság a vitatott közlés tekintetében arra az álláspontra helyezkedett, hogy az véleményként értékelhető, míg a másodfokú bíróság ítéletében ettől eltérő álláspontra helyezkedett. A felülvizsgálati döntés indokolásában beidézi az értékítélet, illetve tényállítás tartalmú közlések értékelésének különbözőségére vonatkozó alkotmánybírósági gyakorlatot, ugyanakkor a konkrét ügyre vonatkozóan a felülvizsgálati kérelemmel kifogásolt első közlésre nézve önálló mérlegelést nem folytatott le. A Kúria döntésében az elsőfokú bíróság ítélete helytállóságát állapította meg, amely véleményként értékelte a kifogásolt közlést. Ezért az Alkotmánybíróság megállapította, hogy a Kúria alapjogi mérlegelése nem tekinthető hiányosnak, ezért az alkotmányjogi panaszt elutasította.
• AB határozat alkotmányjogi panasz elutasításáról (IV/2080/2023.)
Az ügy tárgya: A Kúria Pfv.IV.20.338/2023/8. számú ítélete elleni alkotmányjogi panasz (személyiségi jog megsértése egyházi eljárást megindító bejelentés miatt)
Összefoglaló a döntésről: Az Alkotmánybíróság elutasította a Kúria támadott ítélete alaptörvény-ellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló alkotmányjogi panaszt. Az eljárás alapjául szolgáló ügyben az indítványozó személyiségi jog megsértése miatt nyújtott be keresetet az alperes ellen, mert állítása szerint az alperes megsértette a jóhírnévhez való jogát a rendtartomány tartományfőnökéhez intézett bejelentésben foglalt, valótlan tartalmú közlésekkel. Előadta, hogy az alperes bejelentése miatt indult egyházi eljárásban hozott döntés miatt élethivatása lényegéhez tartozó tevékenységet a továbbiakban nem végezhet. Az elsőfokú bíróság a keresetnek helyt adott; megállapította, hogy az alperes megsértette az indítványozó jóhírnévhez fűződő személyiségi jogát. A másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét megváltoztatta, és a keresetet elutasította, amelyet a Kúria hatályában fenntartott. A döntés elvi tartalmaként megállapította, hogy az egyházi jog előírása szerint folyó eljárásban az annak megindításához vezető bejelentés tartalmát személyiségi jogi szempontból azonosan kell értékelni az állami szervek felé tett feljelentés vagy bejelentés személyiségi jogi értékelésével. Ennek megfelelően, ha a bejelentésben a felperes személyét indokolatlanul sértő kijelentést nem használt, annak megfogalmazása nem sértette az emberi méltóságot, stílusa nem volt gyalázkodó, az alperes terhére a jóhírnév, a becsület vagy az emberi méltóság megsértése nem állapítható meg, ha a bejelentés az adott eljárás keretei között maradt. Az indítványozó álláspontja szerint ezzel a Kúria megsértette az emberi méltósághoz való jogát és a jó hírnévhez való alapjogát. Az Alkotmánybíróság határozatában megállapította, hogy a vallásszabadság intézményes oldalának része, hogy egy vallási közösség belső ügyeit szabadon, az államtól különváltan rendezze. A vallási közösség által saját belső fegyelmi rendjének érvényesítése – amíg az érintett személyes adatai nem kerülnek nyilvánosságra – az egyházi autonómia részét képezi. A felmerülő kérdések között lehetnek olyanok, amelyeket egyúttal az állami jog is szankcionál, és amelyekben adott esetben az egyházi eljárástól függetlenül akár a bűnüldöző szervek is felléphetnek, ugyanakkor lehetnek olyan hitelvi vagy erkölcsi kérdések is, melyek az állami jogrendszer szempontjából semmilyen relevanciával nem bírnak. Az Alkotmánybíróság az adott ügy összefüggésében azt vizsgálta, hogy az állam és az egyház különvált működésének elvével összhangban áll-e a Kúria által alkalmazott kiterjesztő értelmezés. A Kúria arra az álláspontra helyezkedett, hogy nincs érdemi indok arra nézve, hogy az alperes által tett egyházi bejelentést másképp értékelje a bíróság, mint egy büntetőügyben vagy szabálysértési ügyben tett feljelentést. Az egyházi szerv intézkedéséhez vezető bejelentés lehetősége a vallási közösségek önálló működésének védelmét élvezi mindaddig, amíg az eljárásban felmerült adatok nem kerülnek nyilvánosságra. Azzal, hogy a Kúria a büntető- vagy szabálysértési ügyekben tett feljelentések analógiáját alkalmazta, és abból indult ki, hogy önmagában a bejelentés nem valósíthat meg személyiségi jogsértést, éppen az Alaptörvényben foglalt különvált működés érvényesülését biztosította. Az Alkotmánybíróság ezért úgy határozott, hogy a Kúria bejelentésekre, feljelentésekre irányadó gyakorlata, és jelen ítélete is, valamint annak az egyházi eljárásokban megtett bejelentésekre kiterjesztő értelmezése nem ellentétes az Alaptörvénnyel, így az alkotmányjogi panaszt elutasította.

LEGUTÓBBI DÖNTÉSEK (VÉGZÉSEK, PL. ALKOTMÁNYJOGI PANASZ VISSZAUTASÍTÁSA)

• AB végzés alkotmányjogi panasz visszautasításáról (IV/1678/2023.)
Az ügy tárgya: A Kúria Bfv.I.1047/2022/8. számú végzése elleni alkotmányjogi panasz (büntetőügy; költségvetési csalás)

• AB végzés alkotmányjogi panasz visszautasításáról (IV/1649/2023.)
Az ügy tárgya: A Kúria Kfv.I.35.073/2023/3. számú végzése elleni alkotmányjogi panasz (adóügyben hozott közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata)

• AB végzés alkotmányjogi panasz visszautasításáról (IV/2609/2022.)
Az ügy tárgya: A Kúria Pfv.V.20.796/2021/6. számú ítélete elleni alkotmányjogi panasz (megbízási díj)

• AB végzés alkotmányjogi panasz visszautasításáról (IV/2900/2022.)
Az ügy tárgya: A Kúria Gfv.VI.30.154/2022/3. számú végzése elleni alkotmányjogi panasz (kölcsön megfizetése)

• AB végzés alkotmányjogi panasz visszautasításáról (IV/867/2022.)
Az ügy tárgya: A Kúria Pfv.VIII.20.623/2021/13. számú ítélete elleni alkotmányjogi panasz (végrehajtás megszüntetése)

• AB végzés alkotmányjogi panasz visszautasításáról (IV/1424/2023.)
Az ügy tárgya: Az V. kerületi Önkormányzat tulajdonában lévő közterületek használatáról és rendjéről szóló, Belváros-Lipótváros Budapest Főváros V. kerület Önkormányzat Képviselő-testületének  22/2018. (XII. 19.) önkormányzati rendelet 3. § 29. pontja elleni alkotmányjogi panasz (közterület-terhelési kompenzáció)

• AB végzés alkotmányjogi panasz visszautasításáról (IV/668/2023.)
Az ügy tárgya: A 2007-2013 programozási időszakban az Európai Regionális Fejlesztési Alapból, az Európai Szociális Alapból és a Kohéziós Alapból származó támogatások felhasználásának rendjéről szóló 4/2011. (I. 28.) Korm. rendelet  85. §-a és 97. §-a elleni alkotmányjogi panasz (támogatási szerződés fennállásának megállapítása)

• AB végzés alkotmányjogi panasz visszautasításáról (IV/247/2023.)
Az ügy tárgya: A Budapest XIV. ker.-ben komplex ingatlanfej., illetve az ahhoz kapcsolódó építmények, infrastrukturális fejlesztések megvalósítására irányuló beruházással összefüggő közig. hatósági ügyek nemzetgazd. szempontból kiemelt jelentőségű üggyé nyilvánításáról és a beruházás kiemelten közérdekű beruházássá nyilvánításáról szóló 314/2022. (VIII. 11.) Korm. rend.elleni alkotmányjogi panasz (településkép védelme; nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű ügy)

• AB végzés alkotmányjogi panasz visszautasításáról (IV/2546/2023.)
Az ügy tárgya: A Kúria Pfv.VI.20.704/2023/5. számú ítélete és a Kúria Jogegységi Panasz Tanácsa 2/2022. Jogegységi határozata (Jpe.III.60.011/2022/15. szám) a genetikai, teratológiai ártalom következtében egészségkárosodottan született gyermek esetében az egészségügyi szolgáltató kártérítési felelősségének fennállása miatt kártérítésként fizetendő felnevelési költségről elleni alkotmányjogi panasz (egészségügyi intézménnyel szembeni személyiségi jogsértés, kártérítés és sérelemdíj megállapítása)

• AB végzés eljárás megszüntetéséről (IV/379/2023.)
Az ügy tárgya: A Pécsi Ítélőtábla Bpkf.III.227/2022/6. számú végzése elleni alkotmányjogi panasz (összbüntetés)

• AB végzés alkotmányjogi panasz visszautasításáról (IV/977/2023.)
Az ügy tárgya: A Győri Ítélőtábla Bpkf.I.70/2023/2. számú végzése elleni alkotmányjogi panasz (csalás; pótmagánvádló)

• AB végzés alkotmányjogi panasz visszautasításáról (IV/804/2023.)
Az ügy tárgya: A Szegedi Ítélőtábla Pf.III.20.322/2022/7. számú ítélete elleni alkotmányjogi panasz (kezesi szerződésen alapuló díjtartozás)

• AB végzés alkotmányjogi panasz visszautasításáról (IV/907/2023.)
Az ügy tárgya: A Kúria Pfv.II.21.282/2022/2. számú végzése elleni alkotmányjogi panasz (végrehajtás módjának meghatározása, felülvizsgálat lehetővé tétele)

KÖVETKEZŐ TESTÜLETI ÜLÉSEK NAPIRENDJE

• Az Alkotmánybíróság 3. öttagú tanácsának február 20-i ülése

A LEGUTÓBB KISZIGNÁLT ÚJ ÜGYEK LISTÁJA

• A legutóbb kiszignált új ügyek listája
Az Alkotmánybíróság a honlapján közzéteszi a legutóbbi 10 napban előadó alkotmánybíróra kiszignált ügyek listáját.

Leave a Reply 61 megnézve, 1 alkalommal mai nap |