| Mobile | RSS

Figyelem, már nem kell bírói engedély a nyomozóknak a vagyontárgyak zárolásához

Figyelem, már nem kell bírói engedély a nyomozóknak a vagyontárgyak zárolásához

Figyelem, már nem kell bírói engedély a nyomozóknak a vagyontárgyak zárolásához

Az új büntetőeljárási szabályok szerint a nyomozók immár akár előzetes bírói engedély nélkül is zár alá vehetnek vagyontárgyakat egy vizsgálat során. Továbbá nem lesz kötelező a jegyzőkönyvvezető részvétele a tárgyaláson, és a védő sem kérheti automatikusan az eljárás elnapolását

.Drávucz Péter, 2024. március 24. vasárnap, 11:19Fotó: Getty Images

A módosítás nem teljesen új keletű – mondta el az Economxnak Ragány Zoltán. Az ügyvéd szerint a korábbi szabályok szerint lehetőség volt erre, amellyel szemben úgynevezett felülbírálati indítványt lehetett előterjeszteni a bíróságra.

Ennek a lehetőségét a jogalkotó megszüntette az új szabályokkal. A módosítás meghatározza, hogy a bíróság döntését milyen határidőn belül kell kezdeményezni, ezzel a határidő elmulasztása ellen objektív lehetőséget teremt az eljárás elhúzódása miatti kifogás előterjesztésére.

Ebben az esetben a nyomozó hatóságnak nyolc napja van kezdeményezni a zár alá vételt az ügyészségnél, akiknek az intézkedéstől számított egy hónapon belül kell indítványt tenni a bíróság felé. A bíróság ezt követően dönt arról, hogy jogszerű volt-e az intézkedés, vagy azt haladéktalanul meg kell szüntetni.

Jogszerű intézkedés és kártérítés

A Ptk. elvben ismeri a bírósági, ügyészségi, közjegyzői és végrehajtói jogkörben okozott kárért való felelősséget.

A Ptk. 6:549.§ (1) bekezdése szerint, a bírósági és az ügyészségi jogkörben okozott kárért való felelősségre a közigazgatási jogkörben okozott kárért való felelősség szabályait kell megfelelően alkalmazni, azzal, hogy a kárigényt bírósági jogkörben okozott kár esetén a bírósággal, ügyészségi jogkörben okozott kár esetén a Legfőbb Ügyészséggel szemben kell érvényesíteni.

Ha az eljárt bíróság nem jogi személy, a kárigényt azzal a bírósággal szemben kell érvényesíteni, amelynek elnöke a nem jogi személy bíróság bírái tekintetében az általános munkáltatói jogkört gyakorolja. A kártérítési keresetnek előfeltétele a rendes jogorvoslat kimerítése.

Ugyancsak újdonságot jelent, hogy a bírósági tárgyaláson, szakvélemény ismertetését követően a védő a jövőben nem kérheti automatikusan a tárgyalás elnapolását, hogy az érintett szakértő tárgyalási meghallgatásával tisztázza a felmerült kérdéseket.

Korábban ezt a bíróságnak kötelező volt engedélyezni, azonban az új szabályok értelmében a bíró dönthet úgy, hogy nem idézi meg a szakértőt, ha a jelenlétét nem tartja szükségesnek a tárgyalás folytatásához.

A büntetőeljárási törvény változása megkönnyítheti a bíróság munkáját a védők online jelenlétének biztosításával, a védelem mozgástere azonban szűkülhet amiatt, hogy már nem kötelező kihallgatni a szakértőt a védelmi kérdések esetleges tisztázásához.

Sokakat érhet meglepetés

A sikeres nyomozások esélyét hivatott növelni a bíró engedély nélküli zár alá vétel lehetősége, ami például egy NAV bűnügyi nyomozás során sokakat meglepetésként érhet majd, ha esetleg bírósági jóváhagyás nélkül veszik zár alá a vagyontárgyaikat, legyen az egy lakás, vagy bankszámla.

Cégvezetőknek és munkatársaiknak is érdemes előre felkészülni bármilyen eshetőségre, hogy tisztába legyenek a jogaikkal akár egy váratlan hatósági vizsgált, úgynevezett rajtaütés esetén is.

A módosítás alapján már nem szükséges, hogy a jegyzőkönyvvezető jelen legyen személyesen a tárgyaláson, abban az esetben, ha arról hangfelvétel vagy hang- és képfelvétel készül, ami alapján a jegyzőkönyvet nyolc napon belül el kell készíteni – hangsúlyozta végezetül a szakértő.

fecsego.eu/ economx

Leave a Reply 72 megnézve, 1 alkalommal mai nap |