Így vitatkozott Magyar Péter 21 évesen Juszt László műsorában
- Lakner Dávid
- 2024. április 03., 08:55
- Belföld
Magyar Péter 2002-ben (Képernyőfelvétel. Forrás: YouTube/Lőrinc Barát Retro)
TÁMOGASSA A MAGYAR HANGOT!
Legyen Ön is előfizetőnk, rendelje házhoz a Magyar Hangot! Ha más módon támogatná a lapot ebben a nehéz helyzetben, azt is megteheti (PayPal és bankkártya is)! Köszönjük!ELŐFIZETEK
Milyen az, amikor az összes baloldali betelefonáló Magyar Pétert kritizálja azért, mert ő az SZT-tiszti múltja miatt bírálja Medgyessy Pétert? Több mint húsz évet kell visszaugranunk ahhoz, hogy megtudjuk. A közéletbe másfél hónapja berobbant jogász 2002-ben szerepelt Juszt László vitaműsorában a Magyar ATV-n, ráadásul a Nézőpont Intézet későbbi vezetője, Mráz Ágoston Sámuel oldalán.
Az egykori adást Magyar emlegette fel, amikor Rangos Katalinnal beszélgetett a Spinoza Színházban. Példaként hozta arra, hogy mindig volt egy közéleti érdeklődése, egyébként is jobboldali családban nőtt fel. (Nagyapja Erőss Pál legendás jogász, aki Mádl Ferenc későbbi államfő testvérét, Mádl Terézt vette feleségül.) Magyar felidézte, hogy őt is behívták Juszt műsorába egyetemistaként, a mellette ülő Mráz pedig korábban gimnáziumi osztálytársa volt. „Azóta már nagyon csúnyákat mond rólam”, fogalmazott Mrázról. Pedig szerinte a Nézőpont vezetőjének van annyi pénze, hogy nem lenne rá szüksége, valamiért mégis úgy érzi, neki ezt meg kell tennie. „Valóban igaza volt a volt feleségemnek és Gulyás Gergőnek, hogy nekem már sokkal korábban ez lett volna a pályám” – jegyezte meg Magyar Péter a politikusi lét kapcsán.
A felvételre rá is bukkantunk a YouTube-on, tavaly töltötték fel az adást, melyben Medgyessy Péter SZT-tiszti múltjáról, az azt feltáró Magyar Nemzet-cikkről vitatkoztak. A műsor valódi időutazást jelent abba az időbe, amikor két egyetemista fiatalt még azért is szigorúan megróttak, mert diktatúrának merik nevezni a Kádár-rendszert. A műsorban Mráz és Magyar úgy vélték, hogy Medgyessynek le kellene mondania, ha a cikkben olvashatóak igazak, mégpedig elsősorban erkölcsi okokból. Az adást jobbról leginkább Magyar dominálta, és az összes betelefonáló őt kritizálta, hol azzal támadva, hogy csak 21 éves, máskor azzal: mi van, ha az ő szülei is titkosügynökök voltak.
Juszt László sem titkolta, merre húz, kijelentette például, hogy ha Medgyessy ezt a szolgálatot ellátta, akkor azért kalapemelés jár. De ennél is erősebb volt, amikor arról értekezett a jobboldali fiataloknak, hogy ő 1970-ben érettségizett, és azt követően nem érezte azt a „hű de nagy diktatúrát”. Megemlítette, hogy ő egykor minisztert buktatott a tévéhíradóban, és nem törték ki érte a nyakát. Amikor viszont 1999-ben lehozott egy anyagot az újságában, hiába derült ki, hogy sem szolgálati-, sem államtitkot nem sértett, mégis ellehetetlenült lapja és műsora. „Melyik a diktatúra?” – tette fel a szónoki kérdést. Magyar erre azt válaszolta, a rendszerváltás előtt működött egy állampárt, továbbá megszállók állomásoztak az országban. Szerinte ez valószínűleg nagyobb diktatúra volt az 1998-2002 közöttinél, de – tette hozzá – nyilván sokaknak lehetnek személyes sérelmeik.
A műsor 20. percében hallható az első betelefonáló, aki rögtön nekiment Magyarnak, azt állítva, hogy kicsit többet tud az 1990 előtti rendszerről, mint a 21 éves egyetemista. Szerinte Medgyessy akár titkosügynök volt, akár nem, ha Magyarországot védte, hát azt tette, a társadalmi rendszerről pedig ő sem tehetett. Magyar azt válaszolta, elismeri ezt, de nem volt kötelező egy diktatúrában miniszterelnök-helyettesnek, miniszternek és MSZMP KB-tagnak lenni. Bemutatott két fotót is, egyiken a rendszer ellen tüntető Orbán Viktort bilincselik meg 1988-ban, a másikon Medgyessy Péter ásít ekkoriban a Parlamentben.
„’61-ben Medgyessy Péter 19 éves volt, ’61-ben még végeztek ki embereket Magyarországon, ekkor volt a belügy alkalmazottja”, fejtette ki Magyar. „Fiatalember, maga egyetemista, tanuljon meg, könyörgöm, olvasni”, torkolta le Juszt László. Egy vélhetően baloldali sms-küldő pedig azzal érvelt Medgyessy mellett, hogy „Putyin KGB-ügynök volt, mégis Oroszország elismert elnöke”. „Én a szerkesztő úr kedvéért nem fogom elfelejteni a diktatúra szót, húsz év múlva sem fogom elfelejteni” – fogalmazott két évtizede Magyar Péter.
Mráz Ágoston Sámuel mindezek után nyilatkozott nemrég arról a Mandinernek: „annak idején Márki-Zay Péter is hasonló retorikát használt, mondván, a csalódott Fidesz-szavazókhoz szól, ilyen értelemben van hasonlóság a két szereplő között. Csakhogy ez neki sem sikerült. Elsüllyedt a stratégia, vélhetően Magyar Péternek se fog menni a mutatvány”.
Magyar Péterrel kapcsolatos cikkeinket itt olvashatja.
fecsego.eu///