| Mobile | RSS

Orbánék migrációs ellenállása a végrehajtásnál folytatódhat

EURÓPAI UNIÓ

2024. április 13.

Migránsok úton a regisztrációs állomás felé a német–osztrák határon 2015 őszén
Migránsok úton a regisztrációs állomás felé a német–osztrák határon 2015 őszén

Egyetlen tagállamot sem kötelez az Európai Parlament által megszavazott menekültügyi és migrációs paktum menedékkérők átvételére vagy fejpénz megfizetésére, miután szakértők és eszközök küldésével is le lehet majd róni a szolidaritást. A paktum ellenzői ugyan elvesztették a jogalkotási csatát, de a szabályok végrehajtásánál még hallathatják a hangjukat.

Alig szavazta meg az Európai Parlament – rendkívül szűk többséggel – az európai menekültügyi és migrációs paktumot alkotó tizenegy jogszabályt, a tagállamokban máris eltérő értelmezések láttak napvilágot a megállapodásról, amelyet még a tanácsnak is véglegesen jóvá kell hagynia.

Ahogy várható volt, a paktumot és az asztalon lévő európai javaslatokat végig kitartóan ellenző magyar kormány részéről kapta talán a legélesebb kritikát az új jogszabályi keret, amely egy EU-tisztviselő szerint „első ízben hoz létre egy igazán európai migrációs rendszert”.

Nem lesz kötelező sem az áthelyezés, sem a pénzügyi hozzájárulás

Orbán Viktor „egy újabb szögnek nevezte az EU egységének és biztonságának koporsójában” a nehezen kihordott paktumot, fogadkozva, hogy „Magyarország sohasem fog kapitulálni a migrációs őrület előtt”. Kovács Zoltán, a kormány nemzetközi szóvivője azt állította, hogy a paktum kötelező szolidaritásról szóló része arra kötelezi a tagállamokat, hogy befogadjanak már áthelyezett menedékkérőket, vagy – ha ezt elutasítják – „köhögjenek ki” minden egyes személy után közel húszezer eurót.

Ezzel egy időben nagy feltűnést keltett Donald Tusk lengyel miniszterelnök nyilatkozata, miszerint országa nem fog részt venni a menedékkérők elosztásában (áthelyezésében), és fejpénzt sem fog fizetni értük. Elsőre úgy tűnik, mintha Tusk megtagadná az EP által frissen elfogadott szabályok végrehajtását. Illetékes EU-tisztviselőkkel folytatott háttérbeszélgetésekből azonban egyértelműnek tűnik, hogy a lengyel miniszterelnök pontosan értelmezte a két uniós intézmény, a tanács és az EP közötti megállapodást, a magyar kormány nemzetközi szóvivője viszont nem, illetve elfeledkezett egy fontos részletről.

Mint ugyanis lapunknak egy bennfentes uniós forrás megerősítette, a tagállamoknak a menedékkérők áthelyezése és a pénzügyi hozzájárulás mellett van egy harmadik opciójuk is: akár élő vagy tárgyi eszközökkel is kifejezhetik majd a szolidaritásukat a rászoruló tagállamokkal. Hogy az utóbbi mit jelent, azt az Európai Bizottság évente elvégzendő kockázati elemzése fogja megállapítani, amely alapja lehet egy úgynevezett szolidaritási kosárnak. Alaphelyzetben tehát nem tűnik igaznak az az állítás, hogy Magyarországnak akár személyek áthelyezésével, akár pénzügyi hozzájárulással kell kifejeznie majd az egyébként kötelező szolidaritást.

A paktum értelmében a tagállamoknak évente a szolidaritás jegyében minimum harmincezer főt kell áthelyezniük a frontországokból, és/vagy hatszázmillió eurót kell befizetniük, ami ugyanakkor nem fog automatikusan az érintett tagállam birtokába kerülni. Felhasználható lesz a pénz például harmadik, EU-n kívüli országok határellenőrzés megerősítését szolgáló intézkedéseinek támogatására is. A bizottság az egy főre jutó GDP és a népességszám alapján fogja kiszámolni az egyes tagállamokra jutó áthelyezési és pénzügyi hozzájárulási kvótát, ha a tagállamok ezt a lehetőséget választják. A harmincezer fő ugyanakkor a minimum, indokolt esetben ennél több menedékkérő elosztását is javasolhatja majd Brüsszel.

A krízishelyzetre nem ugyanazok a szabályok vonatkoznak

Némileg eltér ugyanakkor a fenti modelltől (amelynek értelmében tehát nincs kötelező menekültkvóta) a krízishelyzet, amikor egy tagállam hirtelen olyan menekültáradattal kénytelen szembenézni, amelyet nem tud egyedül kezelni. EU-források szerint még ebben az esetben sem lenne kötelező az áthelyezés, az viszont már igen, hogy például a magyar kormány átvállalja egy olyan menedékkérő menedékkérelmének elbírálását, akit eredetileg Olaszországban regisztráltak, és vissza lehetne küldeni az olaszokhoz. Ebben az esetben az EP által megszavazott jogszabály értelmében úgy vennék le a terhet a rászoruló tagállam válláról, hogy nem küldenék vissza az egyébként Olaszország felelősségi körébe tartozó személyeket. Ez ugyanakkor Budapest szerint burkolt kötelező áthelyezés, hiszen a menedékkérő Magyarország nyakán maradna, és nem lehetne visszaküldeni.

A magyar és a szabályozással elégedetlen más kormányok ugyanakkor a most elvesztett jogalkotási csata után a jogszabály végrehajtása során elvileg még visszavághatnak, feltéve, hogy képesek lesznek blokkoló kisebbséget létrehozni a szolidaritási kosárra vonatkozó bizottsági javaslattal szemben a tanácsban. Brüsszel minden évben októberben terjeszti majd elő a javaslatokat, amelyekről a tagállamokból álló tanácsnak év végén kell döntenie.

Miért nem lesznek uniós migránsgettók?

Az Orbán-kormánynak számos más problémája is van a menekültügyi és migrációs paktummal. Ezek közül talán a legfontosabb a tagállamok által az országhatárokon kötelezően kialakítandó befogadóközpontok férőhelyeinek kiszámolása és egyes tagállamokra lebontása. Uniós szinten a jogalkotók egy adott pillanatban legalább harmincezer férőhely kialakítására kötelezik a tagállamokat az úgynevezett határrendészeti eljárás lefolytatására. Ezekbe a központokba olyan menedékkérők kerülhetnek maximum 24 (12+12) hónapos időtartamra, akik olyan országokból érkeznek, ahonnan húsz százalék alatti az EU-n belül a pozitív elbírálási arány, vagy biztonsági fenyegetést jelentenek, vagy megsértik a menedékkérelem benyújtására vonatkozó szabályokat.

Magyarország néhány hónapja még attól tartott, hogy a harmincezres minimális uniós kvótából messze a legnagyobb részt hasítja majd ki egyszerűen azért, mert rengeteg illegális határátlépési kísérletet jelentett le. EU-források szerint az úgynevezett elegendő kapacitást (férőhelyet) két szempont alapján fogják kiszámolni és lebontani a tagállamokra: a reguláris (tehát nem illegális) belépések és a megtagadott belépések uniós száma alapján. Jelenleg ugyanakkor nem egyértelmű, hogyan számolják majd ki az egyes országok kvótáit.

Brüsszelben határozottan cáfolják, sőt Ylva Johansson belügyi és migrációs biztos korábban a Szabad Európának nyilatkozva egyenesen álhírterjesztésnek nevezte a magyar miniszterelnöknek azt az állítását, miszerint az EU „migránsgettókat” fog létrehozni a külső határokon. Ez uniós tisztviselők szerint több okból sem igaz. Először is a magyar–szerb határon létesített, de azóta felszámolt tranzitzónáktól eltérően a fent említett három kategóriába tartozó személyek által benyújtandó menekültügyi kérelmeket meghatározott határidőn (alapesetben 12 héten) belül el kell bírálni, és kiutasítási döntés esetén maximum további 12 héten belül vissza kell küldeni a fogadó országba. (Az EU tárgyalásokkal és vízumpolitikai megszorításokkal próbálja rászorítani a harmadik országokat az együttműködésre állampolgáraik visszafogadásában). Másodszor: a határeljárás alá eső személyek tisztességes eljárásra vonatkozó jogait és alapvető emberi jogait is biztosítani kell majd. Harmadszor: ha a létszám egy adott időben meghaladja a tagállami kvótát, akkor – éppen a túlterheltség elkerülése érdekében – a tagállamok rendes menedékjogi eljárás alá helyezhetik a kérdéses személyeket.

Még mindig nem teljes a kép

A nagy izzadtság árán tető alá hozott migrációs paktumról ugyanakkor alkotói is elismerik, hogy – mint a szerteágazó érdekek miatt az EU-ban nem ritka – messze nem tökéletes. Arra viszont alkalmas, hogy az eddigihez képest átláthatóbb, uniós szinten egységesebb és a határidők lerövidítése révén a menedékkérők számára is kedvezőbb helyzetet teremtsen. A jogszabályt – amely láthatóan a képviselőket is nagyon megosztotta – egyesek azért ellenezték, mert nem tartották eléggé szigorúnak, míg mások, főleg a baloldalról, azért, mert véleményük szerint csorbítja a menekültek és menedékkérők jogait.

A tizenegy jogszabály még nem is fed le mindent, hiszen több jogalkotási javaslat tárgyalása még függőben van. Ezek közé tartozik a visszaküldési rendelet, az embercsempészet elleni fellépés és a legális migráció. A menekültügyi és migrációs paktum a hatálybalépése után két évvel, 2026-tól lesz végrehajtva a tagállamokban. A bizottság júniusra előrehozta a végrehajtás szempontjából kulcsfontosságú végrehajtási terv bemutatását, amelynek alapján mind a 27 tagállamban nemzeti végrehajtási tervnek kell készülnie.

  • Gyévai ZoltánGyévai Zoltán a Szabad Európa brüsszeli munkatársa. Több mint harminc éve újságíró, ebből 25 évet Brüsszelben dolgozott tudósítóként. Pályáját az Esti Hírlapnál kezdte, majd a Köztársaság című hetilap és a Magyar Hírlap külpolitikai rovatának tagja volt. Ez utóbbit és a Figyelőt az EU központjából tudósította éveken keresztül. A BruxInfo brüsszeli uniós hírportál alapítója és főszerkesztője. Másfél évtizeden át az InfoRádió Brüsszeli hét című műsorának állandó uniós szakértője.

fecsego.eu/Szabad Európa

Leave a Reply 67 megnézve, 1 alkalommal mai nap |